Fotó: Krónika
Kiemelik a meddőrétegből az erdővidéki Felsőrákoson a nyáron talált több millió éves őselefántcsontvázat. A páratlan leletet ideiglenesen a Köpeci szénbányák mélygarázsában helyezik el, ahol konzerválják, és ugyanott a nagyközönség számára is láthatóvá teszik. „Azért ez a megoldás, mert egyelőre nem rendelkezünk megfelelő kiállítóteremmel. De a bővítése után a masztodon csontvázát mindenképpen itthon, a múzeumban helyezzük el” – fogalmazott Demeter László történész, a baróti székhelyű Erdővidék Múzeuma vezetője, cáfolva azokat a híreszteléseket, miszerint a legalább 2,5–3 millió éves leletet más múzeumoknak adnák át. Hozzátette: az erdővidéki szénbányászat közel száznegyven éves története során eddig előkerült, és a Köpeci szénbányák székházában tárlókban őrzött igen gazdag őslénylelet-gyűjteményt is átszállítják majd a múzeumba.
Vita az őselefántról
Szakértők még vitáznak azon, hogy a napvilágra került csontváz melyik masztodonfajhoz tartozó példányé lehet. Demeter László szakértőkkel folytatott konzultációkra hivatkozva azt mondja: az eurázsiai térségben élt Mastodon borsoniról van szó, Kisgyörgy Zoltán nyugalmazott geológus, őslénykutató viszont óvatosabb. Szerinte a lelet a gumós fogú őselefántok családjába tartozó, nagyobb termetű, de ritkább Mastodon borsoni is lehet, de nem kizárt, hogy a csontváz a kisebb termetű Mastodon arvernensisé. „Csak a gumós fogak vizsgálata után lehet egyértelműen megállapítani, hogy az Erdővidéken egykor élt őselefántok melyikéről van szó. Sőt arról sem szabad megfeledkezni, hogy Erdővidéken egy harmadik fajta, az úgynevezett hosszúagyarú, Mastodon longirostis is élt” – magyarázta a Krónikának Kisgyörgy Zoltán. Abban viszont megegyezik a szakértők véleménye, hogy az Európában eddig talált legépebb és legjobban konzerválódott őselefántcsontváz került napvilágra. Ennek hossza közel hét, magassága majdnem 3,5 méter.
Évmilliók tanúi
A leletre július végén bukkantak rá a Baróttól négy kilométernyire elhelyezkedő Felsőrákos melletti külszíni barnaszénbánya meddőrétegében. A kotrógép ugyan megrongálta az agyarak kétharmadát, a feltárás során azonban kiderült: a többi csont teljes épségben maradt. Hasonló leleteket, pontosabban őskori csontokat korábban is találtak Háromszéken. A két világháború között Gidófalván és Illyefalván, az 1960-as években a vargyasi, az 1980-as években pedig a sepsiköröspataki szénbányában találtak Mastodon arvernensis-csontokat. Az egyik legbecsesebb leletnek eddig az 1970-es évek elején szintén Felsőrákos határában talált őselefánt-agyarpár bizonyult. „A hosszuk egyaránt 4,28 méter volt, Rab István akkori megyei első párttitkár utasítására a megyei múzeumba szállították, de úgy, hogy az agyarakat kettétörték, hogy a kocsiban elférjenek… Ezeket a leleteket a mai napig sem állították ki” – magyarázta Kisgyörgy Zoltán. Romániában még a Barcaságban, Bihar, illetve Szatmár megyében, valamint Dél-Moldvában és Olténiában; Európában pedig Hollandia, Anglia, Németország és Görögország területén találtak eddig ilyen őselefánt-maradványokat.
(fotó: Demeter László)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.
Közleményben jelentette be csütörtök délután az aradi önkormányzat, hogy a megyeszékhelyen megerősítették az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állategészségügyi igazgatóság intézkedéseket foganatosított a sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében.
Látogatottsági adatok