
Zatykó Gyula, Szilágyi Zsolt, Csomortányi István, Toró T. Tibor és Mátis Jenő a sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A megalakulása tizedik évfordulóját ünneplő Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) már csak egy bírósági ítélet választja el attól, hogy a Magyar Polgári Párttal (MPP) egyesülve az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben képviselje az erdélyi magyar nemzeti tábort – jelentette ki a szerdai évfordulós kolozsvári sajtótájékoztatón Csomortányi István, a párt elnöke.
2021. szeptember 15., 14:092021. szeptember 15., 14:09
2021. szeptember 15., 16:022021. szeptember 15., 16:02
A politikus szerint az EMSZ-nek továbbra is az lesz a feladata, hogy az RMDSZ-szel helyi szinten versenyezve, országos szinten pedig együttműködve napirenden tartsa az erdélyi magyar közösség fontos céljait, mint például az autonómia, az anyanyelv- és jelképhasználat biztosítását, valamint az állami finanszírozású önálló magyar felsőoktatási intézmények létrehozását.
A pártelnök úgy vélte, csak egy kétpólusú erdélyi magyar rendszer tud gátat szabni annak a jelenségnek, hogy a vegyes lakosságú vidékeken egyre több erdélyi magyar a román pártok jelöltjeire szavaz.
– jelentette ki Csomortányi István.
A sajtótájékoztatón a párt alapításának körülményeit Toró T. Tibor alapító elnök, jelenlegi ügyvezető elnök idézte fel. Elmondta: olyan korban jegyezték be a pártot, amikor Európa egyik legdiszkriminatívabb párttörvényének a feltételeit kellett teljesíteni. Úgy kellett összegyűjteniük több mint harmincezer aláírást, hogy Románia 18 megyéjében haladjon meg egy küszöbértéket az aláírások száma. Hozzátette: mindezt politikai ellenszélben tették. Több megyében is a rendőrség kereste fel az aláírókat, hogy megkérdezze, valóban támogatták-e a pártbejegyzést.
Toró T. Tibor a párt fontos eredményének tartotta, hogy 2018 januárjában közös állásfoglalást írtak alá az autonómia-elképzelések összehangolásáról az RMDSZ-szel és az MPP-vel. Ebben ugyanis azt rögzítették, hogy mit gondolnak az autonómiáról, „hogy ne lehessen autonómiaként eladni, ami nem az”. Az MTI kérdésére hozzátette:
Csomortányi István a kétpólusú erdélyi magyar rendszer előnyeit ismertette
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A sajtótájékoztatón Szilágyi Zsolt korábbi elnök idézte fel, hogy a párt államfőjelöltjeként Románia „erdélyiesítésének” a jelmondatával román partnerekre találtak. A párt ugyanakkor nemzetközi szinten is ismertté tette az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, amikor csatlakozott a hasonló törekvésű pártokat tömörítő Európai Szabad Szövetséghez (EFA).
Zatykó Gyula, a párt partiumi alelnöke azt idézte fel, hogy az EMNP szellemi műhelyéből olyan kulturális fesztiválok indultak, amelyek a magyarság önbecsülését, és a román-magyar kapcsolatokat is javították. Az első ilyen fesztivál a Kolozsvári Magyar Napok volt, amelyik mintájára később Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Brassóban és Temesváron szerveztek évről évre hasonló nagyszabású rendezvényeket.
Mátis Jenő alelnök az Erdély gazdaságfejlesztési programjának nevezett Mikó Imre-terv elkészítését emelte ki az EMNP történetéből, amely szerinte a Kárpát-medence többi magyar közösségét és az RMDSZ-t is ihlette, amikor elkészítették a gazdaságfejlesztési programjaikat. Mátis Jenő a Mikó Imre-terv hátrányának tartotta, hogy túl korán készült el, amikor Magyarország gazdasága még nem volt elég erős ahhoz, hogy a határain kívüli magyar közösségek is támogassa gazdaságilag.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
szóljon hozzá!