Zatykó Gyula, Szilágyi Zsolt, Csomortányi István, Toró T. Tibor és Mátis Jenő a sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A megalakulása tizedik évfordulóját ünneplő Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) már csak egy bírósági ítélet választja el attól, hogy a Magyar Polgári Párttal (MPP) egyesülve az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben képviselje az erdélyi magyar nemzeti tábort – jelentette ki a szerdai évfordulós kolozsvári sajtótájékoztatón Csomortányi István, a párt elnöke.
2021. szeptember 15., 14:092021. szeptember 15., 14:09
2021. szeptember 15., 16:022021. szeptember 15., 16:02
A politikus szerint az EMSZ-nek továbbra is az lesz a feladata, hogy az RMDSZ-szel helyi szinten versenyezve, országos szinten pedig együttműködve napirenden tartsa az erdélyi magyar közösség fontos céljait, mint például az autonómia, az anyanyelv- és jelképhasználat biztosítását, valamint az állami finanszírozású önálló magyar felsőoktatási intézmények létrehozását.
A pártelnök úgy vélte, csak egy kétpólusú erdélyi magyar rendszer tud gátat szabni annak a jelenségnek, hogy a vegyes lakosságú vidékeken egyre több erdélyi magyar a román pártok jelöltjeire szavaz.
– jelentette ki Csomortányi István.
A sajtótájékoztatón a párt alapításának körülményeit Toró T. Tibor alapító elnök, jelenlegi ügyvezető elnök idézte fel. Elmondta: olyan korban jegyezték be a pártot, amikor Európa egyik legdiszkriminatívabb párttörvényének a feltételeit kellett teljesíteni. Úgy kellett összegyűjteniük több mint harmincezer aláírást, hogy Románia 18 megyéjében haladjon meg egy küszöbértéket az aláírások száma. Hozzátette: mindezt politikai ellenszélben tették. Több megyében is a rendőrség kereste fel az aláírókat, hogy megkérdezze, valóban támogatták-e a pártbejegyzést.
Toró T. Tibor a párt fontos eredményének tartotta, hogy 2018 januárjában közös állásfoglalást írtak alá az autonómia-elképzelések összehangolásáról az RMDSZ-szel és az MPP-vel. Ebben ugyanis azt rögzítették, hogy mit gondolnak az autonómiáról, „hogy ne lehessen autonómiaként eladni, ami nem az”. Az MTI kérdésére hozzátette:
Csomortányi István a kétpólusú erdélyi magyar rendszer előnyeit ismertette
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A sajtótájékoztatón Szilágyi Zsolt korábbi elnök idézte fel, hogy a párt államfőjelöltjeként Románia „erdélyiesítésének” a jelmondatával román partnerekre találtak. A párt ugyanakkor nemzetközi szinten is ismertté tette az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, amikor csatlakozott a hasonló törekvésű pártokat tömörítő Európai Szabad Szövetséghez (EFA).
Zatykó Gyula, a párt partiumi alelnöke azt idézte fel, hogy az EMNP szellemi műhelyéből olyan kulturális fesztiválok indultak, amelyek a magyarság önbecsülését, és a román-magyar kapcsolatokat is javították. Az első ilyen fesztivál a Kolozsvári Magyar Napok volt, amelyik mintájára később Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Brassóban és Temesváron szerveztek évről évre hasonló nagyszabású rendezvényeket.
Mátis Jenő alelnök az Erdély gazdaságfejlesztési programjának nevezett Mikó Imre-terv elkészítését emelte ki az EMNP történetéből, amely szerinte a Kárpát-medence többi magyar közösségét és az RMDSZ-t is ihlette, amikor elkészítették a gazdaságfejlesztési programjaikat. Mátis Jenő a Mikó Imre-terv hátrányának tartotta, hogy túl korán készült el, amikor Magyarország gazdasága még nem volt elég erős ahhoz, hogy a határain kívüli magyar közösségek is támogassa gazdaságilag.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!