Hirdetés

Orvos nélkül telik el a várandósság: csaknem minden harmadik romániai anya kimarad a terhesgondozásból

terhesgondozás

Romániában 2025-ben a szülések több mint 28 százalékánál úgy érkezett világra a gyermek, hogy az anya a várandósság alatt egyszer sem vett részt terhesgondozáson

Fotó: Veres Nándor

Romániában 2025-ben a szülések több mint 28 százalékánál úgy érkezett világra a gyermek, hogy az anya a várandósság alatt egyszer sem vett részt terhesgondozáson, a legfiatalabb anyák körében pedig ennél is rosszabb a helyzet. Mindeközben a romániai csecsemőhalandóság továbbra is az uniós átlag kétszerese, az országosan is kedvezőtlen adatok mögött pedig hatalmas területi különbségek húzódnak. Erdélyi megyében a legrosszabb a helyzetet.

Tóth Gödri Iringó

2026. szeptember 04., 14:052026. szeptember 04., 14:05

Már a születése előtt jelentősen meghatározhatja egy romániai gyermek életkilátásait, hogy hol és milyen körülmények között él a családja. A Salvați Copiii (Mentsétek meg a gyermekeket) romániai szervezetének legfrissebb adatai szerint 2025-ben a szülések 28,35 százalékánál az anya egyetlen terhességi ellenőrzésen sem vett részt, azaz szinte minden harmadik gyermek úgy jött világra, hogy édesanyja a várandósság hónapjai alatt egyszer sem jutott el terhesgondozásra.

A helyzet a kiskorú anyák esetében még súlyosabb: a 15 évesnél fiatalabb anyák több mint 43 százaléka egyszer sem jutott el szakorvosi vizsgálatra, a 15 és 19 év közöttiek esetében pedig 32 százalék fölötti ez az arány.

Hirdetés

A számok különösen annak fényében aggasztóak, hogy Románia már így is az Európai Unió legrosszabbul teljesítő országai közé tartozik a csecsemőhalandóság tekintetében, és a megyék között többszörös különbségek vannak.

Tíz éve nem volt ilyen magas a csecsemőhalandóság

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2024-ben ezer élve született gyermekre 6,6 egyéves kor alatti haláleset jutott Romániában.

Egy évvel korábban még 5,6 ezrelék volt az arány, azaz egyetlen év alatt jelentősen romlott a mutató, és ezzel az elmúlt tíz év legmagasabb értékét érte el.

Pedig hosszabb távon éppen ellenkező folyamat zajlott, Romániában évtizedeken keresztül jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság: 2016-ban 6,8 ezrelékes értéket mértek, amely 2023-ra 5,6 ezrelékre süllyedt.

A romániai helyzet uniós összevetésben is kirívó: 2024-ben ezer élve született gyermekre 6,6 egyéves kor alatti haláleset jutott, miközben az Európai Unióban ennek nagyjából a felét, 3,3 ezrelékes átlagot mértek.

A 2024-ben meghalt 952 egy év alatti gyermek közül 220 halálát légzőszervi betegségek, 208-ét kromoszóma-rendellenességek és veleszületett fejlődési rendellenességek, további 33-ét pedig fertőző vagy parazitás betegségek okozták.

A részletesebb statisztika szerint a perinatális időszakban kialakuló betegségek és a veleszületett rendellenességek együttesen a csecsemőhalálozások több mint 60 százalékát tették ki.

A Salvați Copiii arra hívja fel a figyelmet, hogy az esetek egy része megfelelő és időben elérhető egészségügyi ellátással megelőzhető lenne.

A 2025-re vonatkozó előzetes INS-adatok már valamivel kedvezőbb képet mutatnak, országosan 6 ezrelék körülire mérséklődött a csecsemőhalandóság.

A településtípusok között azonban továbbra is jelentős a különbség: városon ezer élve született gyermekre 5,1, vidéken 6,8 egyéves kor alatti haláleset jutott, azaz a vidéki csecsemőhalandósági ráta mintegy harmadával magasabb a városinál.

Maros megyében a legrosszabb a helyzet

Az országos átlag ráadásul elfedi a megyék közötti óriási különbségeket.

A 2024-es adatok alapján Maros megyében volt a legmagasabb a csecsemőhalandóság egész Romániában: 13 ezrelék. Ez azt jelenti, hogy ezer élve született gyermek közül 13 meghalt az első életévében.

Összehasonlításképpen Bukarestben ugyanez az arány mindössze 3,3 ezrelék volt.

A rangsorban Maros megyét

  • Ialomița 12,7 ezrelékkel,
  • Suceava 10,7 ezrelékkel,
  • Szatmár 9,9 ezrelékkel,
  • Botoșani pedig 9,8 ezrelékkel követte.

Szatmár helyzete ráadásul nem egyetlen rossz év eredménye: 2023-ban 9,2 ezrelékes értékével szintén az ország legrosszabbul teljesítő megyéi között szerepelt. Maros esetében ugyanakkor különösen látványos a romlás: a korábbi adatokhoz képest 2024-ben ugrott 13 ezrelékre a mutató.

A csecsemőhalandóság megyei adataiból ugyanakkor nem derül ki, hogy hol marad ki a legtöbb várandós nő a terhesgondozásból,

erről ugyanis nincs friss, megyékre lebontott statisztika, így azt sem lehet megmondani, hogy például a kiugróan rossz Maros vagy Szatmár megyei halandósági adatokhoz milyen mértékben járul hozzá a terhesség alatti vizsgálatok elmaradása.

Nem feltétlenül az anya dönt úgy, hogy nem megy orvoshoz

A csaknem 30 százalékos arány könnyen keltheti azt a benyomást, hogy rengeteg várandós nő egyszerűen elmulasztja az orvosi vizsgálatokat, ám a Salvați Copiii programjainak tapasztalatai azonban ennél összetettebb képet mutatnak.

A vidéki és hátrányos helyzetű közösségekben sokszor maga az egészségügyi szolgáltatás nehezen hozzáférhető. Sokaknak számít, hogy milyen messze van a rendelő vagy a szülészet, van-e megfelelő közlekedés, elérhető-e helyben háziorvos, illetve rendelkezik-e a család azokkal az anyagi és információs lehetőségekkel, amelyek szükségesek a rendszeres vizsgálatokhoz.

Erre különösen érdekes bizonyítékot szolgáltat a Salvați Copiii vidéki háziorvosi programjának idén nyáron ismertetett hatásvizsgálata, ugyanis

azokban a közösségekben, ahol felszerelték a háziorvosi rendelőket és integrált egészségügyi csapatokat vontak be a munkába, 45 százalékkal nőtt a terhesgondozáson megjelenő várandós nők száma.

A ténylegesen elvégzett ellátásban pedig még látványosabb változást mutatnak az adatok: a várandósok számára végzett és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által elszámolt konzultációk száma 188 százalékkal emelkedett, a várandósság alatt elvégzett ultrahangvizsgálatok száma pedig 83 százalékkal nőtt. A krónikus betegséggel élő várandós nők közül 161 százalékkal többen jutottak el háziorvoshoz.

A szegénység komoly hátrány a terhesgondozás elérésében

Az orvoshoz jutást sok esetben a család anyagi helyzete is nehezíti, és ebből a szempontból különösen nagy a szakadék város és vidék között.

Romániában tavaly a hat év alatti gyermekek csaknem harmadát, 31,7 százalékát fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés, vidéken pedig még rosszabb a helyzet: ott tízből négy ember érintett, ami csaknem kétszerese az európai vidéki átlagnak.

Egy-egy elszigetelt faluban élő, alacsony jövedelmű család számára egy több tíz kilométerre lévő vizsgálat egészen más terhet jelenthet, mint egy nagyvárosi családnak, hiszen autó hiányában, ritka tömegközlekedés mellett már maga az utazás is akadály lehet.

Különösen sérülékenyek a tizenéves anyák, hiszen Romániában továbbra is több ezer gyermek születik évente kiskorú anyától.

A Salvați Copiii júniusban közölt adatai szerint 5815 gyermeknek volt kiskorú az édesanyja, 496 esetben pedig az anya még a 15. életévét sem töltötte be.

Ráadásul a kiskorú anyától született gyermekek csaknem ötödénél nem az anya első gyermekéről volt szó.

Éppen ebben a csoportban a legnagyobb a terhesgondozásból teljesen kimaradók aránya is: a 15 év alatti anyák több mint 43, a 15–19 évesek több mint 32 százaléka úgy szült, hogy előtte egyszer sem jutott el terhességi szakvizsgálatra.

korábban írtuk

Leányálom helyett rideg valóság a romániai kiskorú anyák története
Leányálom helyett rideg valóság a romániai kiskorú anyák története

Románia második helyen áll az Európai Unióban a kiskorú anyák számát tekintve – derül ki az UNICEF nemrég közölt kutatásából. Ebben rávilágítanak, szoros a kapcsolat az oktatási rendszer elhagyása és a fiatalkori szülések, terhességek között. Cikkünkben igyekszünk az UNICEF által közölt szám

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 04., péntek

Kolozsvár is betiltja a szerencsejátékokat, de a pókernek még nem kell bedobnia a lapokat

Kolozsvárban betiltják a játékgépeket és az egyéb fizikai helyszíneken működő szerencsejátékokat – a kincses város képviselő-testülete pénteken elfogadta azt a határozattervezetet, amely előírja ezek tevékenységének betiltását a város területén.

Kolozsvár is betiltja a szerencsejátékokat, de a pókernek még nem kell bedobnia a lapokat
Hirdetés
2026. szeptember 04., péntek

Kilőttek egy medvét az egyik erdélyi üdülőtelepen

Ki kellett lőni egy medvét Brassópojánán, mivel veszélyeztette a turisták testi épségét.

Kilőttek egy medvét az egyik erdélyi üdülőtelepen
2026. szeptember 04., péntek

Új iskolatáska nélkül is több száz lej a tanévkezdés. Pedagógus tanácsai, hogy mire érdemes költeni

Új táska, tolltartó és cipő nélkül is meghaladhatja az ötszáz lejt a tanévkezdés. Egy szülő költségeit vettük számba, egy pedagógust pedig arról kérdeztünk, min lehet spórolni.

Új iskolatáska nélkül is több száz lej a tanévkezdés. Pedagógus tanácsai, hogy mire érdemes költeni
2026. szeptember 03., csütörtök

Pozitív jelzések a magyar kormánytól: Lannert Judittal beszélgettek csángóföldi gyerekek

A magyar kormány támogatóan viszonyul a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsSz) tevékenységéhez. Legalábbis ez derült ki, amikor Lannert Judit oktatási miniszter csütörtökön online beszélgetést folytatott csángó gyerekekkel.

Pozitív jelzések a magyar kormánytól: Lannert Judittal beszélgettek csángóföldi gyerekek
Hirdetés
2026. szeptember 03., csütörtök

Emelővel kergették el a Székelyföldön elgázolt medvét, miután az rátámadt az autó egyik utasára

Rátámadt egy idős férfira egy medve, amelyet előzőleg elgázolt egy autó a Maros megyei Erdőszentgyörgyön – közölte a megyei rendőr-kapitányság.

Emelővel kergették el a Székelyföldön elgázolt medvét, miután az rátámadt az autó egyik utasára
2026. szeptember 03., csütörtök

Farkasok terrorizálják az egyik erdélyi település lakóit

Farkasok terrorizálják egy ideje a Hunyad megyei Petrilla városához tartozó beosztott falu, Csimpa lakóit.

Farkasok terrorizálják az egyik erdélyi település lakóit
2026. szeptember 02., szerda

Agyonnyomta a traktor az erdélyi polgármestert

Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.

Agyonnyomta a traktor az erdélyi polgármestert
Hirdetés
2026. szeptember 02., szerda

A körforgalomtól a zebráig: közlekedési szabályok, amelyeket sokan félreértenek

A jogosítvány megszerzése után sokan már csak a mindennapi rutinra hagyatkoznak, csakhogy egyes közlekedési szabályok időközben megváltoztak, másokat pedig eleve tévesen tanultak meg az autósok.

A körforgalomtól a zebráig: közlekedési szabályok, amelyeket sokan félreértenek
2026. szeptember 02., szerda

Új titkokat tár fel a bethlenszentmiklósi unitárius templom felújítása

Bethlenszentmiklóson nem egyszerűen egy műemlék helyreállítása zajlik: miközben a szakemberek a tűzvészben megrongálódott unitárius templom szerkezeti problémáit próbálják orvosolni, az épület eddig ismeretlen múltja is egyre részletesebben kirajzolódik.

Új titkokat tár fel a bethlenszentmiklósi unitárius templom felújítása
2026. szeptember 02., szerda

Lassú turizmus, kultúra, narancslepke: Hargita megye felkerült a Green Destinations nemzetközi térképére

Hargita megye hivatalosan is Románia első zöld desztinációja – adta hírül szerdán a székelyföldi megye önkormányzatának sajtóosztálya. A Krónikához eljuttatott közlemény úgy fogalmaz: ez újabb fontos mérföldkő a fenntartható turizmus útján.

Lassú turizmus, kultúra, narancslepke: Hargita megye felkerült a Green Destinations nemzetközi térképére
Hirdetés
Hirdetés