
A Kolozs megyei Magyargyerőmonostor Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka szülőfaluja
Fotó: Wikipédia
Megvalósult az álom: szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes gyűjtőjeként és továbbadójaként tisztelnek. A rendezvény keretében – amelyen Kolumbán Vilmos József református püspök hirdeti az igét – Bálint Árpádnak, a faluban négy évtizeden át szolgáló, nagyon tisztelt tanítónak emléktáblát avatnak. Az esemény jelentőségéről Hover Zsolt magyargyerőmonostori református lelkész, kezdeményező beszélt a Krónikának.
2025. május 17., 09:052025. május 17., 09:05
Üdvözlendőnek és örömtelinek tartja a Kolozs megyei Magyargyerőmonostor lakossága és református gyülekezete, hogy a hétvégén leleplezik Gyarmathyné Hory Etelka (Magyargyerőmonostor, 1845. május 28. – Bánffyhunyad, 1910. április 10.) írónőnek, a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtőjének szobrát, valamint Bálint Árpád tanító emléktábláját – mondta el a Krónika megkeresésére Hover Zsolt, a településen immár 20 éve szolgáló református lelkész.
valamint Bálint Árpád tanító emléktábláját. Az egyházközség lelkipásztora, Hover Zsolt szerint az ünnepség kettős célt szolgál: egyrészt tiszteleg a Kalotaszeg szellemi és közösségi életében jelentős szerepet vállaló nagyasszony, Gyarmathy Zsigáné előtt,
A kezdeményezésről már 2023-ban beszámolt a Krónikának Hover Zsolt, akit újfent megkerestünk.
Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka (Magyargyerőmonostor, 1845. május 28. – Bánffyhunyad, 1910. április 10.) a népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatója volt
Fotó: Wikipédia
„Nagyon gazdag a település szülöttjének, Gyarmathy Zsigánénak a munkássága és öröksége, Magyargyerőmonostoron ma is ápolják az emlékét, ismerik nagyírásos munkáit. Idén lesz születésének a 180. évfordulója, de már két éve felmerült a szobor állításának terve, ötlete, ezért elkezdtük gyűjteni az adományokat, hogy az emlékállítás megvalósulhasson. Viszont mint tudjuk, nem lehet gyorsan támogatást gyűjteni, beletelt két évbe, hogy el is készüljön a szobor” – mondta el megkeresésünkre Hover Zsolt. Hozzátette,
Az érmelléki születésű Hover Zsolt református lelkipásztor immár több mint húsz éve szolgál a kalotaszegi Magyargyerőmonostoron
Fotó: Hover Zsolt archívuma
A magyargyerőmonostori szobor állítását sok gyülekezeti tag támogatta, valamint Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Bethlen Gábor Alap. A Gyarmathy Zsigánét ábrázoló szobrot egy fiatal magyarországi művész, Veres Balázs készítette, a posztamenst (piedesztál, az építészetben az oszlopok, szobrok alépítménye) Irsai László Zsolt, az üvegtáblát a posztamensre pedig Hover Zsolt.
„A szülőfalu számára fontos volt, hogy itt is állítsunk emlékjelet Gyarmathynénak. Ugyanakkor Bálint Árpád tanító is olyan személyiség volt, annyira fontos szerepet játszott a település, az egész kalotaszegi közösség életében, hogy mindenképp fontos az ő emlékére állítandó tábla” – emelte ki a lelkipásztor. Hozzátette, Bálint Árpád tanító négy évtizeden át dolgozott a közösség szolgálatában, nevelte a magyargyerőmonostori gyermekeket. Munkássága túlmutatott az iskolai tanításon: aktív résztvevője volt a helyi közéletnek, fáradhatatlanul dolgozott a helyi értékek megőrzéséért.
A Gyarmathy Zsigánét ábrázoló szobrot egy fiatal magyarországi művész, Veres Balázs készítette
Fotó: Hover Zsolt
Mint Hover Zsolt fogalmazott,
A templom falán elhelyezett emléktábla e kivételes életpálya előtt tiszteleg, emlékeztetve a jövő nemzedékeit arra, milyen sokat jelenthet egy elhivatott tanító munkája egy falu életében. „Bálint Árpád nemcsak tanító volt, hanem egyházmegyei főgondnok is, jól ismerte a vidéket, a gyülekezeteket. Nagyon sok generációt ő nevelt fel, még ma is emlegetik a tanító bácsit, úgyhogy ezért volt fontos, hogy ő számára is állítsunk egy emléktáblát a templomudvaron” – emelte ki a lelkipásztor.
Hover Zsolttól azt is megkérdeztük, hogy érmelléki születésűként immár kalotaszeginek vallj-e magát két évtizedes szolgálat után. „Érmelléki vagyok, Margittán születtem, viszont már több mint 20 éve szolgálok Kalotaszegen.
A feleségem idevalósi származású, ezért is jöttünk erre a vidékre” – emelte ki a lelkipásztor.
A magyargyerőmonostori református templomban helyezik el a hétvégén a településen negyven éven át szolgáló Bálint Árpád tanító emléktábláját
Fotó: Wikipédia
Mint kifejtette, hívták őt nemrég egy másik gyülekezetbe, másik egyházmegyébe, de azt mondta, hogy nem hagyja el ezt a helyet. Azt is megkérdeztük, hogy a magyargyerőmonostori református gyülekezetben miként alakul jelenleg a lélekszám. „Most 174 személy szerepel az egyházi nyilvántartásban, de hát ez kicsit csalóka, hiszen a településről sokan vannak külföldön, vagy nagyobb városokban, Bánffyhunyadon, Zilahon, Kolozsváron.
Kicsi a gyülekezet, hát sajnos egy átlagos kalotaszegi gyülekezet a gyerőmonostori. Mert leszámítva egy-két nagyobb kalotaszegi gyülekezetet, jellemző a 2-300 fős létszám” – emelte ki a lelkész.
Gyarmathy Zsigáné neve nemcsak Kalotaszeg-szerte ismert, elsősorban a népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, gyűjtőjeként és továbbadójaként tartják számon. Munkásságát a 19. század közepétől kezdődően végezte, amikor a varrottas készítése már szinte feledésbe merült, és kevesen foglalkoztak a kézimunkákkal.
A posztamenst (alépítmény) Irsai László Zsolt, az üvegtáblát a posztamensre pedig Hover Zsolt készítette
Fotó: Hover Zsolt
Nemcsak gyűjtött, hanem tanított is, Bánffyhunyadon varróiskolát indított, akkoriban a kalotaszegi varrottas tanulása az iskolai oktatás részévé vált. nem csupán munkát adott az asszonyoknak, de segített az elkészített varrottasok értékesítésében. A most felavatásra kerülő szobor az ő emlékét örökíti meg, mint a kalotaszegi női szerepmodell és népi kultúra őrzőjének szimbólumát. Az alkotás a templomkertben kap helyet, a szülei sírjával szemben.
Bálint Árpád tanító emléktábláját a templom falán helyezik el, emlékeztetve a jövő nemzedékeit arra, milyen sokat jelenthet egy elhivatott tanító munkája egy falu életében.
Kalotaszeg egyik legrégebbi temploma a magyargyerőmonostori református templom
Fotó: Wikipédia

A kulturális kisajátítás „bűneként” lehet tekinteni arra, hogy forrásmegjelölés nélkül használt fel kalotaszegi hímzésmintát a spanyol Mango divatmárka – állapította meg a Krónikának Újvári Dorottya művészettörténész.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
szóljon hozzá!