Fotó: Kristo Robert
Több iskolában januárt követően ebben a hónapban is késtek a fizetések, emiatt az oktatási szakszervezetek képviselői a kormánypalota elé vonultak. A minisztert hiába várták, helyette az államtitkárok magyarázták el a késés okát.
2018. február 16., 08:512018. február 16., 08:51
Ismét általános sztrájkkal, sőt az érettségi bojkottjával fenyegetőznek a tanügyi szakszervezetek, mert állításuk szerint az oktatási minisztériumnak az ígéretek ellenére nem sikerült maradéktalanul megoldania erre a hónapra a bérek kifizetése körüli problémákat.
A szakszervezetek az elmúlt hetekben többször is kilátásba helyezték az általános sztrájk kirobbantását a kormány által végrehajtott, bizonyos bérkategóriába eső alkalmazottak számára előnytelen adóügyi módosítások miatt. Legutóbb viszont az verte ki náluk a biztosítékot, hogy számos megyében nem kapták meg a még Liviu Pop volt oktatási miniszter mandátuma alatt leszögezett 14-ei időpontig a fizetésüket.
Csütörtökön ezért a pedagógusok képviselőinek egy csoportja a szaktárca bukaresti székháza elé vonult, ahol tárgyalásra hívták Valentin Popa jelenlegi tanügyminisztert, eközben többtucatnyi pedagógus csatlakozott a helyszínen kialakult spontán tüntetéshez. Popa azonban nem tartózkodik az országban, ezért a szakszervezeti illetékesek államtitkárokkal tárgyaltak, akiknek többek között azt kívánták elmondani, hogy attól tartanak: a fizetéskésés rendszeressé válik.
Az oktatási minisztérium szerint azonban ők semmiért nem okolhatók, csütörtöki közleményük alapján ugyanis a bérköltségeket már január 30-án átutalták a megyei tanfelügyelőségeknek, amelyek február elsejétől fértek hozzá a kerethez.
– állítja a szaktárca.
A közleményben arra is kitértek, hogy a pedagógusok képviselőivel tartott megbeszélésen az államtitkárok elmagyarázták az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Az alkalmazottak és a kifizetendő bérek listáját egyébként a tanintézetek állítják össze, a dokumentumot pedig elküldik a megyei tanfelügyelőségnek. A minisztérium ez alapján utalja ki a szükséges bérkeretet.
A tanügyi bérek átutalásának módját tavaly módosította a szaktárca, ennek nyomán januártól nem a helyi önkormányzatokon, hanem a tanfelügyelőségeken keresztül utalják a fizetéseket az iskoláknak. Egy másik változás, hogy
Ez azzal is jár, hogy míg korábban a pedagógusok minden hónap 5-e és 15-e között kapták meg juttatásukat attól függően, hogy a helyi önkormányzatok melyik napot jelölték ki az átutalásra, januártól a közoktatásban dolgozók egységesen, a hónap 14. napján – ha ez hétvégére esik, a megelőző utolsó munkanapon – kapják kézhez fizetésüket.
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő korábban elmondta: a módosításra azért volt szükség, mert a tanügyi szakszervezetek többször jelezték, hogy változtatni kellene a fizetések átutalásának módján. Arra hivatkoztak, hogy év elején rendszerint késett az oktatók bére, mivel több önkormányzat késve fogadta el az évi költségvetést. Korábban egyébként csak bizonyos oktatási tevékenységeket álltak kizárólag a tanügyi tárca büdzséjéből, például a diákoknak járó ösztöndíjakat, a tanulók ingázásának, valamint az országos vizsgák megszervezésének költségeit. Januárban a bérkésés sokakat érintett, mivel többen az addigi 5-e helyett csak 15-én kapták meg fizetésüket.
Zajlanak az előkészületek a tanügyben az általános sztrájk kirobbantásához, már elkészült a tiltakozási akcióterv – számolt be a Krónikának Nagy Gábor, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Kovászna megyei elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!