Közös nevező kialakítását szorgalmazták az emlékezetpolitikában az 1989-es események évfordulóján szervezett temesvári emlékkonferencia résztvevői csütörtökön. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke „emlékezetpolitikai NATO” létrehozását kezdeményezte, és a román–magyar kiegyezést sürgette. Rámutattak: bár „a temesvári parókia legyőzte a bukaresti elnöki palotát”, rászerveztek egy államcsínyt a forradalomra.
2014. december 18., 19:442014. december 18., 19:44
2014. december 18., 19:462014. december 18., 19:46
Egyfajta „emlékezetpolitikai NATO” létrehozását kezdeményezte csütörtökön Temesváron a városban 25 évvel ezelőtt kirobbant népfelkelésről szervezett konferencián Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
A fideszes politikus magyarázatként hozzátette, hogy szerinte „transzatlanti közös nevezőre lenne szükség” az emlékezetpolitikában, mert vannak, akik a fasizmusra emlékeznek, de a kommunizmusra nem, mások emlékei szerint a kommunizmus létezett, de a fasizmus nem, és egy harmadik csoport egyik rémuralomra sem kíván emlékezni.
Németh Zsolt a hosszú távon működő román–magyar kiegyezést is a célok közé sorolta. Utóbbihoz szerinte az szükséges, hogy a helyére kerüljön Temesvár 1989-es szerepe a román nemzeti közgondolkodásban,.
Államcsínyt szerveztek a forradalomra
Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke kijelentette, Romániában azért feledik Tőkés Lászlónak és a temesváriaknak a szerepét a rendszerváltozásban, mert a temesvári forradalomra „rászerveztek egy államcsínyt”, mely által a kommunista elit „átkonvertálta hatalmát” a demokráciába.
Az MTI által idézett emberjogi harcos szerint az 1990 márciusában szervezett magyarellenes „marosvásárhelyi pogrom” áttételesen annak a román rétegnek az elhallgattatását szolgálta, amelyik ma kész lenne tárgyalásokat folytatni a román–magyar viszony rendezéséről, és például a Székelyföld területi autonómiájáról.
Enache úgy vélte, a román–magyar viszony rendezése nemcsak a két nép számára fontos, ez biztosíthatja a térség stabilitását is. Az emberjogi harcos bírálta az iliberális demokrácia kialakítására irányuló magyarországi törekvéseket, és arra kérte Tőkés Lászlót, hogy az Európai Parlamentben és a Fideszben is képviselje Temesvár szellemiségét, és ha a pártja eltávolodott ezektől, lépjen ki belőle.
Borbély Imre, Tőkés László egykori tanácsadója is úgy látta, hogy a Tőkés László melletti szolidaritásból kialakult temesvári népfelkelés nyomán Bukarestben államcsínyt szerveztek. Kijelentette a románok és magyarok szabad akaratából kirobbant temesvári népfelkelés tisztaságából, spontaneitásából semmit nem vesznek el a bukaresti fejlemények.
Az egykori temesvári forradalmár cáfolta azokat a sajtóban megjelenő állításokat, amelyek szerint az amerikai titkosszolgálatok állnának a temesvári népfelkelés hátterében. Az emlékezés jelentőségére Max Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke is kitért előadásában. Szerinte Amerika megfeledkezett arról, hogy annak idején támogatta Nicolae Ceauşescu kommunista diktatúráját, mert úgy gondolta, hogy ezzel ellensúlyozhatja a Szovjetunióhoz fűződő viszonyát.
Tőkés László a konferenciát megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy az 1989-es szabadságharc után ma az „igazságharcra” van mindennél nagyobb szükség, arra hogy érvényt szerezzenek a 25 évvel ezelőtti temesvári események igazságának. Az évforduló alkalmából csütörtökön ökumenikus istentiszteletet tartottak a temesvári belvárosi református templomban, a népfelkelés kiindulópontjában.
Áder János: a csodák nem maguktól jönnek
A rendezvénysorozat keretében szervezett szerdai gálaesten Áder János magyar köztársasági elnök és Tőkés László a román–magyar összefogásnak és a nemzeti szolidaritásnak a fontosságát hangsúlyozta. Áder János elmondta: 1989 a csodák éve volt, de a magyarok azt is megtanulhatták, hogy „a csodák nem maguktól jönnek el”, tenni kell „a megszabadító csodákért”.
A köztársasági elnök szerint az egykori temesvári református lelkész szókimondása megmutatta, hogy „a legerősebbnek gondolt birodalom is gyenge, ha hazugságra épül”. Úgy vélte, „soha nem beszéltünk eleget” arról a felbuzdulásról, amelyet Magyarországon váltottak ki a temesvári események.
Emlékeztetett: a forradalom jelképévé vált, kivágott közepű zászlók az akkoriban még túlnyomó többségben fekete-fehér televíziókon pontosan úgy néztek ki, mint 1956 forradalmának magyar zászlói.
„1989 karácsonya a magyaroknak a maguk forradalmát idézte fel” – jelentette ki Áder János, aki szerint a romániai forradalom, a szabadságukért küzdő magyarok és románok közös harca hatalmas reményeket és várakozást keltett.
„Azt a hitet ébresztette fel mindenkiben, hogy történelmi esély nyílt a korszakokon át kibeszéletlen és megoldatlan nemzeti feszültségek feloldására, hogy a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok közösségében a népek sorsközössége is új értelmet nyer” – idézte fel az akkori közhangulatot az államfő. Megállapította: ezt a reményt fejezte ki az a tömeges segíteni akarás, amely minden idők legnagyobb magyar segítségnyújtási akciójában öltött testet. Ezrek álltak sorba, hogy küldeményeiket teherautókra rakják, és eljuttassák Romániába, nemcsak Erdélybe, nemcsak a magyaroknak, hanem minden nélkülözőnek.
„Hősünk egy város, ahol csodálatos összefogásban talált egymásra sokféle akarat, amelynek egyetlen célja volt: szabaddá lenni. Ez a szabadság az, amely testvérré tett nemzeteket. Ez a szabadság az, amely idehívta a magyarországi magyarok segítségét, ez az, amely felvillantotta az igazi nemzeti megbékélés reményét. Ez a szabadság az, amelyre reményeinket ma is építhetjük” – mondta Áder, a temesváriakhoz intézett köszönetnyilvánítással zárva beszédét.
A parókia legyőzte az elnöki palotát
Tőkés László arról beszélt, hogy 25 évvel a forradalom után is az 1989-es nemzeti szolidaritás, vallási ökuménia szellemének a megmentésére, továbbvitelére kell törekedni. Megemlítette, hazugságpropaganda folyik a temesvári népfelkelés kapcsán, amely egyenes folytatása a Szekuritáté német- és magyarellenes ideológiájának.
Emlékeztetett, hogy a titkosszolgálat külön részleget működtetett a vélt „német fasiszták” és a vélt „magyar irredenták” leleplezése céljából. „Sajnos a jelenkori román titkosszolgálat és posztkommunista kormányzat is nemegyszer állambiztonsági kockázatnak tekinti a hiteles ellenzékieket, nem kevésbé a közösségi jogaikért, autonómiájukért küzdő magyarokat” – jelentette ki az EP-képviselő.
Hangsúlyozta, nem szabad új falakat építeni a régiek helyére, fel kell számolni a nemzeteket megosztó falakat, az előítéletek, a gyűlölet szerteágazó falrendszerét. Emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi elnökválasztáson megvalósult román–magyar egység a 25 évvel ezelőtti Temesvár szellemét idézi. Úgy vélte, az elnökké választott Klaus Iohannis újabb esélyt nyújt a romániai rendszerváltozás folytatására, ami az erdélyi magyarság életében is gyökeres változást indíthat.
„Fogadjuk meg, hogy amit 1989 decemberében megszereztünk, sohasem hagyjuk veszendőbe menni” – idézte Románia megválasztott elnökét Tőkés.
Sali Berisha volt albán államfő és miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy az 1989 nyarán és őszén lezajlott közép-európai változásokban élen jártak a magyarok. E változások csak Romániában és Albániában késtek. Hozzátette, decemberben aztán az albánoknak is az adott erőt a rendszerváltáshoz, hogy „a temesvári parókia legyőzte a bukaresti elnöki palotát”. „Önök ösztönözték az albánokat és engem is, hogy együtt harcoljunk a szabadságért” – jelentette ki a volt albán elnök kiváltva a hallgatóság elismerését.
A temesvári jubileumi gálaműsoron az ünnepi beszédeket a Magyar Állami Népi Együttes ünnepi műsora, a Magyar Rapszódia követte. A csütörtöki nemzetközi konferencia után az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett rendezvénysorozat pénteken a forradalommal kapcsolatos, az elmúlt időszakban megjelent könyvek bemutatásával zárul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!