
A Maros megyei önkormányzat csütörtökön dönthet arról, hogy kikéri-e a lakosság véleményét a Marosvásárhely központú, Hargita, Kovászna és Maros megye által alkotott fejlesztési régió létrehozásáról.
2013. november 13., 17:522013. november 13., 17:52
2013. november 13., 17:532013. november 13., 17:53
A négy napirendi ponttal összehívott rendkívüli tanácsülésen előbb beiktatják Dászkel László új RMDSZ-es önkormányzati képviselőt, aki a lemondott Gáspárik Attila megüresedett helyét veszi át. Utolsó napirendi pontként arról szavaz a testület, hogy kiír-e népszavazást arról, hogy létrejöjjön a Hargita, Kovászna és Maros megye által alkotott fejlesztési régió, Marosvásárhely központtal.
A tervezet az RMDSZ megyei képviselőinek kezdeményezésére – akik a közgyűlési tagok egyharmadát alkotják – került napirendre, és 55.137 lakos aláírásával támasztották alá. A szövetség Maros megyében – akárcsak Hargita és Kovászna megyében – azt kezdeményezte, hogy a megyei önkormányzat december 8-ára írjon ki referendumot, amelyen a fejlesztési régiók módosítására vonatkozó kérdésben kérnék ki a választópolgárok véleményét.
Az RMDSZ Maros megyei vezetői több alkalommal próbáltak tárgyalni a kérdésről a román pártok képviselőivel, azonban nem jutottak egyezségre: utóbbiak érvek nélkül utasították el a kezdeményezést és a párbeszédet egyaránt. Kelemen Márton, az RMDSZ frakcióvezetője levélben fordult a román pártok képviselőihez, gazdasági és szociológiai tanulmányok mentén támasztotta alá: a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiók nem megfelelők ahhoz, hogy a régiósítás céljai − a megyék közötti különbségek csökkentése, a helyi értékek érvényesülése − megvalósuljanak.
A szakmai érvek egyértelműen kisebb régiós felosztás mellett szólnak, amelyek keretében hatékonyabban hívhatók le az európai uniós támogatások. Kelemen Márton a levélben azt is tisztázta, hogy az RMDSZ nem közigazgatási hatáskörrel rendelkező régiók kialakítását kezdeményezi, hanem a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiók alkotmánymódosítást nem igénylő átalakítását indítványozza.
Gáspár Botond
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
szóljon hozzá!