Nagyszabású tiltakozó akciókra készülnek az egészségügyben dolgozók: az orvosok, egészségügyi asszisztensek, a kisegítő és az irodai személyzet egyetértenek abban, hogy a helyzetük tarthatatlan, ezért készek az utcára vonulni, hogy követeléseiket nyomatékosítsák.
2013. szeptember 06., 07:592013. szeptember 06., 07:59
A szakmai és érdekvédelmi szervezetek az előzetes bejelentések szerint pénteken egyeztetnek, és közösen kidolgozzák a tiltakozások forgatókönyvét. Legfontosabb követelésünk, hogy az egészségügy kapja meg a bruttó hazai termék 6 százalékát a jelenlegi 3,4 százalék helyett – fejtette ki a Krónika megkeresésére Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke.
Kérik, hogy a közkórházak működési formáját ne változtassák meg, ne kényszerítsék, hogy alakuljanak át civil szervezetté vagy céggé. Követelik továbbá, hogy az egészségügyben tevékenykedők számára dolgozzanak ki új bérezési törvényt, vegyék ki őket a közalkalmazotti besorolásból. Neagovici elmondta, már jövő év elejétől fizetésemelést kérnek, az ágazatban új kollektív munkaszerződés aláírását követelik, valamint azt, hogy tartsák be az egészségügyi alkalmazottakra vonatkozó szabályozásokat. „Olyan egészségügyi intézmények is akadnak, ahol nincs orvos, néhány aszszisztens lézeng. Ez így tarthatatlan\" – szögezte le a háromszéki szakszervezeti elnök.
Drámai az elvándorlás
Az elmúlt öt év alatt 23 ezer egészségügyi asszisztenst veszített el a hazai egészségügyi rendszer, tehát 2007-hez viszonyítva a nővérek mintegy 20 százalékát, derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. A számok azt mutatják, hogy az egészségügyi alkalmazottak elvándorlása leginkább az asszisztenseket érinti. Az Egészségügyi Szolidaritás Fejlesztési és Kutatási Központ (FSS) felmérése szerint az országban maradt egészségügyi alkalmazottak 15 százaléka továbbra is fontolgatja a kivándorlást, az előrejelzések szerint a következő években fennáll annak a veszélye, hogy a romániai egészségügy asszisztensek nélkül marad.
A helyzet drámai, az elvándorlás az itthon maradottak munkáját is befolyásolja, túlterhelik őket feladatokkal, folyamatosan túlórázni kényszerülnek, ez pedig növeli a szakmai tévedések kockázatát. Viorel Rotilă, az Egészségügyi Szolidaritásszövetség elnöke szerint ugyanakkor a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az orvosi aszszisztensek helyzete nem prioritás az egészségügyi reform során. „Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek ösztönzik az asszisztensek itthon maradását\" – szögezte le.
A kamara az utcára szólítja tagjait
Az elégedetlenség immár odáig fajult, hogy a napokban az Országos Orvosi Kamara valamennyi tagjának küldött egy levelet, amelyben értesíti őket, hogy a következő időszakban utcai megmozdulásokra kerül sor. Vasile Astărăstoae, a kamara elnöke által aláírt levélben az áll, olyan döntéseket kell meghozni, amelyek a szakma és minden orvos egyéni jövőjét is befolyásolják.
„Meg kell védenünk a hivatásunk függetlenségét, és ki kell vívnunk a megbecsülést. Csak aki süket vagy vak akar lenni, nem veszi észre, hogy Romániában az egészségügyben dolgozó szakemberek kevés pénzt kapnak, túlterhelik, nem tisztelik őket, végül arra kényszerülnek, hogy külföldre vándoroljanak\" – kongatják meg a vészharangot. A kamara elnöke leszögezi, idén ősszel hosszú és nehéz harc kezdődik, amelyben valószínűleg bevetik ellenük a populizmus és a demagógia eszközeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!