
A szülők nem sietnek a tanszerek megvásárlásával: többen is úgy nyilatkoztak, megvárják, mit kérnek a diákoktól a pedagógusok.
A szülők nem sietnek a tanszerek megvásárlásával: többen is úgy nyilatkoztak, megvárják, mit kérnek a diákoktól a pedagógusok. A tapasztalat azt mutatja, a legkisebbek iskolakezdése kerül a legtöbbe, hiszen ők nem rendelkeznek olyan eszközökkel, melyeket az elmúlt tanév után újrahasznosíthatnának. K. Zsolt lapunknak elmondta, kislánya első osztályos, ám tavalyról, még az előkészítőből megmaradt az iskolatáska, a tolltartó, a tornazsák, az uzsonnásdoboz, tehát a legdrágább tételek idén már nem terhelik a családi költségvetést. Ha a szülők a jó minőségű táskát, tolltartót választják, több száz lejt kénytelenek lepengetni, hiszen a drágább táska 200-300 lejbe kerül, míg a közepes árfekvésű 100 lej körül van. A legkisebbek számára fontos a divat is, ők megvetetik a szülőkkel a hercegnős táskát, vagy az autós tolltartót. „Még nem vettünk semmit, megvárjuk, amíg a tanítónéniktől megkapjuk a listát. Nincs értelme előre vásárolni, hogy aztán kiderüljön, mégsem ilyen füzet kell, vagy a vízfestékből is jobb lett volna a másik” – mondta az édesapa. Az ötödikes Zakariás édesanyja szintén kivár, míg a tanárok elmondják, milyen füzetetet vagy segédeszközt kérnek, majd ezt követően kerül sor a bevásárlásra. „Nincs amiért sietni, hatalmas a választék, az erre szakosodott papír- és írószerboltokban, valamint a nagyáruházakban is tanszerdömping van, ha nem egyszerre vásároljuk meg a kellékeket, nem is érzi meg annyira a zsebünk a kiadást” – mondta Orsolya.
Elõnyben a középkategóriás termékek
A kétgyerekes sepsiszentgyörgyi anya elárulta: inkább a középkategóriás termékeket választja, mert azok nem túl drágák, ám tovább tartanak, mint az olcsóbb árúk. Anna fia kilencedik osztályt kezd, ők a nyaralás során Magyarországon szerezték be a tanfelszerelés nagy részét. „Sokkal jobb minőségű termékek vannak, mint itthon, például én mindig keményhátú füzeteket veszek a fiamnak, hiszen a fiúgyermek nem olyan pedáns, mint a kislányok, hanyagul begyűri a füzeteket a táskába. A puhafedelűek egy hét után úgy néznek ki, mint a mosogatórongy” – magyarázta Anna, aki szerint külföldön a termékakciók is sokkal kedvezőbbek.
A szülőktől tudtuk meg azt is, egyre inkább elterjedt az a módszer, hogy az óvodai csoportok, az elemi osztályok közösen vásárolnak, a tanítónők összegyűjtik a pénzt, megveszik a rajzlapokat, a nagyobb kiszerelésű, olcsóbb vízfestéket. „Ez a legjobb, hiszen mindenkinek egyforma, nem versenyeznek, hogy kié szebb vagy drágább”– szögezte le K. Zsolt.
Négyszáz lejes iskolarajt
Az iskolakezdéssel kapcsolatos költségek igen változóak lehetnek, de becslések szerint a gyerekenként elköltött összeg átlagosan 400 lej körül mozog – állítják a szatmári szülõk. Az iskolatáskák ára 30 és 200 lej között váltakozik, egy egyszerû tolltartó 15 lejbe kerül, a jobb minõségû golyóstollak ára 10 lejtõl kezdõdik, a színes ceruza- és a filctoll-szettek ára 16 lej körül van. A 80 lapos, A5-ös méretû füzet ára 2-tõl 4,5 lejig változik, a vastagabb füzetek ára eléri a 10 lejt, a díszesebb, jobb minõségû borítóval rendelkezõk pedig ennél is többe kerülnek.
A minõség és a kinézet mindenütt számít az árban, a kézimunkához szükséges kisollók például már 3 lejért is beszerezhetõek, azonban egy tetszetõs darabért akár 19 lejt is elkérhetnek. A 12 lapos, 4 lejes áron kínált rajztömbtõl is van olcsóbb megoldás, a 100 lapos verzió ugyanis mindössze 15 lejbe kerül. A festékek ára 8 és 18 lej között mozog attól függõen, hogy hány színûek, a legvékonyabb kifestõkönyvek ára pedig 7 lejtõl kezdõdik. „Vettem eddig néhány füzetet, nem túl sokat, ceruzákat, filctollakat, radírt, ilyesmit. Körülbelül 45 lejt költöttem mostanáig tanszerekre” – magyarázta lapunk érdeklõdésére Nagy Eszter, akinek kisfia elsõ osztályt kezd mától a szatmárnémeti Bãlcescu-Petõfi Általános Iskolában. Mint kifejtette, nem tudja még, pénzbe kerülnek-e majd a tankönyvek és ha igen, mennyit kell értük fizetnie.
A munkafüzetek sincsenek még meg, mint elmondta, ezekért – összesen hat darabért - tavaly az elõkészítõ osztályban körülbelül 50 lejt fizettek, ezért úgy gondolja, most is körülbelül annyiba kerülnek majd. A legnagyobb kérdés e téren az egyenruha, mellyel kapcsolatban volt néhány egyeztetés, a gyerekek egy részérõl méretet is vettek, azonban még mindig nem világos minden szülõ számára, hogy milyen lesz a ruha és hogy mennyibe kerül. „A múlt héten sikerült abban megegyezi, hogy a lányok egyenruhája pántos szarafán lesz, a fiúknál azonban még mindig nem tudom, hogy öltöny és ing lesz az egyenruha, vagy beérjük egy mellénnyel” – magyarázta Nagy Eszter, aki szerint az olcsóbb verzióban a lányok egyenruhája 28, a fiúké 32 lej lenne, ha viszont mégis a szett mellett dönt a szülõk többsége, ezen összegek többszörösébe kerülhet majd az egyenruha. Mint elmondta, tavaly az elõkészítõ osztályban köpenyt hordtak a gyerekek, ami 15 lejbe került.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
szóljon hozzá!