Hirdetés

Harc vagy megbékélés a nyakunkon ülő varjakkal

Károk és károgások. A varjúfélék a madárvilág egyik legintelligensebb csoportja, nem hiába gyűlik meg velük az ember baja •  Fotó: Haáz Vince

Károk és károgások. A varjúfélék a madárvilág egyik legintelligensebb csoportja, nem hiába gyűlik meg velük az ember baja

Fotó: Haáz Vince

Amit nem pusztított el az aszály, azt elpusztították a hatóságok által védett varjak – ilyen és ehhez hasonló szalagcímek jelentek meg az elmúlt hetekben az erdélyi sajtóban. A Szatmár megyei Halmi polgármestere megerősítette a Krónikának, hogy valóban nagy károkat okoznak a madarak, a gazdák pedig tehetetlenek, törvényi szabályozásra várnak. Pedig léteznek állatbarát megoldások is – tudtuk meg Veres-Szászka Judit biológustól, akit a – valójában nem védett – varjak viselkedéséről, hasznáról, problémakezelésről, együttélési lehetőségekről is faggattunk.

Simó Helga

2022. október 31., 14:262022. október 31., 14:26

Erdély számos településén problémát jelent a károkat okozó varjak jelenléte, lakott és mezőgazdasági területeken egyaránt. Így van ez Szatmár megyében is, ahol a helyi sajtó korábbi beszámolói szerint „amit nem pusztított el az aszály, azt elpusztították a hatóságok által védett varjak”.

Példaként többek között Halmit említik.

Hirdetés

Incze Lajos, a község polgármestere a Krónikának megerősítette, hogy valóban elszaporodtak és komoly problémát jelentenek a gazdák számára a madarak, melyekkel szemben tehetetlenek. Veres-Szászka Judit biológus, a Román Madártani Egyesület munkatársa ugyanakkor lapunkkal ismertette, törvény tiltja valamennyi madárfaj zavarását a költési időszakban, tehát ilyenkor valóban tilos fellépni ellenük, ami miatt sokan azt hiszik, védett fajnak számítanak – ám ez nem így van.

Csak a kárral maradnak a gazdák

Incze Lajos, Halmi RMDSZ-es elöljárója a Krónikának kifejtette, rengeteg panasz érkezett hozzájuk a varjakkal kapcsolatban. Sok gazda jelentette, hogy az elültetett palántákat is kiszedték a földből, kilyukasztották a csepegtetős öntöző rendszereket, amely nagy kárt jelentett az aszály sújtotta időszakban.

Eközben azon kívül, hogy elriasztják őket, nincs semmi törvényes módszer velük szemben. Mikor elhajtják őket, távoznak, aztán egy idő után visszatérnek. Halmi elöljárója szerint a polgármesteri hivatal és a református templom között húzódó parkban amíg egy-két éve le nem metszették alaposan a fákat, addig nem lehetett ott közlekedni. Azóta a madarak elköltöztek oda, ahol találnak magasabb élőhelyet.

Idézet
Ilyenkor kapunk hideget is, meleget is, hogy annyira drasztikusan lemetsszük az ágakat, pedig az már első évben elkezdett visszanőni.

Innen is látszik, hogy a természet megoldja a problémáit. Jobban, mint az ember” – vélekedett a polgármester. Hangsúlyozta, hogy különösen intelligens állatokról van szó, amelyek emiatt jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban. Eközben a gazdák semmiféle kártérítést nem kapnak, ezért Incze Lajos szerint úgy látja, hogy törvénnyel kellene megoldást nyújtani erre az országos problémára.

Osztozunk az otthonon. A varjak hangosak és odapiszkítanak, de sokat „takarítanak” is lakott területeken •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Osztozunk az otthonon. A varjak hangosak és odapiszkítanak, de sokat „takarítanak” is lakott területeken

Fotó: Haáz Vince

A valóságban nem védettek a varjak

A varjakra vonatkozó jelenlegi szabályozásokról, illetve a madarak viselkedéséről Veres-Szászka Judit biológust faggattuk. A Román Madártani Egyesület munkatársa elmondta, a varjak mindenevők, így a költési időszak befejeztével, főleg a vetési varjakat (Corvus frugilegus) gyakran látni a kaszálókon és szántóföldeken – innen ered mind népi, mind tudományos megnevezésük.

Viszont a le nem aratott gabona helyett sokkal szívesebben keresgélnek a tarlókon és friss szántásokon gerinctelenek és szétszóródott magvak, illetve a diófák alatt lehullott diók után. Napjainkban pedig kedvenc „terülj-terülj asztalkájuk” a nem megfelelően tárolt háztartási hulladék. A szakember szerint egyrészt az út menti fasorok kivágása, és így fészkelőhelyeik eltűnése, másrészt a könnyen hozzáférhető és bőséges táplálékforrás az, ami a lakott területek felé kényszeríti és vonzza őket.

Az általuk okozott károk nagy részét a városokban tapasztalt problémák, az általuk okozott zaj és a kolóniák környékén lehulló madárürülék teszi ki.

„Ebben az időszakban, egészen a tél végéig a számuk jelentősen megduzzad az északról hozzánk érkező állományoknak köszönhetően, így, ha hosszabb-rövidebb útra indulunk, hatalmas varjúcsapatokat figyelhetünk meg a szántóföldek környékén. Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy mostanra a terményeket betakarították, így azokban akkor sem tudnának kárt tenni, ha táplálékuk jelentős hányadát tennék ki” – mutatott rá a biológus.

Aki arra is kitért, hogy ezek az állatok valójában nem védettek. A törvény a költési időszakban tiltja minden madárfaj zavarását, ám mivel a legtöbb velük kapcsolatos konfliktus akkor éleződik ki, amikor visszatérnek a városi parkokban épített kolóniáikba – és ilyenkor valóban tilos fellépni ellenük –, az emberek többségében ez úgy ülepedik le, hogy védett fajnak számítanak.

Ugyanakkor a kihalással fenyegetett fajok 2021-es európai „vörös listáján” már sérülékeny kategóriába került,

mivel – pontosan a fészkelőhelyek tönkretétele miatt – az európai állomány 30 százalékos csökkenést mutat. Az idén megjelent romániai vörös listán a faj nem veszélyeztetett besorolást kapott.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Mindenevő, túl okos takarítók

Veres-Szászka Judit arról is beszélt, hogy ha listát kellene írni ezen madarak pozitív tulajdonságairól és hasznukról, az egyik legfontosabb a takarító szerepük. Mindenevőként elfogyasztják az elhullott állatokat (többek között a számos elütött állatot is), így lehetséges fertőzésforrásokat számolnak fel, míg a településeken feltakarítják az általunk szétdobált ételmaradékokat, egészségesebbé téve környezetünket.

A szántókon és gyepeken gerincteleneket és akár pockokat is fognak, megakadályozva azok elszaporodását.

Fészkeiket többek között ritka és védett fajok (pl. kék vércse, erdei fülesbagoly) használják költésre, így ezek jelenléte szorosan kapcsolódik a varjakéhoz. Emellett a varjúfélék a madárvilág egyik legintelligensebb csoportja, fejlett szociális struktúrával rendelkeznek, így képesek játékra, eszközhasználatra, és viselkedésük megfigyelése igazán jó időtöltés lehet bárki számára.

„Sajnos pont a fejlett intelligenciájuk és remek alkalmazkodóképességük az, amely a velük való konfliktushoz vezet, de Európa számos pontján a városi biodiverzitás elfogadott részét képezik, így lehet, hogy nálunk is részben a saját alkalmazkodóképességünkön és intelligenciánkon múlik, hogy együtt tudjunk élni velük” – fejtette ki a szakember.

Állatbarát megoldás: faültetés, hulladékkezelés

A vetési varjú a hatályos törvény értelmében vadászható, viszont fő problémaként a szakember szerint nem annyira azok elszaporodásáról, mint inkább a településekre való koncentrálódásukról kell beszélni. Ez ellen pedig a legjobb megoldás egyrészt a településeken kívüli facsoportok, illetve út menti fasorok ültetése, hogy alternatívát biztosítsunk számukra a parkjaink helyett.

Másrészt, és talán ez a legfontosabb, a megfelelő hulladékkezelés.

A szemétlerakóhelyek megfelelő kialakításával és kezelésével megszüntető ezen madarak fő táplálékforrása a települések környékén, arra ösztönözve őket, hogy azoktól távolabb nézzenek élelem után.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Kolozsvár problémái

Kolozsváron a többi európai nagyvároshoz hasonlóan számos varjúkolónia található, amely a már ismert konfliktusokhoz vezet. A fő probléma itt is a pataréti szemétlerakó, amely állandó és bőséges táplálékforrást biztosít a számukra.

Az itteni városvezetés a parkok fáinak agresszív nyesésével próbálta felszámolni a nagyobb kolóniákat, arra ösztönözve ezzel a madarakat, hogy a parkok közepéből a lakónegyedek tömbházak közötti fáira költözzenek, tovább mélyítve a konfliktust a madárfaj és városlakók között.

„Vizsgálatokból, és talán saját tapasztalatból is tudjuk, hogy a jó általános közérzethez elengedhetetlen a természet közelsége. Ezért tartunk cserepes virágot és ezért fektet számos nyugat-európai és romániai nagyváros és kisebb település is minél többet zöldövezetek kialakításába.

Idézet
Azt is tudjuk, hogy egy város biodiverzitása, természeti sokszínűsége egyenesen arányos a benne lakók jó közérzetével.

Viszont azt is el kell fogadnunk, hogy ennek a sokszínűségnek részei olyan fajok is, mint a varjak, amelyek, bár hangosak, de szépek, viccesek és ugyanúgy a város lakói, mint mi magunk” – összegzett Veres-Szászka Judit biológus.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között

Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között
2026. szeptember 14., hétfő

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle

Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle
2026. szeptember 14., hétfő

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből
Hirdetés
2026. szeptember 13., vasárnap

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban

Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban
2026. szeptember 13., vasárnap

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát

Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát
2026. szeptember 13., vasárnap

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni

Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni
Hirdetés
Hirdetés