
Fotó: Rostás Szabolcs
Zajlik az egyeztetés a budapesti és a bukaresti külügyminisztérium között a magyarországi gazdaságfejlesztési program erdélyi folytatásáról – válaszolta a Krónikának csütörtöki kolozsvári látogatása során Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki többek között a Fidesz-KDNP-vel ápolt stratégiai partnerség folytatásáról, a román–magyar kapcsolatok erősítéséről egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
2022. április 14., 16:192022. április 14., 16:19
2022. április 14., 16:572022. április 14., 16:57
A magyar diplomácia vezetője – aki várhatóan az ötödik Orbán-kormányban is betölti tisztségét – a kincses városban rendezett sajtótájékoztatóján megköszönte a külhoni, ezen belül az erdélyi magyaroknak, hogy a mostani „rendkívüli történelmi időkben” részt vettek az április 3-ai országgyűlési választáson. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Magyarországon rekordokat döntő parlamenti megmérettetés zajlott,
„Nem csak az ország, hanem az egész nemzet jövőjéről született döntés, hiszen a nemzeti, keresztény, polgári oldal számára természetes, hogy a nemzet valamennyi tagja részt vehet a rólunk szóló közös döntésben, miközben a baloldal ezzel homlokegyenest mást képvisel. Nagy öröm számunkra, hogy a határon túli magyar nemzeti közösség tagjai is rekord mértékben vettek részt a megmérettetésen” – jelentette ki a külügyminiszter. Ismertetése szerint az idei megmérettetésen 318 083 levélszavazat érkezett határon túlról, ebből 251 ezren a Fidesz-KDNP-re voksoltak; Erdélyben a csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátusra 202 767 boríték érkezett, ami 50 ezerrel több, mint négy évvel ezelőtt.
„Az anyaország számít a külhoni magyar közösségekre, és ők is számíthatnak az anyaországra. Mindig is támogatni fogjuk őket, legyen szó a gazdaságfejlesztési programokról, kulturális, oktatási támogatásokról” – szögezte le Szijjártó Péter, megköszönve a román posta közreműködését a levélszavazatok időben történő kiszállítása terén, továbbá a román állami és kormányzati intézményeknek, hogy nem gördítettek akadályt a szavazás folyamata elé. A tárcavezető elmondta, Magyarországnak érdeke a lehető legjobb együttműködés felépítése Romániával, s reményét fejezte ki, hogy a kapcsolatok a megkezdett úton haladhatnak tovább, amiből mindkét fél tud profitálni.
Fotó: Rostás Szabolcs
Lapunk megkérdezte a külgazdasági és külügyminisztert, mi az akadálya a magyar kormány külhoni gazdaságfejlesztési programja erdélyi folytatásának, a Partiumra történő kiterjesztésének. Szijjártó sikeresnek nevezte a Magyarország által hat éve folytatott kezdeményezést, amelynek keretében több tízezer beruházáshoz nyújtott támogatást a budapesti kormány a szomszédos országokban. „Ebből mindenki tud profitálni, hiszen a beruházások itt jönnek létre, itt alkalmaznak munkaerőt, itt fizetnek adót, ugyanakkor fontos szempont a határon túli magyar közösségek gazdasági fejlődése. Zajlik az egyeztetés a román és a magyar külügyminisztérium között, nem látok áthidalhatatlan ellentétet az álláspontok között, így hamarosan valószínűleg ki tudjuk majd írni az új pályázatokat” – jelentette ki a tárcavezető.
Az RMDSZ elnöke úgy vélte: az a magyarázata annak, hogy az erdélyi magyarok túlnyomó többsége az anyaországi kormánypártokra szavazott, hogy az értékrendek találnak, hasonlóak. „A nemzetpolitikára mondtak igent az erdélyi magyar emberek, a közös értékeken alapult a Fidesz-KDNP által az elmúlt 12 évben folytatott politika. Nem ért minket semmilyen meglepetés a választási eredmény kapcsán” – jelentette ki a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus. Elmondta, az RMDSZ továbbviszi a Fidesz-KDNP-vel ápolt stratégiai partnerséget, másrészt érdekelt a román–magyar kapcsolatok erősítésében. Hozzátette, a jelenlegi, válságok és háború jellemezte nehéz időszakban az egymásra utaltság, a szolidaritás még fontosabb, mint eddig.
A sajtótájékoztatón mindkét politikus provokációnak nevezte, hogy az országgyűlési választás előtt néhány nappal egy tucatnyi kidobott levélszavaztra bukkantak a Marosvásárhely közeli Jedd határában, egy illegális szemétlerakatnál. Szijjártó Péter megköszönte az erdélyi magyaroknak, hogy „nem ültek fel az aljas provokációs kísérleteknek”, Kelemen Hunor pedig úgy fogalmazott: „az összes lóláb kilógott a levélszavazatokat is rejtő zsákból”. Az RMDSZ elnöke szerint a provokációval egyesek megpróbálták diszkreditálni a levélszavazás intézményét.
Fotó: Rostás Szabolcs
Ugyancsak lapunk kérdésére Kelemen Hunor ismertette, a bukaresti kormánykoalíció véglegesítette a tengeri földgázmezők kitermelését szabályozó offshore-törvény módosítását, még a héten iktatják a parlamentben, amely várhatóan a tavaszi ülésszak végéig elfogadja a jogszabályt. A kormányfőhelyettes szerint legkorábban 2026-ban megkezdődhet a gázkitermelés a Fekete-tenger offshore területeiről, addig pedig elkezdőnek a tárgyalások a kitermelésről. Hozzátette, erősíteni kell a romániai petrolkémiai ipart, a műtrágyagyártást, ugyanakkor bővíteni kell a lakossági gázellátást. A téma kapcsán Szijjártó Péter közölte, Magyarországnak érdeke, hogy minél több forrásból tudjon földgázt vásárolni, így amennyiben megkezdődik a kitermelés Romániában, akkor örömmel tárgyalnak majd az esetleges vásárlásról.
Sőt mint ismert, a tengerentúli cég kivonul Romániából, a román állami Romgaz megvásárolta az amerikaiak 50 százalékos részesedését a Neptun Deep elnevezésű fekete-tengeri földgázmezőben, amelyet a Romgaz az osztrák OMV-vel együtt fog majd kiaknázni. „Éveken keresztül tárgyaltam az amerikai vállalat képviselőivel, folyamatosan biztattak, hitegettek. Ha betartották volna az ígéretüket, akkor ma mindkét ország földgázellellátása más dimenzióban lenne, hiszen mi Romániával összefogva megépítettük a két ország közötti földgáz interkonnektort” – húzta alá a miniszter.
Kelemen Hunor és Szijjártó Péter egyaránt fontosnak nevezte a romániai népszámláláson való részvételt, és arra kérték a romániai magyar embereket, hogy szánjanak 30-40 percet az önkitöltésre, és vallják magyarnak magukat. A magyar külgazdasági és külügyminiszter egyébként Kolozsváron találkozott az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel, majd ellátogatott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre is.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
szóljon hozzá!