2008. november 07., 10:292008. november 07., 10:29
A kormányhivatal formai hibák miatt a közigazgatási bíróságon támadta meg a Kovászna Megyei Tanács határozatát, amelyben a brüsszeli képviseleti iroda létrehozását döntötték el. György Ervin prefektus elmondta, már három hónappal ezelőtt felszólították a megyei önkormányzatot, vonja vissza ezt a határozatát, de mivel ez nem történt meg, kénytelenek voltak a közigazgatási bíróságon megtámadni azt.
| Kettős mércével mér György Ervin, amikor a megyehatár-módosításról van szó, fogalmazta meg Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei alelnöke. Gazda emlékeztetett, hogy a polgári párt képviselői által benyújtott, a megyehatár-módosításra vonatkozó népszavazás megszervezéséről szóló határozatokat a prefektúra jogilag megalapozatlannak minősítette. „Megdöbbenve értesültünk, hogy eközben György Ervin prefektus Brassó megyei kollégájával eldöntötte, patakmeder-szabályozással módosítják a megye határát, hogy megoldják a Bölön határába törvénytelenül betelepedett brassói romák ügyét” – hangoztatta Gazda. |
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök kifejtette, a prefektúra formai kifogásai megalapozottak, de találtak törvényes megoldást az iroda létrehozására. A határozatot visszavonják, és egy másikat terjesztenek elő. Hogy az új határozat tartalma módosul-e, hétfőn döntik el az önkormányzat vezetői. Háromszék brüsszeli képviseleti irodájának megalakításáról májusban, Demeter János korábbi tanácselnök mandátumának végén döntött az önkormányzat. Az iroda célja, hogy külföldön reklámozza Háromszéket, illetve hogy általa Brüsszelből gyorsan és hatékonyan lehessen információkat szerezni fejlesztési, pályázati lehetőségekről. A brüsszeli képviseletet az MPP és a román pártok képviselői is ellenezték, többek között a borsos – 5600 eurós – havi fenntartási költséget kifogásolták, amiből az irodavezető havi bére 2800 euró lenne.
A prefektúra ugyanakkor felszólította a Kovászna megyei önkormányzatot, hogy vonja vissza a kökösi Székelyföld-tábla felállítására vonatkozó határozatát. Ebben a határozatban is technikai hibákat találtak. A megyei tanács egy magánszemélytől vette át a darab földet, ahol a táblát akarták felállítani. A tulajdonos telekkönyvi kivonatában a 105-ös parcella helyett a 104-es szerepel. Ezt a tévedést átírták a határozatba, és ezt most ki kell igazítani. Tamás Sándor elmondta, a határozatot ez esetben is visszavonják, a hibát kijavítják, és majd csak azután állítják fel a Székelyföld-táblát Kökös határában. A Kovászna megyei önkormányzat idén 60 ezer lejt különített el a költségvetésből a táblák felállítására. Májusban avatták fel az elsőt Nagyajtánál, Kovászna és Brassó megye határában. Az önkormányzat 7-8 hasonló reklámtábla kihelyezését tervezi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok