Tévelygés gyógyszerek, étrend-kiegészítők között: a piac szabályozását javasolja a Versenytanács

hiszen még a reklámokban is azt szajkózzák: „kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét”.

Szigorúbb szabályozások

A Versenytanács tanulmánya szerint a vény nélkül kapható gyógyszerekről a lakosság általában kikéri az egészségügyi szakemberek, leginkább a gyógyszerészek véleményét, vagy saját korábbi tapasztalataira hagyatkozik, azonban az étrend-kiegészítők kiválasztása, megvásárlása esetén gyakran befolyásolják a döntést a világhálón olvasott vélemények.

Ezért a Versenytanács kötelezné az online forgalmazókat, hogy korlátozzák a hozzászólások lehetőségét, vagy ellenőrizzék azok tartalmát. Javasolják ugyanakkor, hogy jól látható módon, valamilyen vizuális jellel tegyék megkülönböztethetővé a gyógyszereket és az étrend-kiegészítőket, ezzel segítve a fogyasztók döntését. Arra is kitérnek, hogy az elmúlt években megugrott a vény nélkül vásárolható gyógyszerek és az étrend-kiegészítők forgalma, ami azt jelenti, hogy a lakosságot jobban foglalkoztatja a tüneti kezelés és a különböző betegségek megelőzése.

A fejfájásra, meghűlésre, köhögésre, izom- és ízületi fájdalmakra, emésztési panaszokra vásárolnak sok terméket. Arra is felhívják a figyelmet, hogy

Az étrend-kiegészítők a nagyáruházakban, drogériákban, gyógyszertárakban és az interneten is forgalmazhatók, a gyógyszerek többsége pedig csak patikákban, de itt is vannak kivételek. A Versenytanács arra is kitér, hogy nincs megfelelően szabályozva az értékesítés, a törvény nem elég egyértelmű.

korábban írtuk

Immunerősítés, hiánypótlás – Dietetikus és gyógyszerész a vitaminszedésről járvány idején

A járványhelyzetben érezhetően fellendült a vitaminvásárlás, főleg a téli időszakban. Székely Dorottya dietetikust és Kósa Kázmér gyógyszerészt arról kérdeztük, melyek a nélkülözhetetlen vitaminok, és hogy ezek mennyire segítenek az egészség megőrzésében, a koronavírus-fertőzés megelőzésében.&a

Ugyanaz a hatóanyag mindkettőben

A legfontosabb, hogy ne szedjünk se gyógyszert, se étrend-kiegészítőt a szomszéd javaslatára, a reklámok hatására – szögezte le Szabó Péter. Hozzátette, mindenképpen ki kell kérni az orvos, a gyógyszerész tanácsát arra vonatkozóan, hogy mit, és abból milyen mennyiséget, mennyi ideig kell vagy érdemes szedni.

„Nem lehet, de nem is kell megtanítani az embereknek, hogy mi a különbség a vény nélkül kapható gyógyszer és az étrend-kiegészítők között annál is inkább, hogy ez gyakran nem is jelent eltérést hatóanyagban, csak az engedélyeztetésben. Az emberek többségét ez nem is érdekli, de nem is tartozik szigorúan véve rájuk, hiszen ezek szakmai kérdések.

– részletezte a gyógyszerész. Példaként említette, hogy a Nurofen láz- és fájdalomcsillapító szuszpenzió étrend-kiegészítőként szerepel, miközben az Algin szuszpenziót, ami ugyanazt tartalmazza más néven, gyógyszerként ingyenes vagy kedvezményes receptre is felírhatják az orvosok.

Hasonló a helyzet a Nurofen lágy kapszulával és a Brufen tablettával. A gyógyszernek minősülő termékek elbírálása sokkal szigorúbb, sok termelő így játssza ki az engedélyeztetés szakaszait, hogy étrend-kiegészítőnek minősíti a terméket. Ugyanakkor a gyógyszerek árát az állam maximálja, meghatározott árnál drágábban nem lehet forgalmazni, miközben ez a korlátozás nem érvényes az étrend-kiegészítőkre. Így a Nurofen szuszpenzió 20–30 lej, az Algin 7 lej, 30 Brufen tabletta 7 lej, a 20 kapszula Nurofen 50 lej.

A patikákban dolgozók ha nem ismerik a terméket, utánanéznek. A magyarlakta vidékeken sokan néznek magyar televízióadókat, az ott látott reklámokból választanak terméket, ezeket nálunk általában más néven forgalmazzák, de a gyógyszertárban erre vonatkozóan is kaphatunk segítséget.

A gyógyszerész arra is felhívta a figyelmet, hogy ne dőljünk be az „egyet fizet, kettőt kap” típusú hirdetéseknek, hiszen a gyógyszerből vagy az étrend-kiegészítőből nem kell többet venni a szükségesnél, sőt lehet, hogy kárt okoz, ha az ajánlottnál nagyobb mennyiséget szedünk. Ezenkívül,

Másik gond, hogy az internetről vásárolt termékek esetében gyakran hiányos a tájékoztató, vittek már be a patikába olyan dobozt, melynek húszoldalas volt a kínai prospektusa, románul pedig csak annyi szerepelt, hogy „tabletta, és napi háromszori szedése javallott” – hívta fel a figyelmet a szakember, aki ilyen esetekben is mindenképpen a körültekintő tájékozódást és az egészségügyi szakember véleményének kikérését javasolja.

korábban írtuk

Nem kell a vitamin? Utolsó helyen Románia a gyümölcs- és zöldségfogyasztás terén

Háromból egy európai uniós (EU-) polgár (33 százalék) vallotta azt 2019-ben, hogy nem eszik naponta zöldséget és gyümölcsöt, és mindössze 12 százalékuk mondta azt, hogy elfogyasztja az ajánlott napi öt vagy ennél több adagot;