Fotó: Bajka Márta személyes archívuma
Bajka Márta Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön szerette meg a kézműveskedést, a népművészetet, majd útja a magyarországi Nádudvarra vezetett a textilek iránti szerelem jegyében. A huszonéves lány ma már többszörösen elismert alkotó, aki álmokkal, tervekkel telve néz a jövőbe.
2023. november 11., 17:112023. november 11., 17:11
A sepsiszentgyörgyi Bajka Márta nem egy divatos szakmát választott magának: a huszonéves lány szövéssel foglalkozik, és nem is akárhogyan, hiszen tavaly Junior Prima, idén pedig a Népművészet Ifjú Mestere díjjal ismerték el Magyarországon alkotásainak minőségét, eredetiségét, munkájának alaposságát, pontosságát.
A jelenleg kétlaki életmódot folytató, Sepsiszentgyörgyön és Magyarországon élő Bajka Márta elmesélte, hogy már gyerekkorában, kamaszkorában is szeretett kézműveskedni, a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány nyári táboraiban és hetente zajló foglalkozásain gyakorolta többek között a nemezelést.
Fotó: Bajka Márta személyes archívuma
„Gyakorlatilag a Guzsalyas Alapítvány táboraiban nőttem fel. Később két évig rendszeresen, szakkör jellegűen jártam Tóth-Birtan Tinkához nemezelni. Ez tulajdonképpen meghatározta a textil iránti vonzalmam, azt, hogy ebbe az irányba menjek tovább tanulni” – idézte fel, hozzátéve, hogy amilőtt döntést hozott volna, hogy pontosan merre folytassa tanulmányait, szüleivel egy körút keretében végigjárták a lehetséges helyszínekrt, egyetemeket Temesvártól és Kolozsvártól kezdve Budapestig és Nádudvarig. Tóth-Birtan Tinka, a Guzsalyas Alapítvány vezetője ajánlotta neki a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégiumot, ahol ő maga is tanult.
– mesélte, felidézve, hogy a mestere kapcsán, aki megtanította az elkövetkező két évben a mesterség rejtelmeire, már az első pillanatban úgy érezte, mintha már ismerné, már látta volna álmában, és ez egy jóleső biztonságérzetet, meghittséget áradt belőle.
„Nagyon egyértelmű volt, hogy ez az, amit szeretnék, annak ellenére, hogy azelőtt csak egész kis tárgyakat szőttem, de vásznat soha, szövőszéken soha” – fogalmazott. Azt is felidézte, hogy a tanulási folyamat eleje nem volt mindig egyszerű, meg kellett értenie, hogy sok idő elsajátítani az alapokat, például a felvetést – ami egy nagyon hosszas folyamat –, és csak, ha már biztosan birtokolja az alapokat, akkor alkothat olyan dolgokat, amelyekről álmodozik. Hozzátette, hogy persze, akik napi szinten szőnek, ma már gyakran gépi felvetést használnak, de azért tudni kell a kézi felvetést is. „Hamar beláttam, hogy sokkal összetettebb ez az egész szövési folyamat, mint ahogy elképzeltem” – ismerte el.
A családja egyébként nagyon támogatta a választását, de azért édesanyja gyakran elmondja neki, hogy fontos több lábon állni, és ennek fényében, amíg meglesz a saját műhelye, Bajka Márta igyekszik minden lehetőséget megragadni, magyarországi és erdélyi megrendeléseket is fogadni. Hozzátette, hogy természetesen a környezetében sokan kételkedtek a döntésében, sokan nem értettek, hogy egy értelmiségi szakma helyet miért egy mesterséget választ, de ennek ellenére ő kitartóan hisz az álmaiban, terveiben.
Fotó: Bajka Márta személyes archívuma
A tanulmányai alatt még csak az iskolában tudott szőni, de ma már otthon is, hiszen vásárolt egy használt szövőszéket – újan elég borsos ára van ezeknek az eszközöknek. Elmondta, hogy a szövőszék nem túl jó „társ”, ha az ember például albérletet keres, illetve egy-egy költözés során, hisz bonyolult megszervezni a méretes tárgy költöztetését. Sokféle terméket készít: táskákat, övtáskákat, van, hogy székely ruhához sző anyagot, illetve a babahordozó kendők nagyon kelendő portékái. Már a tanulmányai idején is készített ilyeneket, ezek által kereste meg a szövőszék árát is.
Szerinte egyébként Erdélyben és Magyarországon egyaránt van egy olyan vásárlóréteg, melynek van igénye a termékeire (és más, hasonlóan igényes kézműves portékákra), csak a termékek változnak, hisz Székelyföldön nagy igény van a hagyományőrzéshez kapcsolódó árura (mint például a székely szoknya vászna), míg Magyarországon a mindennapi használati tárgyak kelendőek.
„Sok régi darabot nézek, tanulmányozok, izgalmas megpróbálni azokat újraszőni, de eladásra a modernebb irány inkább alkalmas, illetve abban több kreativitást tudok kiélni” – vélekedik, hozzátéve, hogy bár még nem jutott el addig, hogy a szövésre a modern művészet egyik lehetséges útjaként tekintsen, mint oly sokan például a hetvenes, nyolcvanas években, de idővel azt sem tartja kizártnak.
Eddig erdélyi, illetve Kárpát-medencei minták alapján dolgozott, de a jövőben szeretne azért utazni, hogy más, a szövésben remekelő népek mintakincsét is megismerje. A közeljövőben Izlandra tervez ellátogatni, hogy szőtteseket tanulmányozzon, de a bakancslistáján Mexikótól Svédországig sok ország szerepel.
Fotó: Bajka Márta személyes archívuma
A díjai kapcsán elmesélte, hogy a Népművészet Ifjú Mestere címre még tavaly jelentkezett, de akkor nem kapta meg, idén pedig jelölte őt valaki, nem ő maga pályázott, így teljes meglepetésként érte az elismerés. A Junior Prima díjazás jelölés alapján zajlik, csak egy héttel azelőtt tudta meg, hogy ő is jelölt, így a díj váratlan volt, de nagyon pozitív visszajelzésként élte meg. „Nagyon-nagyon megerősített abban, hogy jó úton járok és hogy érdemes ezt csinálnom. Nagy motivációt jelentett, hogy folytassam – összegezte Bajka Márta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!