Fotó: Forrás: Krónika Live
Ha már bevállalták a hatóságok az iskolai teszteltetés ódiumát, nem ezt a módszert kellett volna választani – vélte a Krónika Live adásában dr. Fejér Szilárd.
2021. december 07., 19:212021. december 07., 19:21
A közösségi hálózatokon széles körben olvasott „járványnaplót” is publikáló vegyész-kutatót, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam egészségügyi központ laboratóriumának vezetőjét a videópodcast kedd esti kiadásában Rédai Attila és Rostás Szabolcs újságírók kérdezték.
Elhangzott: a nyálmintán alapuló gyorsteszteknek nagyon alacsony a hatékonysága a koronavírus-fertőzöttség kimutatására, gyakorlatilag szinte csak akkor képes pozitív eredményt produkálni, amikor már hemzsegnek a vírusok a nyálban. Viszont ha pozitív lesz a diákon végzett teszt eredménye, akkor azt valószínűleg a PCR-teszt is meg fogja erősíteni, ugyanis nem jellemző, hogy ezek a tesztek fals pozitív eredményeket produkálnának. Fejér Szilárd szerint viszont a legnagyobb veszély a nyálmintás tesztekkel kapcsolatban az, hogy hamis biztonságérzetet adhat akkor, amikor már esetleg fertőzött, sőt tüneteket is produkál a diák, de a gyorsteszt negatív eredménye láttán mégis iskolába küldik a szülők.
Az első iskolai gyorstesztelés eredményeit látva azonban mégis kellemesen csalódott Fejér Szilárd, bevallása szerint nem számított ennyi pozitív eredményre, mint amennyiről beszámoltak.
– fogalmazott a kutató. Szerinte a sokkal hatékonyabb megoldás az kellett volna legyen, hogy az orrgaratból vett minta alapján gyorsteszteljék a diákokat, ennek ugyanis sokkal nagyobb az érzékenysége. Rámutatott:
ez nem egy nagy ördöngösség. Ebben a formában, ahogy Romániában használják, az iskolai tesztelés hasznosságát inkább abban lehet mérni, hogy a szülők megbarátkozhatnak a gyorstesztek használatával, illetve a társadalom általában megbarátkozhat a széleskörű tesztelés fogalmával. A szülők várható ellenkezését pedig szerinte azzal lehetne kivédeni, hogy aki nem ért egyet az orrgaratos mintavétellel, annak a gyereke online kellene tanuljon, a személyes jelenléten alapuló oktatás csak a tesztek alapján lenne lehetséges.
A műsort a Krónika Facebook-oldalán és a Médiatér Youtube-csatornáján lehet visszanézni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás