A Központi Népszámlálási Iroda technikai kérdésekért felelős titkársága tegnap közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a válaszadók kötelesek közölni a számlálóbiztossal a személyi igazolványukban szereplő adatokat, a személyi számot is beleértve. Azok, akik megtagadják ezt, 1500-tól 4500 lejig terjedő bírságra számíthatnak, áll a közleményben, amely a 2011-es népszámlálás lebonyolítására vonatkozó jogszabályok idevonatkozó paragrafusait is idézi.
A személyi szám közlése más európai uniós országokban nem kötelező a népszámlálás során, és a korábbi cenzusokkor Romániában sem kérték ezt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) adatvédelmi és emberi jogi szempontokra hivatkozva aggályosnak nevezte a mostani gyakorlatot, és felhívásaiban arra szólította fel a lakosságot: tagadja meg a személyi szám közlését. Az ellenzéki párt attól tart, hogy ennek birtokában a hatalmon lévő Demokrata-Liberális Párt (PDL) könnyen meghamisíthatja a jövő évi választási eredményeket.
Székely István, az RMDSZ népszámlálásért felelős főtitkárhelyettese az Országos Statisztikai Hivatal szóvivője által mondottakra reagálva kifejtette: a személyi szám hiánya a kettős regisztráció esetében okozhat nehézséget, ez azonban nem akkora mértékű, hogy érdemben befolyásolja az eredményeket. A Krónikának elmondta, a szövetség a válaszadóra bízza, hogy elárulja-e a számlálóbiztosnak a személyi számát, vagy sem. Érthetők a személyi szám közlésével kapcsolatos aggályok, vélte a főtitkárhelyettes, ugyanakkor emlékeztetett, hogy Romániában nagyon sok intézményben kérik egy egyszerű űrlap kitöltésekor is a személyi számot, így nem a statisztikai hivatal lenne az első, amely rendelkezne ezzel. Kifejtette, bár a személyi szám közlésének megtagadása megnehezítené az adatfeldolgozást, nem lehetetlenítené el azt.
Több korábbi cenzus, például az 1992-es során sem kértek személyi számot, mégis hitelesek az eredmények, emlékeztetett Székely István, aki szerint elsősorban a kettős regisztráció feldolgozása lenne bonyolultabb, ez azonban nem akkora mértékű, hogy befolyásolja majd az érdemi eredményt. A válaszadókat személyi szám hiányában a név, a születési idő és a lakhely alapján is azonosítani lehet, hiszen kevés a valószínűsége, hogy ugyanazon a napon, ugyanazon a településen két egyforma nevű ember született volna. Felvetésünkre, hogy a személyi szám hiánya miatt nem áll-e fenn a veszély, hogy fiktív személyek jelennek majd meg az űrlapokon, elmondta, ez fennáll, azonban a számlálóbiztos kérhet igazoló okiratot a nyilatkozótól.
A Központi Népszámlálási Iroda technikai kérdésekért felelős titkársága tegnapi közleményében azonban leszögezi, hogy a helyes adatbevitel érdekében a válaszadóknak a személyi igazolványukat, kiskorúak esetén a születési anyakönyvi kivonatot vagy más igazoló okiratot is fel kell mutatniuk, amellett, hogy kötelező módon közlik a személyi számukat. A közlemény arra is kitér, hogy a cenzus során kötelező a válaszadás, ez alól csak az etnikumra, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra, illetve a fogyatékosságokra vonatkozó kérdések képeznek kivételt. Hangsúlyozzák, az adatfeldolgozás során a válaszadók neve nem kerül be az adatbázisba, és a számlálóbiztosok kötelesek bizalmas információként kezelni a hallottakat, különben 2000–5000 lej közötti bírságra vagy adott esetben akár börtönbüntetésre is számíthatnak. A cenzus során összegyűjtött adatokat csupán az országos számítógépes statisztikai rendszerben alkalmazzák, míg a személyes információkat is tartalmazó űrlapokat egy évvel az adatok feldolgozása után megsemmisítik, áll a közleményben. Ebben hangsúlyozzák, a személyi szám megadását azért kérik, mivel e révén próbálják felmérni Románia állandó lakosságának számát, valamint a kivándorlás mértékét. Ez ugyanakkor megkönnyíti az adatok feldolgozását, lehetővé teszi azok ellenőrzését, a csalások és a kettős regisztráció kiszűrését, hangsúlyozzák továbbá a Központi Népszámlálási Iroda illetékesei.
A magyar lakosoknak elsősorban az űrlapkitöltésre és az etnokulturális jellemzőkre vonatkozó kérdésekre kell odafigyelniük a népszámlálás során – derül ki az RMDSZ zöld vonalára eddig érkezett bejelentésekből. Székely István szerint az egyetemistáknak arra kell figyelniük, hogy a P űrlapon rögzítsék adataikat, különben nem az adott város nyilvántartásába kerülnek. A külföldön élő családtagokat szintén a G és P űrlapokon is kell regisztrálni, ideiglenesen távol lévő személyekként. Az ő esetükben is a számlálóbiztosoknak kötelességük beírni a családtag által meghatározott etnikumot, anyanyelvet, vallási hovatartozást. Ezek esetében is több „típushibára” is felfigyeltek a magyar népszámlálási szakértők: számos számlálóbiztos úgy vezeti fel, hogy ezekre nem kötelező válaszolni, vagy megpróbálják lebeszélni a lakosokat a válaszadásról. Előfordult, hogy az etnokulturális jellemzőket ceruzával akarták bevinni, Kolozsváron a radírozható golyóstoll „dívik”, de az is előfordul, hogy szándékosan elírják a nemzetiséget, vagy csak annak kódját tüntetik fel. Székely István szerint előbbi esetben az illető egyént a más nemzetiségűekhez írják be, míg utóbbi azért aggályos, mivel a kódot a módszertan szerint utólag is kijavíthatja a számlálóbiztos, így az eredeti helyett más nemzetiséget írhat be. A főtitkárhelyettes arról is beszámolt, hogy voltak számlálóbiztosok, akik elutasították azon személyek nyilvántartásba vételét, akiknek nincs személyi igazolványa. „Nem a személyi igazolvánnyal rendelkező romániaiakat írják össze, hanem a román állampolgárokat” – figyelmeztetett a szakember, hozzátéve, hogy mindenkit regisztrálni kell, aki az elmúlt egy évben itthon járt. A számlálóbiztosok csütörtök óta a romániai lakások közel 36 százalékát keresték fel, 7,6 millió személyt vettek nyilvántartásba.
Kovászna megye az országos első a népszámlálási adatok rögzítésében, azonban nincs olyan polcrendszer, amin tárolni lehet a kitöltött kérdőíveket – hívta fel a figyelmet György Ervin prefektus. Háromszéken vasárnap estig az öszszes háztartás 41,82 százalékát vették nyilvántartásba, azonban gondot jelent, hogy nem tudják megfelelően tárolni a kitöltött íveket. A szabályzat szerint a kitöltött ívek a statisztikai hivatalhoz kerülnek, ahol feldolgozzák az adatokat, majd egy évig a kormányhivatal épületében kell őrizni ezeket. A Kovászna megyei prefektúrán azonban nincs megfelelő polcrendszer a papírhalmaz tárolására, a kormány rendelkezése értelmében bérelni kellene ezt, azonban nincs kitől, mondta a prefektus. Helyi vállalkozók szívesen elkészítik a polcokat, ha a prefektúra kifizeti, a kétszobányi polc 12 ezer lejbe kerülne. György Ervin szerint jelezték a kormánynak a gondjaikat, azonban ez nem engedélyezte a polcvásárlást, azt a választ adta: oldják meg saját erőforrásaikból a tárolást. A prefektus szerint kénytelenek lesznek a földre tenni a kérdőíveket tartalmazó dobozokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
Látogatottsági adatok