
Hiába halad jó tempóban az építkezés a Radnót és Maroskece közötti autópálya-szakaszon, csomópont híján nem lesz használható
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Kérdőjeles, hogy miután nyárra elkészül az észak-erdélyi autópálya Radnót és Maroskece közötti része, azt végre használatba is vehetjük. Mint ahogy az is szinte lehetetlen, hogy a Marosvásárhely–Nyárádtő-szakasz építésének az idén nekilássanak.
2020. május 18., 11:062020. május 18., 11:06
Ha minden jól megy, az idén 18 kilométerrel gyarapodhat az észak-erdélyi vagy az A3-as jelzésű autópálya Maros megyei szakasza. Ez viszont még korántsem jelenti azt, hogy gyorsabban lehet majd autózni Marosvásárhely és Kolozsvár között. Minden a kecei csomópont megépítésén áll vagy bukik, a többismeretlenes egyenletre azonban sem az építő, sem az országos útügyi hatóság nem ismeri a választ. Egyelőre csak Ludovic Orban kormányfő mutatkozik derűlátónak – valószínűleg kampányfogásból.
Minden esély adott ahhoz, hogy újabb autópálya-múzeummal gazdagodjék a romániai gyorsforgalmi úthálózat. Míg az észak-erdélyi sztráda Radnót és Maroskece közti 18 kilométeres szakaszán az Astaldi és Max Boegl alkotta konzorcium a munkálatok végső fázisát végzi, az azt követő Kece és Aranyosgyéres közötti 16 kilométeres szakaszt építő Straco továbbra is helyben topog. Adott körülmények között, ha a német és olasz vállalkozó alkotta társulás a nyár végére be is fejezi a rá eső részt, az használhatatlan marad, ugyanis a maroskecei fel- és lehajtó csomópont megépítése a Stracóra hárul.
A Hotnews.ro hírportálnak nyilatkozva Maria Ioniţă, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) igazgatója elismerte, hogy a szakhatóságnak komoly fejfájást okoz a megoldás megtalálása. „Amikor átvettem a CNAIR vezetését, megmondtam, hogy a legnagyobb fejtörést az A3-as, Brassó–Bors-autópálya kecei csomópontja képezi. Az építővel együtt felmérést végzünk a munkálat jelenlegi stádiumáról, majd ennek függvényében megpróbálunk határidőket rögzíteni. Azt szeretnénk, ha valamilyen módon három hónapon belül sikerülne megépíteni a felhajtókat” – fejtette ki az országos útügy vezérigazgatója.
Arra a kérdésre, hogy milyen megoldást találnak, Maria Ioniţă nem tudott pontos választ adni. Annyit mondott, hogy a CNAIR-nak kötelessége támogatni a fizetésképtelenségbe került Stracót, hisz hazai cégről van szó. Ettől függetlenül tárgyalnak az Astaldival is, amely alvállalkozóként akár be is léphetne a szomszéd területre. Az igazgatónő azt sem zárja ki, hogy a csomópontot végül a CNAIR fogja megépíteni.
– szögezte le.
A néhány nappal ezelőtt Marosvásárhelyre látogató Ludovic Orban arról beszélt, hogy a kormány egy hónapon belül eldönti, melyik megoldást választja. Mint mondta, a szerződésbontás lehetőségét is számításba veszik, ez esetben azonban újabb versenytárgyalást kell kiírni a mintegy 35 százalékban elkészült munkálatok folytatására. Liberális körökben a miniszterelnök azonban arról beszélt, hogy
A földrajzi viszonyok miatt a fel- és lehajtó improvizált megoldása teljesen kizárt. Mint ismert, az A3-as másik szakaszán, a Nyárádtő és Radnót közöttin az autópálya jelenleg egyenesen a Radnót–Dicsőszentmárton megyei útba torkollik. Az ideiglenes körforgalmat Radnót irányába egy vasúti átjáró követi, így gyakran előfordul, hogy a gyorsforgalmi útról fel- vagy lehajtó autók a sorompónál vesztegelnek. A Radnót és Maroskece közötti szakasz átadása azért is fontos, mert a 18 kilométeren közlekedő gépkocsik két kisvárost is kikerülhetnének, ezáltal végre felszusszanhatna Radnót és Marosludas belvárosa.
A sztráda másik, jóval elmaradottabb szakaszán is tragikomikus a helyzet. A Marosvásárhely–Nyárádtő-szakaszra kibocsátott építkezési engedély lejárt, még mielőtt megtörtént volna az első kapavágás. Ráadásul nem hogy a munkálatok nem kezdődtek el, a CNAIR mindmáig nem írta alá a szerződést a leendő kivitelezővel.
A közlekedésügyi tárcától kapott legutóbbi információink szerint ez nem az Itinera Spa – Retter Projectmanagement, hanem a Strabag lesz.
„Én is úgy tudom, hogy végül mégiscsak a Strabag fogja megépíteni a pályaszakaszt, de mindez még nem hivatalos. Nagyon nagy titkolózás folyik Bukarestben” – látta be Elekes Róbert, a CNAIR területi szóvivője. Az útügyi cég illetékese elmondta, hogy az osztrákok jobb árajánlattal rukkoltak elő, hisz a Marosugra–Radnót-szakasz építőiként gépparkjuk a helyszínen állomásozott, az Itinera vezetői viszont úgy érezték, az általuk kínált tízéves szavatosság többet nyomhat a latban.
A szakemberek véleménye szerint a hosszas pereskedést legalább egy hat-hét hónapos műszaki tervezési szakasz követheti, ami kizárja annak lehetőségét, hogy az idén elkezdődhessen az építkezés. Elekes szerint a kilenc kilométeres szakasz több csapdát is rejteget, főként Marosvásárhely környékén, ahol számos vezetéket kell majd elköltöztetni. Az országos útügyi vállalat igazgatója, Maria Ioniţă úgy véli, hogy az országban uralkodó rendkívüli helyzet miatt az engedélyeztetési folyamat sem lesz túl gördülékeny.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
szóljon hozzá!