Fotó: Rab Zoltán
Második alkalommal tartottak a nyárádszentlászlói szövőházban műhelymunkát, ahol ezzel az elfeledett mesterséggel ismerkedhettek meg a résztvevők. Kelemen Vera, a helyszín megálmodója és a foglalkozások vezetője a Krónikának elmondta, honnan jött a szövőház alapításának ötlete, milyen viszony fűzi őt ehhez a mesterséghez, és hogy milyen pluszt adhat az ismerete és gyakorlata a mindennapi életünkben. Mindezek mellett pedig arról is beszélt, hogyan képzeli el a műhely jövőjét.
2022. augusztus 21., 12:552022. augusztus 21., 12:55
Kelemen Vera gyermekkorából hozta magával a szövés szeretetét. „Igazán szőni azonban csak 18 éves koromban tanítottak meg nagymamáim a saját kérésemre. Hazugság lenne azt állítani, hogy már akkor tudtam, hogy egyszer szövőházat fogok létrehozni, de azóta valahogy az életemben minden ebbe az irányba sodort” – emlékszik vissza az ötletgazda.
Fotó: Rab Zoltán
Vera, aki diákévei alatt ruhatervezést és néprajzot tanult, arról is beszélt, hogy gyűjtései során hogyan kellett megmentenie a szövőszékeket sok esetben az eltüzeléstől. Amikor pedig már összegyűjtött jó párat belőlük, sajnálta volna azokat csak magának megtartani. Úgy érezte, hogy azt az örömöt, amit szövéskor érzett és érez a mai napig is, szeretné másoknak is átadni.
„2020. január első hetében Szilágyi Szilamérral, a frissen kinevezett lelkészünkkel, behordtuk az osztovátákat a fűtetlen iskola termébe. Nagy lelkesedéssel állítottam fel őket, és csodálatos módon egyre több megmentendő szövőszék került azóta. Ma tizenkét eszközzel kilencen dolgozunk” – büszkélkedik Kelemen Vera.
Fotó: Rab Zoltán
Hozzátette, a műhelymunka ötlete Adorjáni Rékától származik, aki az Erdélyi Hagyományok Háza és Spektrum Színház Egyesület pályázatíró munkatársaként figyelt fel a szövőházra, illetve teremtette meg az elinduláshoz szükséges anyagi keretet. Mint elmondta, a résztvevők értelmiségiek, főleg pedagógusok, akik rég keresték a lehetőséget a szövés, felvetés elsajátítására.
„Úgy gondolom, hogy azonkívül, hogy megtanultuk összerakni, felvetni a szövőszékeket, külön pozitívum, hogy igazi jó hangulatú baráti összejövetelekké vált a műhelyfoglalkozás, amelyek utóéleteként egymásnak segítenek a padlásról azóta lekerült, szeretettel lecsiszolt szövőszékek összerakásában, felvetésben” – vélekedik az ötletgazda.
Fotó: Rab Zoltán
Vera arról is beszélt, hogy az idősek közül sajnos már nagyon kevesen szőnek, de az Erdélyi Hagyományok háza által szervezett erdélyi szövéskörúton meggyőződhetett arról, hogy nincs egyedül, sőt egyre többen alapozzák a jövőjüket is erre a mesterségre.
mert az alkotás öröme, amit a szövés nyújt, szebbé, gazdagabbá teszi lelkünket, környezetünket, vagy akár egyedivé a ruhatárunkat” – hangsúlyozta Kelemen Vera. Kérdésünkre hozzátette, élő közösségi térként képzeli a műhely jövőjét, ahol nem csak szőni lehet, hanem szilvalekvárt főzni, kemencét építeni, kenyeret sütni vagy akár fűszer- és gyógynövényes kertet telepíteni. Jelenleg pedig táborokat, kézműves-foglalkozásokat terveznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!