
A szabad véleménynyilvánítási jog sárba tiprásának tartja az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete a tagjai és több lakos ellen irányult rendőri inzultust, amely a vasárnap kora este az Olaszi parkban tartott villámcsődület után érte őket.
2013. június 04., 09:022013. június 04., 09:02
2013. június 04., 09:062013. június 04., 09:06
A flashmob befejeztével a helyszínen tartózkodó csendőrök igazoltatták és megmotozták a tiltakozókat, elmondva, hogy feljelentés érkezett ellenük.
A figyelemfelkeltő akció Ilie Bolojan polgármester azon kezdeményezése ellen irányult, mely szerint az egykori temetőből lett zöldövezetet a régi, történelmi neve helyett Mihai Viteazulról keresztelnék el. Az elöljáró azért szeretné az egykori havasalföldi fejedelemről elnevezni a parkot, hogy majd oda költöztethesse a vajda jelenleg Szent László téren álló szobrát. „Magyar temető volt. Éppen elég, hogy felszámolták, nem kell az erőszakos honfoglalás\" – mondta lapunknak Molnár Andrea, a flashmob egyik résztvevője, aki szerint mindent meg kell próbálni, hogy megakadályozzák a névmódosítást. Bartha Béla, az EMI tagja lapunknak azt mondta, a szervezetnek már korábban eszébe jutott a villámcsődület ötlete, de kivártak, hátha mások is lépnek az ügyben.
Molnár Csongor, a szervezet helyi elnöke szerint üzenetük egyértelmű, az általuk készített három transzparens mindent elmond. A „Temetőből park. Parkból a gyalázat helye. Bolojan, maga keresztény?\", „Olaszi – 800 éve Várad része, Vitéz Mihály átutazó\", „Mihály vitéz, Bolojan hazug\", „Nyugalmat kérünk, nem Mihai Viteazult\" feliratú molinókat az alig tízperces villámcsődület néhány résztvevője tartotta fel. Csendesen tiltakoztak, nem voltak skandálások, szitkozódások. A parkban tartózkodók kíváncsian gyűltek az EMI-sek körébe, miközben a csendőrség egyik megbízottja kamerával rögzítette az eseményeket. Mint megtudtuk, a hatóságok türelmesen kivárták, amíg az esemény után a sajtó képviselői elhagyják a helyszínt, majd igazoltatták és megmotozták a tiltakozókat. Molnár Csongor szerint a rendőrség reakciója politikai nyomással magyarázható, lapunknak elmondta: a csendőrök arra hivatkoztak, hogy feljelentették őket, a bannereiket elkobozták, és elmondták, írásos figyelmeztetésre számíthatnak, amiért nem kértek engedélyt a megmozdulásra. „A 21. században egy békés, 10 percig tartó villámcsődület nem lehet bűncselekmény, mint ahogyan nem esik a gyülekezési törvény hatálya alá sem. Példa erre a városunkban az elmúlt fél évben lezajlott több, spontán gyülekezés, tüntetés, ahol is a rendőrség nem érzett késztetést beavatkozásra\" – olvasható az EMI közleményében.
Az elnök elmondta, információik szerint a feljelentők magyar nemzetiségűek voltak, a szervezet várja, hogy az érdekvédelmükre hivatott pártok fellépjenek az ügyben.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
szóljon hozzá!