Tananyag lehet a székelység története

A székelység történetét bemutató tankönyv román nyelvre fordítását fogja javasolni a kezdeményezőknek Bokor Tibor háromszéki szenátor. A székelység története című alternatív tankönyv most készül, és az új tanévtől ez lehet az alapja a 6–7. osztályos diákok által heti egy órában választható tantárgynak. Az új kiadvány elkészítését a Hargita Megyei Tanács kezdeményezte, és együttműködésben valósul meg a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel és a Kovászna Megyei Tanáccsal. Hargita és Kovászna megyei szakemberek írják, Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő általános koordinálásával és dr. Hermann Gusztáv Mihály történész tudományos szakirányításával. 

Bokor Tibor honatya a Krónika megkeresésére elmondta, bár a székelység történetéről szóló tankönyv készítőinek egyelőre nem jutott eszébe, hogy a történelmi régió ismertetését beiktassák a kötelező történelem-tananyagba, az ötletet nagyon jónak tartja. A háromszéki szenátort – aki a felsőház oktatási bizottságának tagja – azzal a kérdéssel kerestük meg, hogy tekintettel a román politikum Székelyfölddel kapcsolatos elutasító álláspontjára, melynek a régióátszervezés kapcsán naponta tanúi lehetünk (a Székelyföld sokak szerint „nem létezik”), nem tervezik-e a székelység történetét az erdélyi diákok mellett a román közvéleménnyel is megismertetni állami oktatás keretében. A háromszéki honatya elmondta, a felvetést az oktatási minisztériumban kellene megtárgyalni. Elmagyarázta: az új tanügyi törvény szerint elsőtől kilencedik osztályig ezután a diákok óráinak húsz százaléka fakultatív tárgyakból áll majd, középiskolában pedig ez az arány 30 százalék lesz, és ennek keretében választhatják majd a székelység történetét az érdeklődő iskolások. Bokor Tibor azt mondja, valószínű, hogy ezt a tárgyat csak a magyar osztályok kérik majd, de nem tartja elvetendőnek azt az ötletet, hogy a románok számára is hozzáférhetővé tegyék ezeket az ismereteket, ezért javasolni fogja, hogy a könyvet román nyelvre is fordítsák le. Ha a tankönyv megfelel az előírásoknak, lehet arról szó, hogy román nyelvre is lefordítsák – véli Király András oktatásügyi államtitkár, aki szerint a kérdés inkább az, hogy tanítanák-e román iskolákban ezt a tantárgyat. Ezt persze majd minden tanintézet maga döntheti el, hiszen a székelység története opcionális tárgyként szerepel majd a kínálatban. Azt azonban hozzátette, hivatalos megkeresés még nem volt ezzel kapcsolatban. Király András azt is elmondta, hogy a jelenleg használatos földrajz- és történelemkönyvek magyarra fordítására júniusban született meg a minisztériumi rendelet, a munka jó ütemben folyik, és tudomása szerint a napokban meg is kötik a szerződést a kiadóval.

Erősítenék a székely identitást

A székelység történetét ismertető tankönyv tartalmát a napokban vitatták meg annak kezdeményezői és szerzői a székelyföldi, történelem szakos tanárokkal, iskolaigazgatókkal és más érintett szakemberekkel a csíkszeredai megyeházán. Kifejtették, az új tanügyi törvény lehetőséget ad helyi érdekeltségű tantárgyak, tananyagok kidolgozására és meghirdetésére. Ezt a lehetőséget kihasználva kezdte el kidolgozni egy erre a célra megalakult munkacsoport azt a tananyagot, amely a székely közösségeink hagyományainak, múltjának még jobb megismeréséhez, szellemi értékeink ápolásához, átadásához, nemzeti identitástudatunk megerősítéséhez segít hozzá. Elhangzott, a tankönyvet nemcsak a diákoknak és a tanároknak szánják, hanem szeretnék, ha a szülők, családtagok és a téma iránt érdeklődők minél szélesebb köre érdeklődve forgatná. Ehhez kívánnak egy átfogó és közérthető áttekintő anyagot összeállítani, amelynek nagy része már elkészült, és a beérkezett javaslatok alapján még bővítik.

„Az RMDSZ által sikerült elérnünk, hogy olyan új oktatási törvény legyen, amely szerint a napi tananyag egynegyede a helyi tanrend szerint alakítható, és szeretnénk, ha pedagógusaink felvállalnák, hogy itt, a Székelyföldön a székelység története legyen az egyik ilyen tananyag. A felnövekvő nemzedéknek ugyanis hiteles információkra van szüksége ahhoz, hogy a székelységét büszkén tudja vallani, vállalni” – mondta a megbeszélésen Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, hozzátéve, következő lépésként középiskolai tananyagot, majd egyetemi jegyzetet is szeretnének elkészíttetni ebben a témában. Kovászna megyei kollégája, Tamás Sándor elmondta, a megyei intézmények megpróbálnak segítséget nyújtani, keretet biztosítani az ilyen kezdeményezéseknek. „Mindenki szívében ott van az, hogy büszkék vagyunk a Székelyföldre, és ezeket az érzéseket meg kell hogy fogalmazzuk, meg kell határoznunk az utat, ami irányában haladni akarunk” – hangsúlyozta az elöljáró.

Hiányolt helytörténet

Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő arra mutatott rá, hogy a történelem oktatásában jelenleg hiányos a helytörténetre vonatkozó rész, ezeket az ismereteket csak otthon vagy a tanárok gondoskodása által sajátíthatják el a diákok. Ezért tartja fontosnak, hogy lehetőséget adjanak arra, hogy a székelység történetét részletesebben megismerhessék. Ezután Egyed Ákos professzor tartott előadást a székelység történelmével kapcsolatban. Szerinte „mindenkinek szerepet kell vállalnia a székely identitás mentésében és továbbadásában”. Pál-Antal Sándor levéltáros, történész a székely történelem ismeretének fontosságát hangsúlyozta, emlékeztetett: „ha nem ismerjük múltunkat, elveszítjük gyökereinket, és méltó jövőt sem építhetünk”.

Dr. Hermann Gusztáv Mihály rámutatott: „politikai megkeresésre – Borboly Csaba kereste meg az ötlettel –, de kizárólag szakmai alapokon készítik el a tankönyvet”, majd amnnak szerkezetét ismertette. Elmondta, átfogó jellegre törekedtek, így abban is úttörőnek számít a kiadvány, hogy a kezdetektől a legújabb korig mutatja be a székelység történetét. A megbeszélésen számos vélemény elhangzott, amelyek alapján a jelenlegi anyagot ki fogják egészíteni egy művelődéstörténeti fejezettel, és a továbbiakban is egyeztetnek az érdeklődőkkel.