Tételes, visszamenőleges, nyilvános elszámolást vár az RMDSZ-től az EMNT

A két politikus – mint írják – örömmel értesült arról, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hétvégi ülésén is megerősítették: a szövetség minden adólejjel és adóforinttal el tud számolni.

Mint arról beszámoltunk, Tőkés László kezdeményezésére Budai Gyula, a magyar kormány elszámoltatási biztosa korábban bejelentette: a magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is vizsgálatot indít.

Tőkés és Toró szerint „az nem is képezi kérdés tárgyát, hogy a magyarországi szociálliberális kormányzás alatt a Szülőföld Alap Erdélyre jutó támogatás-részét az RMDSZ kézi vezérlésű kuratóriumai klientúraépítésre használták fel. Ehhez elég csak egy felületes pillantást vetni az elmúlt évek nyertes pályázataira, illetve rámutatni az összegszerű aránytalanságokra”.

Az EMNT-vezetők szerint „érdemes megnézni például, hogy a nemrégiben a megszokott támogatás elmaradása miatt panaszkodó, egyébként az Orbán-kormányt folyamatosan célkeresztben tartó és
diktatúrát vizionáló bukaresti Új Magyar Szó, valamint elvtárshetilapja, az Erdélyi Riport
2005–2010 között mennyi magyar adóforintot emésztett fel – szemben az erdélyi magyar média többi részével”.

Az EMNT szerint az erdélyi magyarokat még ennél is jobban érinti és érdekli, hogy a román költségvetésből a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel az RMDSZ ne csupán a Román Állami Számvevőszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetők felé is számoljon el. „Tegye ezt annál is inkább, mert »a legreprezentatívabb magyar szervezetkén« a saját magára szabott törvény értelmében a Szövetség a költségvetési pénzek kezelését teljes egészében magának sajátította ki”.

A felhívás aláírói felszólítják az RMDSZ új vezetőségét, hogy tételes formában, összegszerűen és öt évre visszamenőleg tegyék közzé:

– mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve – amíg a pártpénzre is igényt tartott – az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány?

– ezen összegekből mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan jutatott „baráti igények” kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját működésére?

– az RMDSZ működési költségei összegszerűen milyen tételekből állnak?

– hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkező Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány?

– található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett?

– a magyar és román közpénzek fölött rendelkező alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket?

Tőkés és Toró szerint „ elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyar választóknak” joguk van arra, hogy ezekre a kérdésekre konkrét válaszokat kapjanak, továbbá „a nyilatkozatok szintjén a »megújulás útjára lépett« RMDSZ-nek is hasznos lehet, ha működését a továbbiakban az átláthatóság jellemzi”.