A Mihai-Răzvan Ungureanu kormányfőhöz eljuttatott nyílt levélben a szakszervezetisek emlékeztetnek, hogy a szülőknek alkotmányos joga megválasztani, hogy mely iskolába íratják be gyereküket.
Azonban a jogszabály miatt semmi garanciájuk nincs arra, hogy lesz-e ott hely a számára. Emiatt a rendelet sérti a választáshoz való jogot, és nem veszi figyelembe a gyerek érdekeit, állítják. Mint ismeretes, az új rendelkezés szerint első körben azokat a gyerekeket lehet beíratni egy bizonyos iskolába, akiknek az adott körzetben van a lakóhelyük, és csak a fennmaradó helyeket foglalhatják el a város más negyedeiben élő társaik. A szakszervezet azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a szülők a valóságban más kritériumok szerint választanak iskolát csemetéiknek: a munkahelyük közelsége, kisebb korú testvér esetén az óvoda közelsége, a délutáni program szintén sokat nyom a latban.
Az előkészítő osztályok kapcsán a szakszervezet kifejti, hogy miközben a tanügyminisztérium azt bizonygatta, felkészültek arra, hogy idén ősztől az iskolákban induljanak be a nulladik osztályok, valójában ezek nem rendelkeznek megfelelő számú tanerővel, nincs oktatási program, sem szakmai, illetve anyagi háttér erre. Az érdekvédelmisek kifogásolják továbbá, hogy a szaktárca nem kérte ki a szakma és a szülők véleményét az ügyben, ami a törvény szerint kötelező lett volna. Ezért kérik a kormányfőtől a rendelet visszavonását, valamint azt, hogy az elsősök esetében a 2012/2013-as tanévre a tavalyi kritériumok szerint történjen a beíratás. A kormány egyébként ma tárgyal az oktatási szakszervezettel az előkészítő osztályról, és szintén ma várható döntés abban a perben, melyet több mint 80 szülő kezdeményezett a minisztérium ellen a 2012/3064-es számú kormányrendelet megsemmisítését kérve.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) tegnap közzétette egy felmérésnek az eredményeit, mely szerint a szülők és pedagógusok nagy része úgy gondolja: az előkészítő osztályoknak – ha már bevezetik – az óvodákban kellene működniük. A szülők 74,1 százaléka nem ért egyet a nulladik osztály bevezetésével – derül ki a február 21–27. között készített on-line felmérésből. A válaszadók – szülők és pedagógusok – 25,88 százaléka szerint szükség van az előkészítő osztályokra.
A felmérésben résztvevők 55,56 százaléka úgy gondolja, az előkészítő osztályoknak az óvodákban kellene működniük. Szerintük ahhoz, hogy a nulladik osztály elláthassa feladatát az iskolában, három feltételre volna szükség: infrastruktúrára, kidolgozott iskolai programra és célirányosan képzett pedagógusokra. A válaszadók úgy látják, mindezek nélkül a gyerekek túlterheltek, fáradtak, streszszesek lesznek, a sikerélmény hiánya várhatóan az iskolaelhagyók számának megugrását eredményezi. Azt is a hátrányok közé sorolják, hogy az iskolai bútorzat nem alkalmas hatéves gyerekek számára, hátráltatja normális fizikai fejlődésüket. A felmérésben 1865 személy vett részt, köztük 765 szülő. A válaszadók 62 százaléka városi, 23 százaléka falun él, 15 százalék pedig viszszautasította a lakhelyre vonatkozó kérdés megválaszolását.
| A magyar nyelvű oktatás előnyeit hangsúlyozza a beiskolázási időszak kezdetén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) tegnap kiadott közleményében. Ebben kifejti: az anyanyelven való írás, olvasás minden egyéb iskolai tanulás alapja, anyanyelvén gyorsabban, pontosabban tanul a gyerek. „Nem kerül hátrányos helyzetbe, nem fog kevésbé érvényesülni az, aki mindvégig magyarul tanult az iskolában. Az egyre bővülő magyar egyetemi hálózat, főiskolai képzés sokféle lehetőséget biztosít a továbbtanuláshoz” – áll a közleményben, mely arra is emlékeztet, hogy a magyar nyelven való tanulást a magyar állam is támogatja. A Szülőföldön magyarul pályázat keretében 157 247 óvodás, általános és középiskolás tanuló részesült egyszeri oktatási-nevelési és taneszköz-támogatásban. „Oktatási intézményeinket, legyenek azok szórványban vagy tömbvidéken, kisebb vagy nagyobb településen, falun vagy városon, csak úgy tarthatjuk meg, ha megtelnek élettel, azaz lesznek diákjaik, s őket oktató, nevelő tanítóik és tanáraik. Döntsenek tehát okosan, iskoláink léte Önöktől is függ!” – írja a közlemény, mely az RMDSZ beiskolázási kampányát is üdvözli. |
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.