2007. július 23., 00:002007. július 23., 00:00
Nem tévedtek azok, akik a tizennyolcadik bálványosi szabadegyetem és diáktáborban kitapintható hangulatra meglepődötten kapták fel a fejüket. Konkrétan arra, hogy Tusványos egyre dinamikusabban kérdőjelezi meg önmagát.
Éspedig hasznosan. Amennyiben ugyanis komolyan ragaszkodunk ahhoz, hogy ez egy szellemi műhely, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy a szellem utat keres, miközben meghatározza a jelent.
Vagy inkább a jövőt, derült ki a szervezőkkel való beszélgetés során.
A tábor megalakulása óta ugyanis kitermelődött egy új generáció. Azok, akik annak idején diákként kerültek be a tábor áramlatába, most tanárok, politológusok, táborszervezők. Saját világképpel, önálló véleménnyel, új rálátással régi problémákra. És igen nehezen tudják elfogadni, hogy ezt a világképet képtelenek szóhoz juttatni egy táborban, ami szép lassan már csak ikonná merevült előadók játszótere.
Pedig volna új mondanivaló.
Értékelvű, de alternatívabb. Európaibb. Szókimondóbb és toleránsabb. És lényegesen integratívabb, felismerve, hogy eltérő vélemények ütköztetése nélkül nincs előrehaladás. Megkockáztatva némi politikai alternativizmust is. Mondjuk abban, hogy erdélyiségünkben talán nem jobb- és baloldaliságban kell gondolkodni. Azt hagyjuk a sokvetületű nagypolitikára. Egy sajátságos erdélyi helyzettel állunk szembe, ami sajátságos megoldásokat kér, akár a hagyományossá merevült polrendszer felrúgása árán is.
Az újgenerációs szervezők számára egyértelmű: nagymagyarkodás helyett erdélyiségben kell gondolkodni. Túl kell haladni azt a helyzetet, hogy beszilárdult pozíciókból a magyar politikai elit osztja az észt Erdélyben — és eközben áthozzák politikai szemetük javát. Ezt a táborban résztvevők visszajelzéseiből is le lehetett szűrni: a fiatalokat jobban érdekelte az erdélyi mibenlevőség, mint a magyarországi politikai táncjárás.
Vitákra volna szükség, a jelenleginél sokkal többre, mint a boldog kilencvenes évek elején, akár több román meghívott szerepeltetésével.
Hiszen erdélyiségünknek ez is sarokköve.
És a cselekvési forrponton egy új, jobban körülhatárolt erdélyi magyar politikai stratégia megfogalmazása is szóba jön majd, jelezték.
Hogyan lehetne két szóban elmondani a jövő Tusványosának lényegét, kérdeztünk rá.
Egyszerű, válaszolták lakonikusan.
Szóljon Erdélyről.
Ja, és természetesen: Európában.
Horvát Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok