Zatykó Gyula, Szilágyi Zsolt, Csomortányi István, Toró T. Tibor és Mátis Jenő a sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A megalakulása tizedik évfordulóját ünneplő Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) már csak egy bírósági ítélet választja el attól, hogy a Magyar Polgári Párttal (MPP) egyesülve az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben képviselje az erdélyi magyar nemzeti tábort – jelentette ki a szerdai évfordulós kolozsvári sajtótájékoztatón Csomortányi István, a párt elnöke.
2021. szeptember 15., 14:092021. szeptember 15., 14:09
2021. szeptember 15., 16:022021. szeptember 15., 16:02
A politikus szerint az EMSZ-nek továbbra is az lesz a feladata, hogy az RMDSZ-szel helyi szinten versenyezve, országos szinten pedig együttműködve napirenden tartsa az erdélyi magyar közösség fontos céljait, mint például az autonómia, az anyanyelv- és jelképhasználat biztosítását, valamint az állami finanszírozású önálló magyar felsőoktatási intézmények létrehozását.
A pártelnök úgy vélte, csak egy kétpólusú erdélyi magyar rendszer tud gátat szabni annak a jelenségnek, hogy a vegyes lakosságú vidékeken egyre több erdélyi magyar a román pártok jelöltjeire szavaz.
– jelentette ki Csomortányi István.
A sajtótájékoztatón a párt alapításának körülményeit Toró T. Tibor alapító elnök, jelenlegi ügyvezető elnök idézte fel. Elmondta: olyan korban jegyezték be a pártot, amikor Európa egyik legdiszkriminatívabb párttörvényének a feltételeit kellett teljesíteni. Úgy kellett összegyűjteniük több mint harmincezer aláírást, hogy Románia 18 megyéjében haladjon meg egy küszöbértéket az aláírások száma. Hozzátette: mindezt politikai ellenszélben tették. Több megyében is a rendőrség kereste fel az aláírókat, hogy megkérdezze, valóban támogatták-e a pártbejegyzést.
Toró T. Tibor a párt fontos eredményének tartotta, hogy 2018 januárjában közös állásfoglalást írtak alá az autonómia-elképzelések összehangolásáról az RMDSZ-szel és az MPP-vel. Ebben ugyanis azt rögzítették, hogy mit gondolnak az autonómiáról, „hogy ne lehessen autonómiaként eladni, ami nem az”. Az MTI kérdésére hozzátette:
Csomortányi István a kétpólusú erdélyi magyar rendszer előnyeit ismertette
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A sajtótájékoztatón Szilágyi Zsolt korábbi elnök idézte fel, hogy a párt államfőjelöltjeként Románia „erdélyiesítésének” a jelmondatával román partnerekre találtak. A párt ugyanakkor nemzetközi szinten is ismertté tette az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, amikor csatlakozott a hasonló törekvésű pártokat tömörítő Európai Szabad Szövetséghez (EFA).
Zatykó Gyula, a párt partiumi alelnöke azt idézte fel, hogy az EMNP szellemi műhelyéből olyan kulturális fesztiválok indultak, amelyek a magyarság önbecsülését, és a román-magyar kapcsolatokat is javították. Az első ilyen fesztivál a Kolozsvári Magyar Napok volt, amelyik mintájára később Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Brassóban és Temesváron szerveztek évről évre hasonló nagyszabású rendezvényeket.
Mátis Jenő alelnök az Erdély gazdaságfejlesztési programjának nevezett Mikó Imre-terv elkészítését emelte ki az EMNP történetéből, amely szerinte a Kárpát-medence többi magyar közösségét és az RMDSZ-t is ihlette, amikor elkészítették a gazdaságfejlesztési programjaikat. Mátis Jenő a Mikó Imre-terv hátrányának tartotta, hogy túl korán készült el, amikor Magyarország gazdasága még nem volt elég erős ahhoz, hogy a határain kívüli magyar közösségek is támogassa gazdaságilag.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
A kalotaszegi falusi turizmust akarta felkarolni a 2010-es évek végén Inaktelkén épült, a néhai televíziós újságíró nevét viselő Csép Sándor Kulturális Központ. A Gazdaszemmel újabb videós riportja a kalotaszegi falusi turizmus útkeresését járja körül.
Kolozsvárt rendezik meg idén a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét az RMPSZ és az unitárius egyház társszervezésével.
Igazi kulturális csemegével várja a kicsiket és nagyokat szeptember 13-án a torockói Duna-Ház, ahol színes programokkal nyitják meg az új évadot. Az esemény egyik kiemelt pontja a Mesélő múlt – torockói képeslapok című tárlat megnyitója lesz.
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.
A természetközeli vidéki élet minőségét nemcsak a táj szépsége határozza meg: a falvak biológiai sokfélesége, a városok közelsége, a zöldterületek és a mezőgazdasági területek aránya egyaránt befolyásolja az ott élők jólétét.
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!