
Nem az intézményeknek, hanem a társadalomnak kell multikulturálisnak lennie – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Marosvásárhelyen, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szombat délelőtti ballagási ünnepségén.
2013. június 10., 10:272013. június 10., 10:27
2013. június 10., 10:302013. június 10., 10:30
Németh Zsolt azt követően szólalt fel a ballagási ünnepségen, hogy átvette a Bocskai István-díjat, amellyel az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött szerepéért tüntette ki a Sapientia szenátusa. Beszédében többek között azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy a térségnek, Romániának, de egész Európának is az egyik legnagyobb értéke, hogy különböző kultúrájú, különböző nyelvű és identitású emberek élnek benne. Hozzátette, a kulturális együttélésről szóló európai vitákban vannak, akik az intézményeken belüli multikulturalitásért szállnak síkra.
Kitartásra buzdították a PKE végzőseit
Zsúfolásig megtelt a nagyvárad-újvárosi református templom szombaton a Partiumi Keresztény Egyetem végzős hallgatóival, akik a Gaudeamus igiturt énekelve vonultak be a közös ballagási ünnepségre a felsőoktatási intézménnyel szomszédos templomba. A rokonok fényképezőgépeinek kattogása közepette Ráksi Lajos egyházi lelkész köszöntötte az egybegyűlteket. Tőkés László volt királyhágómelléki református püspök, az egyetemet működtető alapítvány elnöke a 133. zsoltár gondolatára és Pál apostol leveleire építette igehirdetését. Rámutatott, épp a nevelés az a többlet, amit a partiumi egyetemnek adnia kell a diákoknak, kevés lenne, ha a többi megaegyetemhez hasonlóan itt is csak információátadás történne. Arra figyelmeztette a fiatalokat, hogy tudásukat ne öncélúan használják, helyezzék azt a magyar közösség szolgálatába. „Nem elég jó szakembernek lenni, jó apának és anyának kell lenni\" – mondta Tőkés László a szószékről, ahonnan mindenkit kitartásra biztatott. A 2008-ban akkreditált egyetem rektora, János-Szatmári Szabolcs ünnepi beszéde után Szűcs Zoltán kolozsvári magyar konzul szólalt fel. Az egyetem kórusának fellépése után a végzősök átadták az intézet jelképes kulcsát a következő évfolyamnak.
Vannak, akik egy szervezetbe, egy igazgatásba kényszerítenék azokat is, akik önálló intézményeket akarnak. Úgy vélte, ez a megközelítés alááshatja a kulturális sokszínűség megvalósítását. „A magyar kormány azokkal ért egyet, akik azt mondják, nem az intézményeknek kell multikulturálisaknak lenniük, hanem a társadalomnak. Ehhez önálló szellemi műhelyekre, önálló intézményekre, önálló iskolákra van szükség az óvodától a felsőoktatásig. Ezt nevezzük autonómiának\" – nyomatékosította az államtitkár.
Németh Zsolt felidézte, 12 évvel ezelőtt nagy ellenállással szemben kellett megalapítani a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, aztán nagy ellenállással szemben kellett életben tartani az intézményt. Megemlítette, vannak, akik úgy vélik, hogy a magyar kormány máshonnan vonja el a támogatást, amit az erdélyi magyar egyetemnek juttat. „Ez nem támogatás, hanem befektetés a magyar nemzet, Románia és az egész Közép-Európa jövőjébe\" – fogalmazott az államtitkár. Úgy vélekedett, az önálló magyar intézmények lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyarok otthonosan érezzék magukat a szülőföldjükön. „Az önálló magyar oktatási intézmények a saját világát a saját szülőföldjén megszervezni képes magyar jövő bölcsői. Akik ellenzik az önálló magyar felsőoktatási intézményeket, azok közül sokan azért teszik, mert azt akarják, hogy a magyarságnak ne legyen ilyen jövője\" – jelentette ki Németh Zsolt.
Dávid László, az egyetem rektora a marosvásárhelyi ballagáson jelentette be, hogy az egyetem egy hete megszerezte a mesteri képzések indításához szükséges jóváhagyást. Hozzátette, reményei szerint a már jóváhagyott három szak mellett még ebben a hónapban további öt szakon szerzik meg a mesteri képzés elindításának a jogát. A Sapientia EMTE vásárhelyi karán hét szakon 230 hallgató ballagott, de szombaton vettek búcsút egyetemüktől a Kolozsváron végzett hallgatók is: a Természettudományi és Művészeti Karon környezettudományok, európai tanulmányok, illetve film- és fotóművészet szakon összesen 38 fiatal fejezte be tanulmányait. A Farkas utcai református templomban tartott ünnepségen tiszteletbeli professzorrá avatták Dr. Ferber Miklóst, az egyetem Amerikában élő állandó támogatóját, akinek a jóvoltából immár hatodik alkalommal osztották ki a Ferber-ösztöndíjat. Ezt idén Német Brigitta nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakos hallgató vehette át. Az eseményen Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is jelen volt, aki az évfolyam egyik diákjának brüsszeli utazást ajánlott fel, ezt Dembroszky Xintia környezettudomány szakos végzős hallgató nyerte el. Sógor Csaba beszédében rámutatott: a Sapientia évről évre bebizonyítja, hogy fontos szerepet tölt be az erdélyi magyar felsőoktatásban, végzősei megállják a helyüket a munkaerőpiacon.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
szóljon hozzá!