Tamás Sándor „nagy baromságnak” nevezte a Gyurcsány-párti politikus megnyilatkozását
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
Amint az várható volt, nem maradt visszhang nélkül Erdélyben Niedermüller Péter kijelentése, miszerint a határon túli magyarok Trianonnak „köszönhetően” jobban élnek, mint az anyaországiak.
2022. június 09., 14:042022. június 09., 14:04
2022. június 09., 14:112022. június 09., 14:11
Mint arról beszámoltunk, a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalíció (DK) politikusa a nemzeti összetartozás napja apropóján fogalmazta meg meghökkentő üzenetét. Erzsébetváros polgármestere közösségi oldalán posztolt bejegyzésében úgy fogalmazott: „gondoljunk azokra a magyarokra is, akik Trianonnak is köszönhetően ma jobban élnek Romániában, Szlovákiában, és a többi környező országban, mint mi itthon Magyarországon.” Ennek kapcsán Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke úgy véli, Gyurcsány Ferenc és pártja „előre megfontolt szándékkal, több rendben elkövetett, visszaeső módon gyalázza a magyar nemzetet és Magyarországot”.
„Ismerve a Demokratikus Koalíció történetét, kérdem én, hogy a gyűlöleten kívül mi más jöhetne ki ezeknek az embereknek a lelkükből? A niedermüllereknek Trianon után ide kellett volna költözni hozzánk Székelyföldre. Száz éven keresztül itt kellett volna nekük élni és dolgozni, s akkor nem mondanának ekkora nagy baromságot” – írta közösségi oldalán posztolt bejegyzésében Tamás Sándor.
Szerinte Niedermüller pont olyan, mint a bukaresti nacionál-kommunisták: ők mindig jobban tudják, hogy mi jó nekünk, erdélyi, székelyföldi magyaroknak. Az RMDSZ-es elöljáró emlékeztetett, hogy a Fidesz azt kérte, a DK-s politikus kérjen bocsánatot a külhoni magyaroktól. A tanácselnök szerint azonban Gyurcsány Ferencnek és pártjának nem kell bocsánatot kérnie, az elmúlt másfél évtizedben ugyanis minden megtettek a határon túli magyarok ellen, amit megtehettek. „Imádkozzanak a Jóistenhez, mert mi ilyen főbenjáró bűnöket nem tudunk megbocsájtani. Van egy jó tanácsom Niedermüller Péterhez: mostanában ne jöjjön Székelyföldre” – zárta bejegyzését Tamás Sándor.
Niedermüller Péter egyébként nem érti, mi a baj a Trianonról szóló megjegyzésével, sőt tetézte korábbi nyilatkozatát. A Gyurcsány-párt politikusa utólag a Népszavának nyilatkozva elmondta, szerinte vannak elítélendő „idióta nacionalista támadások”, azonban nem gondolja, hogy „magyarnak lenni általában valami nagyon nehéz állapot lenne a környező országokban”. „Ebben a pillanatban nem érzem, miért kellene bocsánatot kérnem” – fogalmazott a polgármester a lapnak. A politikus szerint bejegyzése nem irányult senki ellen, csak „arra hívta fel a figyelmet, amit mindannyian tudunk, hogy Magyarország a lehető legrosszabb irányba megy, és a Trianon következtében más országokhoz került magyarok jobban élnek, mint az anyaországban.”
A határon túl élő magyarok élete jobb, mint az anyaországiaké – állapította meg Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere a nemzeti összetartozás napja apropóján közzétett üzenetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás