
Fotó: Rostás Szabolcs
Zajlik az egyeztetés a budapesti és a bukaresti külügyminisztérium között a magyarországi gazdaságfejlesztési program erdélyi folytatásáról – válaszolta a Krónikának csütörtöki kolozsvári látogatása során Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki többek között a Fidesz-KDNP-vel ápolt stratégiai partnerség folytatásáról, a román–magyar kapcsolatok erősítéséről egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
2022. április 14., 16:192022. április 14., 16:19
2022. április 14., 16:572022. április 14., 16:57
A magyar diplomácia vezetője – aki várhatóan az ötödik Orbán-kormányban is betölti tisztségét – a kincses városban rendezett sajtótájékoztatóján megköszönte a külhoni, ezen belül az erdélyi magyaroknak, hogy a mostani „rendkívüli történelmi időkben” részt vettek az április 3-ai országgyűlési választáson. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Magyarországon rekordokat döntő parlamenti megmérettetés zajlott,
„Nem csak az ország, hanem az egész nemzet jövőjéről született döntés, hiszen a nemzeti, keresztény, polgári oldal számára természetes, hogy a nemzet valamennyi tagja részt vehet a rólunk szóló közös döntésben, miközben a baloldal ezzel homlokegyenest mást képvisel. Nagy öröm számunkra, hogy a határon túli magyar nemzeti közösség tagjai is rekord mértékben vettek részt a megmérettetésen” – jelentette ki a külügyminiszter. Ismertetése szerint az idei megmérettetésen 318 083 levélszavazat érkezett határon túlról, ebből 251 ezren a Fidesz-KDNP-re voksoltak; Erdélyben a csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátusra 202 767 boríték érkezett, ami 50 ezerrel több, mint négy évvel ezelőtt.
„Az anyaország számít a külhoni magyar közösségekre, és ők is számíthatnak az anyaországra. Mindig is támogatni fogjuk őket, legyen szó a gazdaságfejlesztési programokról, kulturális, oktatási támogatásokról” – szögezte le Szijjártó Péter, megköszönve a román posta közreműködését a levélszavazatok időben történő kiszállítása terén, továbbá a román állami és kormányzati intézményeknek, hogy nem gördítettek akadályt a szavazás folyamata elé. A tárcavezető elmondta, Magyarországnak érdeke a lehető legjobb együttműködés felépítése Romániával, s reményét fejezte ki, hogy a kapcsolatok a megkezdett úton haladhatnak tovább, amiből mindkét fél tud profitálni.
Fotó: Rostás Szabolcs
Lapunk megkérdezte a külgazdasági és külügyminisztert, mi az akadálya a magyar kormány külhoni gazdaságfejlesztési programja erdélyi folytatásának, a Partiumra történő kiterjesztésének. Szijjártó sikeresnek nevezte a Magyarország által hat éve folytatott kezdeményezést, amelynek keretében több tízezer beruházáshoz nyújtott támogatást a budapesti kormány a szomszédos országokban. „Ebből mindenki tud profitálni, hiszen a beruházások itt jönnek létre, itt alkalmaznak munkaerőt, itt fizetnek adót, ugyanakkor fontos szempont a határon túli magyar közösségek gazdasági fejlődése. Zajlik az egyeztetés a román és a magyar külügyminisztérium között, nem látok áthidalhatatlan ellentétet az álláspontok között, így hamarosan valószínűleg ki tudjuk majd írni az új pályázatokat” – jelentette ki a tárcavezető.
Az RMDSZ elnöke úgy vélte: az a magyarázata annak, hogy az erdélyi magyarok túlnyomó többsége az anyaországi kormánypártokra szavazott, hogy az értékrendek találnak, hasonlóak. „A nemzetpolitikára mondtak igent az erdélyi magyar emberek, a közös értékeken alapult a Fidesz-KDNP által az elmúlt 12 évben folytatott politika. Nem ért minket semmilyen meglepetés a választási eredmény kapcsán” – jelentette ki a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus. Elmondta, az RMDSZ továbbviszi a Fidesz-KDNP-vel ápolt stratégiai partnerséget, másrészt érdekelt a román–magyar kapcsolatok erősítésében. Hozzátette, a jelenlegi, válságok és háború jellemezte nehéz időszakban az egymásra utaltság, a szolidaritás még fontosabb, mint eddig.
A sajtótájékoztatón mindkét politikus provokációnak nevezte, hogy az országgyűlési választás előtt néhány nappal egy tucatnyi kidobott levélszavaztra bukkantak a Marosvásárhely közeli Jedd határában, egy illegális szemétlerakatnál. Szijjártó Péter megköszönte az erdélyi magyaroknak, hogy „nem ültek fel az aljas provokációs kísérleteknek”, Kelemen Hunor pedig úgy fogalmazott: „az összes lóláb kilógott a levélszavazatokat is rejtő zsákból”. Az RMDSZ elnöke szerint a provokációval egyesek megpróbálták diszkreditálni a levélszavazás intézményét.
Fotó: Rostás Szabolcs
Ugyancsak lapunk kérdésére Kelemen Hunor ismertette, a bukaresti kormánykoalíció véglegesítette a tengeri földgázmezők kitermelését szabályozó offshore-törvény módosítását, még a héten iktatják a parlamentben, amely várhatóan a tavaszi ülésszak végéig elfogadja a jogszabályt. A kormányfőhelyettes szerint legkorábban 2026-ban megkezdődhet a gázkitermelés a Fekete-tenger offshore területeiről, addig pedig elkezdőnek a tárgyalások a kitermelésről. Hozzátette, erősíteni kell a romániai petrolkémiai ipart, a műtrágyagyártást, ugyanakkor bővíteni kell a lakossági gázellátást. A téma kapcsán Szijjártó Péter közölte, Magyarországnak érdeke, hogy minél több forrásból tudjon földgázt vásárolni, így amennyiben megkezdődik a kitermelés Romániában, akkor örömmel tárgyalnak majd az esetleges vásárlásról.
Sőt mint ismert, a tengerentúli cég kivonul Romániából, a román állami Romgaz megvásárolta az amerikaiak 50 százalékos részesedését a Neptun Deep elnevezésű fekete-tengeri földgázmezőben, amelyet a Romgaz az osztrák OMV-vel együtt fog majd kiaknázni. „Éveken keresztül tárgyaltam az amerikai vállalat képviselőivel, folyamatosan biztattak, hitegettek. Ha betartották volna az ígéretüket, akkor ma mindkét ország földgázellellátása más dimenzióban lenne, hiszen mi Romániával összefogva megépítettük a két ország közötti földgáz interkonnektort” – húzta alá a miniszter.
Kelemen Hunor és Szijjártó Péter egyaránt fontosnak nevezte a romániai népszámláláson való részvételt, és arra kérték a romániai magyar embereket, hogy szánjanak 30-40 percet az önkitöltésre, és vallják magyarnak magukat. A magyar külgazdasági és külügyminiszter egyébként Kolozsváron találkozott az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel, majd ellátogatott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre is.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
szóljon hozzá!