
Józsa Eszter falugazdász gazdaportákon tart növényvédelmi bemutatót gyümölcs-és zöldségtermesztőknek
Fotó: Orbán Orsolya
A gyümölcstermesztés alapja a szakszerű növényvédelem. Ez akkor is így van, ha egészséges, tiszta gyümölcsöt akarunk fogyasztani, a gazdák számára ma már rendelkezésre állnak a környezetbarát szerek is. Videós riportunkban Józsa Eszter növényvédelmi szakemberrel a Maros megyei Hármasfalu egyik gazdaportáján vettük számba a legfontosabb növényvédelmi teendőket.
2024. december 18., 08:022024. december 18., 08:02
2025. január 14., 12:402025. január 14., 12:40
Józsa Eszter, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének keretében tevékenykedő falugazdász – sok mezőgazdasági tanfolyam és növényvédelmi bemutató előadója – folyamatosan tartja a kapcsolatot a gazdákkal, nagyon sok gyümölcs- és zöldségtermesztő hívja növényvédelmi szaktanácsadás ügyében. A késő őszi és a téli növényvédelem témájában készülő
aki minimális, de szükséges növényvédő szerrel szeretné felkészíti téli pihenésre a fáit, hogy tavasszal minél kevesebb kórokozóval és kártevővel induljon el a rügyezés és virágzás.
Marosszéknek ez a fertálya kiváló vidék gyümölcstermesztésre, ahol minden gyümölcsfaj jól érzi magát, ami Erdélyben megterem. A környező településeken a fagyra igen érzékeny barackfajtákból is akad, mint ahogy népszerűek a bogyós gyümölcsű cserjék termesztése is.
Bevezetőként a falugazdász azt ajánlja a gyümölcsöskert-tulajdonosoknak, hogy a fák alá lehulló lomblevelet akkor érdemes összeseperni, talajba forgatni, komposztálni, vagy megsemmisíteni, ha abban az évben túl nagy volt a fertőzés. Ha a gazda nem tapasztalt kirívóan magas kórokozó-inváziót, a lombleveleket hagyja meg avarként a talajon. ,,Ezzel megőrizzük a talaj vízháztartását olyan körülmények között, amikor egyre kevesebb a csapadék, illetve a tartós hótakaró évek óta hiányzik. A talajtakaró lomblevelek értékes tápanyag-utánpótlást biztosítanak, ennek átalakításába segítenek be a giliszták” – mutat rá a szakember.
Farkas Árpád Hármasfaluban egy közösségi térként is működő hagyományos gyümölcsöst telepítene
Fotó: Orbán Orsolya
A növényi betegségek miatt Józsa Eszter azt javasolja, hogy szüret után – amikor a levelek még a fán vannak –, érdemes egy réz-, vagy kénalapú zárópermetezést végezni környezetbarát növényvédő szerekkel. Következő lépés a nyugalmi állapotban sorra kerülő metszés, amikor a gazda levágja a beteg ágrészeket, vesszőket, illetve koronaritkítást végez. Ilyenkor kell eltávolítani a gyümölcsmúmiákat is, amelyek a moníliás betegségek maradványai.
A szakember szerint ez a fajta ,,nagytakarítás” azért is fontos, hogy utána el lehessen végezni a lemosó permetezést. ,,Benne van a nevében, hogy lemosó, ami azt jelenti, hogy a permetlé a fa összes ágáról csöpög, mert a folyadék csak így tud a kéregrepedésekbe befolyni, hogy kifejtse a hatását” – nyomatékosítja a növényvédelmi szakember.
Ha az őszi és a téli növényvédelem rendben lezajlott, tavasszal, a virágzás kezdete és vége között, illetve a terméskötődés időszakában 2-3 alkalommal szükség van egy-egy vegyi védekezésre. Ha ezt elvégezzük, utána nem lesz a gyümölcsösben több növényvédelmi gondunk. ,,Virágzás környékén felszívódó szert használjunk, mert a réz- és kénkészítmények leperzselik a virágokat. Ilyenkor nem kell a szisztémikus növényvédő szerek negatív hatásától tartani, mert gyümölcsszüretig, a betakarításig a szermaradványok kiürülnek a növényből” – magyarázza Józsa Eszter.
A Maros megyei falugazdásszal a piacolás lehetőségéről is beszéltünk. A szakember szerint, aki eladásra (is) termel gyümölcsöt, figyelembe kell vennie a piaci igényeket.
Az almára mindig van kereslet, de a bogyós gyümölcsökre, a meggyre, cseresznyére, szilvára és körtére is találunk vevőt. Aki nagyvárosok vonzáskörzetében lakik, annak sokkal nagyobb esélye van a piacolásra” – igazít el a falugazdász.
Sütőkemence, ami a gyümölcsök aszalására is alkalmas
Fotó: Orbán Orsolya
Az informatikus képzettségű Farkas Árpád Józsa Eszter keze alatt mezőgazdasági szaktanfolyamot végez, amely a tél folyamán vizsgával és diplomaosztással zárul. A szüleitől tanult kertészkedést székelyföldi szakemberektől kapott szaktudással bővíti. Tervei szerint egy hagyományos fajtákra alapozó gyümölcsöskertet hozna létre Hármasfaluban, amely közösségi térként működne különféle találkozók, rendezvények, táborok számára. A régi kert fái mellé tavasszal csemetéket ültet, illetve meglévő gazdaságát új telekkel bővíti.
Azért vágott bele az Erdőszentgyörgyön megrendezett több hetes szaktanfolyamba, hogy elmélyülhessen a környezetbarát kertészet tudnivalóiban.
Mostani kertjében alma-, körte-, barack-, mogyoró- és diófái vannak, és a gyümölcsök egy részét sütőkemencében aszalja.
Farkas Árpád részletesen mesél elképzeléseiről, fejlesztési terveiről, amelyek az erdélyi Tündérkert-mozgalom kapcsán fogalmazódtak meg benne. A terv része, hogy a megtermelt gyümölcsöt helyben értékesítse, a vásárló a portáról szállítsa el az árut, a felesleget pedig feldolgozná. Tapasztalatai szerint nagyon keresett az aszalt gyümölcs, amit eleink évszázadok óta fogyasztottak, de mára mégis kiveszett a köztudatból, holott elkészítéséhez elegendő hozzá egy sütőkemence és némi szakértelem.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!