A Szabadság-szobor immár „hiányos” állapotban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Sokaknak csak az idei október 6-i megemlékezésen tűnt fel, hogy az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr, pontosabban a markolatból a penge. A magyar közéleti szereplők egy része régebb óta tudott a történtekről, de senki sem tudta megmondani, pontosan mikor és milyen szándékkal rongálhatták meg a 13 aradi vértanú emlékművét. Összeállításunkban megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre Zala György monumentális alkotását, illetve számba vesszük, hogy az elmúlt húsz évben hány ízben és milyen mértékben volt támadás célpontja a Szabadság-szobor.
2025. október 12., 10:012025. október 12., 10:01
Ha nem is fűtótűzként terjedt szét, de lassan elharapózott az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kegyetlen megtorlása 176. évfordulójára érkezett megemlékezők soraiban, hogy hiányzik egy elem a Szabadság-szoborról – az erről szóló hétfői tudósításunkban jeleztük is ezt.
Az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 honvédtábornok emlékét, illetve a szabadságharc eszméjét allegorikus alakokkal idézte meg a műalkotást készítő Zala György.
– figyeltek fel nagyon sokan a Román–magyar megbékélés parkjában rendezett tiszteletadás résztvevői közül. Mint kiderült, a „beavatottak” régóta tudtak róla, de feljelentés nem született az ügyben, és jelenleg várják, hogy az önkormányzat intézkedjen: a köztéri emlékmű ugyanis a város tulajdona, ekként a polgármesteri hivatal feladata a helyreállítás.
Legyen bennünk Akarat a jóra, Ragaszkodás a hithez, Alázat a szolgálatban és Derű, ami a reményből fakad – jelentette ki Fábry Kornél Esztergom-Budapesti segédpüspök Aradon, az 1848–1849-es magyar szabadságharc véres megtorlásának 176. évfordulóján.
Senki nem tudta megmondani, hogy mióta hiányzik a színesfémként nem nagy értéket képviselő, de a művészi összhatáshoz elengedhetetlen tőrpenge. Kocsis Rudolf aradi szobrászművész, aki az újraállítás előtt az eredeti talapzatot restaurálta, úgy vélte, hogy „már hónapok óta nincs meg”, Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke „több hétről” tudott, Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke pedig meg sem tudta becsülni, hogy mikor tűnhetett el.
„Úgy látszik, nem voltunk elég figyelmesek vagy elővigyázatosak, azt hittük, nem történhet már baja a szobornak. Egyébként egy jó, a magyar emlékjeleket figyelő közösségünk van, s mindig értesítenek, ha valami történik, de úgy látszik, már lankad a figyelmünk” – fogalmazott Király.
Bognár Levente, aki a szobor várból történt kihozatalakor, majd az újraállítás hosszadalmas folyamata során alprefektusként, illetve alpolgármesterként tett meg minden tőle telhetőt a felavatás érdekében, szintúgy nem tudta pontosan megmondani, hogy mikor értesült a hiányzó az elemről. Korábbi alpolgármesterként egyébként jártas a helyreállítás ügymenetében.
Közbevetésünkre, hogy kikérték-e a térfigyelő kamerák felvételeit, illetve tettek-e feljelentést az ügyben, az volt a válasza, hogy nem is tudják, mikori felvételeket kellene keresni, illetve a korábbi tapasztalatok alapján úgysem találják meg az elkövető(ke)t. „Már ekkora dossziém van ilyen esetekkel” – mutatott mintegy kétarasznyit.
Bognár Levente szerint egyébként azt sem tudni, hogy vandalizmus, gyerekes csínytevés, magyarellenesség vagy garázdaság áll-e a háttérben. „A talapzat magas, és mivel a szoboralakok lábainál is helyeznek el koszorúkat turisták, még az is lehet, hogy valaki abba kapaszkodott, s végül a kezében maradt” – találgatta.
„Visszalapoztunk” a számítógépes archívumban, hogy megnézzük, a korábbi események idején sértetlen volt-e a Szabadság-szobor. A 2024. október 6-án szervezett megemlékezéskor hiányzott a tőr, tehát egy évvel ezelőtt már nem volt a helyén. A tavaly március 15-i ünnepségen készült felvételeken viszont még látszik, miként a 2024 április végén, a szobor újbóli köztérre állításának 20. évfordulója alkalmából szervezett rendezvényről készített fotókon is. Vagyis a múlt év tavaszától őszéig eltelt öt hónap során „kelt lába” a bronz pengének.
Tavaly tavasszal még megvolt a tőr pengéje
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szobor 135 éves története során rengeteg megpróbáltatásnak volt kitéve. Aradon már a kivégzés első évfordulóján megfogalmazódott a lakosságban az igény az áldozatok emlékének méltó ápolására, de az osztrák önkényuralom idején erre nem volt lehetőség, csak az 1867-es kiegyezést követően engedélyezték az emlékjelek állítását, a főhajtás megszervezését. Az 1880-as években már a szoborállítás gondolata is felvetődött, s végül a városi bizottság pályázatát Huszár Adolf nyerte meg. Váratlan halála miatt azonban a fiatal lendvai szobrászra, Zala Györgyre bízták a szoborcsoport befejezését;
Csak 35 évig állt köztéren a Szabadság-szobor, de ennyi ideig sem láthatták az aradiak, mert az első világháború után a Romániához csatolt városban az új hatalom 1921-ben bedeszkáztatta az emlékművet, majd a Brătianu-kormány döntése értelmében 1925-ben darabjaira szedték. Több mint hét élvtizeden át az aradi várban volt kitéve az enyészetnek, mígnem 1999. október 1-jén magyar–román kormányközi megállapodás értelmében kihozták a várból, és a minorita rendház udvarán helyezték el, ahol restaurálták, majd 2004. április 25-én ismét felállították köztéren, de nem eredeti helyén, hanem az Attila téren, a későbbi Tűzoltók terén.
Húsz évvel ezelőtt ezen a napon, 2004. április 25-én állították fel újra Aradon a Szabadság-szobrot, a magyar honvédsereg 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 főtisztjének emlékművét.
Az újraavatás sem ment simán, és az azt követő időszakban sem volt biztonságban a szobor. 2011 márciusában ismeretlenek felszedték a szobornak otthont adó (úgynevezett) Román–magyar megbékélés parkjában a térköveket, és a szökőkútba dobálták. Egy hónappal később továbbmentek:
– vagyis az, ami tavaly eltűnt, nem az eredeti darab, hanem „utángyártott”. A 14 évvel ezelőtt vandalizmus nyomait Kolozsi Tibor kolozsvári szobrász pótolta, mivel ő volt a fő restaurátor a 2004-es újraállítást megelőzően, s ezért kérték fel most is őt a munkálatra.
Kolozsi Tibor (balról) 2011-ben egyszer már pótolta a tőrt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Bognár Levente akkor alpolgármesterként elérte azt, hogy a téren mindig teljesítsen szolgálatot az önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség egy embere, s hogy szereljenek fel térfigyelő kamerákat. Ennek mindössze az lett az eredménye, hogy a felvételek alapján beazonosították, hogy 2015 februárjában három álarcos fiatal fújta le piros, sárga és kék festékszóróval a 13 vértanú közül hatnak az arcát ábrázoló bronz domborműveket – de a tettesek nem kerültek elő. A műalkotásnak ilyen szintű meggyalázása általános megdöbbentést váltott ki, nem csak a magyar társadalomban:
2015-ben meggyalázták a szobrot
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Abban az évben Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetének vezetői több ízben verbálisan is támadták a Szabadság-szobrot, kilátásba helyezve a lebontását, illetve árverésre bocsátását, hogy akkor talán majd a magyar állam megveszi, és átviszi a határon túlra… Megjegyzendő, hogy ezeket a kijelentéseket a 2016-os választások előkampányában tették, illetve, hogy azóta a PNL helyi vezetőinek túlnyomó részét azok a volt demokrata-liberálisok (PDL) adják, akik előbb kiléptek a nemzeti liberálisok közül, majd évek múlva „visszaolvadtak” közéjük, és ők az RMDSZ aradi képviselői szerint „korrekt módon” viszonyulnak a magyarsághoz.
Azzal a kérdéssel fordultunk az aradi városháza sajtóreferenséhez, hogy a helyi rendőrség hivatalból vajon nem indított-e vizsgálatot a legutóbbi szoborrongálás ügyében, de azt a választ kaptuk, hogy a megbékélési parkban nem teljesít szolgálatot a helyi rendőrség, hanem egy őrző-védő cég felügyeli a teret szerződéses alapon. Ralu Cotrău sajtószóvivő szerint az önkormányzat műemlékvédelmi bizottsága tud az esetről, de folyamatban van az egész park felújítása, s azokkal a munkálatokkal együtt a hiányzó penge pótlását is elvégzik majd.
A referenst egyébként hosszasan kellett győzködnünk, hogy eltűnt a tőr, mert a biztonsági cég által kapott – téves – információkra hivatkozva erősködött, hogy csak „levált”, immár másodszor, és „hogy ne lopják el, a szoboregyüttes hátsó részén a talapzathoz hegesztették”. Fotókkal kellett bizonyítanunk, hogy több kard is látható a szoboregyüttesen, és valóban van a talapzaton is egy, a kompozíció hátsó részén, de azt még a művész tervezte úgy eredetileg.
Kard a kompozíció hátsó részén, a talapzathoz rögzítve. Nem ezt lopták el, vagyis nem ez „esett le”, ahogy a biztonsági cég közölte
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Megtették a lépéseket a megbékélési park rehabilitációjához szükséges településrendezési engedély beszerzésére. Az ottani teljes épületegyüttes védett műemlékként van nyilvántartva, ezért számos engedélyre lesz szükségünk, beleértve a művelődési minisztérium jóváhagyását is a felújításhoz. A szándék megvan, de a projekt hosszú távú” – fogalmazott a sajtószóvivő a helyreállítást firtató érdeklődésünkre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!