A vádhatóság szerint egy máramarosszigeti magániskola vezetői 30 ezer eurót gyűjtöttek össze a diákoktól, és az összeg egy részét a vizsgáztató és felvigyázó tanárok megvesztegetésére fordították. A bírósági ügy magyar nemzetiségű tanárai tagadják, hogy csúszópénzt kaptak volna a diákok érettségi előmenetelének elősegítése érdekében.
A rendszerváltás óta rendezett érettségi vizsgák történetének legnagyobb korrupciógyanús ügyére tett pontot a napokban a hazai vádhatóság. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) 125 személy – közöttük 38 pedagógus és 82 felnőtt korú diák – ellen emelt vádat a júniusban és júliusban Máramarosszigeten rendezett érettségi idején tapasztalt, a vádirat szerint „masszív” csalások ügyében. A nyomozati anyag értelmében a Tisza-parti városban működő George Pop de Băseşti kisipari és szolgáltatási szakközépiskola esti tagozatos diákjai az intézmény vezetőségének kezdeményezésére lefizették az érettségi idején vizsgáztatói és felvigyázói tevékenységet betöltő pedagógusokat annak érdekében, hogy sikerrel vegyék a vizsgákat. A DNA szerint Virginica Meda Leordean, a magániskola igazgatónője Mirela Botici 36 éves diák közreműködésével fejenként ezer lejt gyűjtött össze 113, többségében felnőtt korú tanulótól azzal az ígérettel, hogy valamennyien megkapják az átmenőjegyet. Az összegyűlt 106 ezer lej egy részével a július óta előzetes letartóztatásban lévő igazgatónő számos vizsgáztató, valamint felvigyázó tanárt megvesztegetett, akik emiatt szemet hunytak afölött, hogy Meda Leordean kiosztotta a vizsgatételek megoldásait az érettségizőknek. Az ügyészség különben annak idején 70 ezer lejt és 1750 eurót lefoglalt a megvesztegetéssel és befolyással való üzérkedéssel vádolt igazgatónő lakásán. A DNA továbbá vádat emelt Aurica Puşcaş, a máramarosszigeti szakközépiskolát is működtető sülelmedi Páduai Szent Antal Alapítvány elnöke ellen, aki a vádirat értelmében 15 ezer lejt nyújtott át Ortensia Marchişnak, az írásbeli tételeket javító bizottság egyik tagjának a dolgozatok „engedékeny elbírálása” érdekében. Kenőpénz elfogadásával vádolják Călin Paul Micut, az érettségiztetőbizottság alelnökét is.
Dávid Erzsébet Máramaros megyei főtanfelügyelő-helyettes tegnap kérdésünkre elmondta, a DNA a nyomozás során bekérette az érintett pedagógusok adatait az intézménytől. „Bizonyítottnak tűnik, hogy a pénzt összegyűjtötték a szigeti iskolában, egyéb részleteket azonban nem ismerünk, mert az ügyészség még a vádemelés tényét sem ismertette a tanfelügyelőséggel” – nyilatkozta Dávid Erzsébet, hozzátéve: az érettségi előtt sorsolással jelölték ki a felügyelő tanárokat. Egyébként az ügyészség által csúszópénz elfogadása miatt bíróság elé állított 38 pedagógus között vannak magyar nemzetiségűek is, akik határozottan cáfolják, hogy megvesztegették volna őket. „A kihallgatások során is elmondtam az ügyészeknek, hogy ártatlan vagyok, nekem nem is ajánlottak fel semmiféle pénzt. Furcsa, hogy a vallomásomat nem veszik figyelembe, és az ártatlanság vélelme ellenére vádat emelnek ellenem” – állapította meg lapunknak Pesek Szilárd Zoltán, Máramarossziget egyetlen magyar középiskolája, a Leövey Klára Gimnázium kémiatanára. Takács Ferenc, a Regele Ferdinand Gimnázium és a Leövey informatikatanára – aki egy napig volt felvigyázó – kijelentette: ami nem történt meg, azt nem tudja bizonyítani az ügyészség, ellenben ha felajánlottak volna neki pénzt, akkor elfogadja. „Tudom, hogy illegális, mégis elveszem, ha adják – válaszolta kérdésünkre a máramarosszigeti pedagógus. – A vizsgáztatóbizottság tagjai valóban azt tanácsolták nekünk, hogy ne legyünk szigorúak a diákokkal, mert többségük idősebb. Elismerem, hogy rosszul felügyeltünk, viszont ez nem jelenti, hogy lefizettek bennünket. Nekem senki sem ígért csúszópénzt”. Takács Ferenc egyébként furcsállja, hogy miközben a felvigyázó tanárok ellen kevés bizonyítéka van az ügyészségnek, az általa áttekintett vádiratból „eltűntek” vádlottak, és a vizsgáztatók közül csak egy pedagógus ellen emeltek vádat.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.