
Fotó: MTI
A jól felszerelt, de alulfinanszírozott két egyetemi központban működő szívkórházakba azonban többnyire csak a súlyos állapotban lévő betegek juthattak. Az új székelyföldi kórházi osztályok felszerelését nemzetközi kutatási alapokból oldanák meg, a szakorvosok pedig egy ideig Marosvásárhelyről ingáznának. Benedek Imre szerint amennyiben sikerül egyezségre jutni a két kórház vezetőségével, akár holnaptól létrehozhatnák az angiográfiai központokat. A marosvásárhelyi kardiológuscsoport lépésével jelentős gond látszik megoldódni a két Hargita megyei régióban. „Azt nem állíthatom, hogy a kardiológiai osztály hiányában Gyergyóban és vidékén többen haltak meg, de való igaz, hogy a krónikus szívbetegek esetében egy angiográfiai vizsgálatnak köszönhetően nagyon sok bajt meg lehet előzni” – vélekedett dr. Jeszenszky Géza, a gyergyószentmiklósi kórház orvos-igazgatója. Az intézményvezető szerint a Gyergyói-medencéből kikerülő páciensek szerencséje az volt, hogy a vásárhelyi kórház orvosai, amikor csak lehetett, segítőkészen viszonyultak az innen küldött betegekhez. „Most már kijelenthetem: ha minden jól megy, az új járóbeteg-rendelő épületében akár október elsejétől beindíthatjuk az angiológiai központot. Mi biztosítjuk a helyiséget, no meg a sok-sok beteget, a vásárhelyi klinika meg a szakembereket” – fogalmazott Jeszenszky Géza.
A szomszéd megyéből érkező szívorvosokhoz jövő évtől három, jelenleg Marosvásárhelyen és Kolozsváron rezidensképzésen részt vevő fiatal is csatlakozik. A gyergyóiak egyetlen gonddal számolnak: mivel csak 2008-ra köthetnek újabb szerződést az egészségbiztosítási pénztárral, az idei év hátralévő időszakában a helyi kórháznak, illetve a betegeknek kell felvállalniuk a vizsgálatok költségét.
Eddig pénzkérdés volt
Akárcsak a gyergyói, a csíkszeredai központ megnyitása is lehetővé teszi egy Marosvásárhelyen szakosodó fiatal orvos hazatérését. Kérdésünkre, hogy miért nem hozták létre előbb a szívgyógyászatban nélkülözhetetlennek számító központot, dr. Bachner István csíkszeredai kórházigazgató az anyagiakra hivatkozott. „A válasz egyszerű: nem volt se szakemberünk, se felszerelésünk. Egyik sem olcsó. Gépeket lehet kapni, de nagyon sokba kerülnek. Szakembereket is lehet képezni, de az is idő és pénz kérdése” – mondta az igazgató. Csíkszeredában a helyiséget és a felszerelést a helyi kórház biztosítja, a szívorvosok Vásárhelyről érkeznek majd. Bachner reményei szerint a pontosabb diagnosztizálást és eredményesebb kezelést biztosító angiográfiai központ megnyitása nem várat sokat magára. A tervek szerint a csíkszeredai osztály október folyamán nyílna meg.
Csepp a tengerben
Benedek Imre lépése csepp a tengerben. A marosvásárhelyi klinikavezető szerint, bár a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi központok létrehozása nagyon sok életet fog megkönnyíteni, esetenként megmenteni, a hazai intervencionális kardiológia összképe egyre lehangolóbb. A helyzet felmérése érdekében a Közegészségügyi Minisztérium illetékeseivel és befolyásos román politikusokkal szándékozik találkozni a közeljövőben Darius Dudek lengyel orvosprofesszor, a neves varsói szívorvos – az Európai Intervencionális Kardiológiai Egyesület főtitkára – vészharangot kongatna a romániai elhalálozási ráta vészes növekedésével kapcsolatosan. A World Heart Organisation statisztikái szerint Magyarországon százezer lakosból 617, Csehországban 525 és Lengyelországban 460 veszíti életét különböző szívmegbetegedések következtében, ezzel szemben Romániában 700-an halnak meg hasonló bántalmak miatt. Ennél sokkal aggasztóbb, hogy míg a nyugat-európai államokban évről évre csökken az elhalálozások száma, az alulfinanszírozás és a szervezetlenség miatt Ukrajnában, Bulgáriában és Romániában az utóbbi három évben vészes növekedés tapasztalható.
Az európai szervezet figyelmeztetése szerint Romániában gondot jelent a szívbetegek vizsgálatára alkalmas angiográf hiánya is. A hazai kórházakban negyedannyi gép működik, mint a nyugati országokban. Külön gondot jelent, hogy a 11 hazai angiográfból ötöt a bukaresti kórházakba szereltek fel, a vidéki városok közül mindössze Marosvásárhely, Kolozsvár, Temesvár és Iaşi van ebben a kivételezett helyzetben.
Istent játszanak
„Nálunk a halálesetek csaknem 60 százaléka különböző szívbetegségeknek tulajdonítható. A legnagyobb gond, hogy pénz és felszerelés hiányában az infarktuson túlesett beteget a legtöbb esetben még mindig a húsz–harminc évvel ezelőtti, elavult módszerrel próbáljuk kezelni. Azaz befektetjük a kórházba, készítünk egy EKG-felvételt, injekciókat és gyógyszereket adunk neki, szerencsésebb esetben trombolitikus kezelésben részesítjük. Nagyon alacsony azoknak a száma, akiken az intervencionális kardiológia által segíthetünk. A baj az, hogy nekünk, szakorvosoknak kell kiválasztanunk azokat, akiken segíthetünk. Ez olyan, mintha Isten szerepét játszanánk: te élhetsz, neked meg kell halnod, mert nincs pénz a gyógyításodra” – fakadt ki Benedek Imre. A marosvásárhelyi szívorvos nem tagadja, hogy míg két-három évvel ezelőtt az általa vezetett kórházban az elhalálozási arányt 2,4 százalékra sikerült visszaszorítani, idén ez a szám szinte a tízszeresére nőtt. A klinikavezető egy kimutatást is nyilvánosságra hozott. Eszerint az államnak sokkal többe kerül a szívbetegek hagyományos kezelése, mint amennyit a kardiológiai beavatkozások emésztenének fel. Ráadásul az intervencionális módszerrel az elhalálozások arányát is 30 százalékról 3–5 százalékra lehetne csökkenteni.
„Nem szép, ha a szakember így fogalmaz, de azt kell mondanom, a betegek úgy pusztulnak, mint a legyek. Hiába fordulunk a szaktárca vezetőihez vagy a politikusainkhoz, legfeljebb ígérgetnek, de nem tesznek semmit. Egyetlen reményünk, hogy Dudek professzor rávegye őket: fordítsanak több pénzt az egészségügyre, és ezen belül a szívproblémák kezelésére” – vélekedett Benedek.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Néhány napig tart, mégis tömegeket vonz a mezőzáhi bazsarózsa virágzása. A mezőségi település határa ilyenkor megtelik élettel, a dombon magasodó Ugron-kastély pedig fesztiválhelyszínné válik. A mezőzáhi rezervátumban és a kastélyban jártunk.
Egy 32 éves szebeni férfi brutálisan bántalmazta élettársát, majd felgyújtotta a házat – a nő életét a gyors beavatkozás mentette meg.
Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.