2008. december 03., 09:132008. december 03., 09:13
A parlamenti választásokkal egy időben szervezett helyi referendumon a község lakóinak két kérdésre kellett válaszolniuk: „Akarja-e Ön, hogy a község neve Szentjobb legyen?”, illetve „Akarja-e Ön, hogy a községközpont Szentjobb település legyen?” Az 1772 szavazásra jogosult polgár közül 928 vett részt a referendumon, közülük az első kérdésre 834, a másodikra 835 igennel, 59, illetve 60 nemmel válaszolt, míg 33 szavazat érvénytelennek bizonyult – közölte a Krónikával Zatykó István polgármester. Az elöljáró szerint 52,3 százalékos volt a részvétel, így a népszavazás érvényes, és mivel az igenek vannak többségben, módosítani kell a községre vonatkozó 1968/2-es törvényt.
Zatykó szerint az RMDSZ-nek régi célkitűzése, hogy a nagy múltú magyarlakta település legyen a községközpont. Mint mondta, nyolc évvel ezelőtti megválasztása óta többször is tettek már kísérletet erre, de mivel a szövetségnek nem volt kellő számú képviselője a helyi tanácsban, nem sikerült véghezvinni tervüket. Most azért sikerült, mert júniusban megszerezték a mandátumok kétharmadát. A Berettyócsohaj, Berettyófarnas, Berettyócsanálos és Szentjobb alkotta községben a lakosság 56 százaléka magyar, 42 százaléka román, a többi pedig más nemzetiségű. Szentjobbon a község lakosságának 55 százaléka él. Zatykó szerint a helyi románok szintén a községközpont megváltoztatására voksoltak, hisz így az eddigi 70 helyett csupán 45 százalékuknak kell más településre utazniuk hivatalos ügyeikkel.
„Az aktuálpolitikai jelentősége mellett ez a magyarság számára erkölcsi kérdés is, hiszen az lenne a természetes, ha az a település lenne a község legfejlettebb települése, ahol 400 évig Szent István király jobbját őrizték” – fogalmazott az elöljáró. Hozzátette: az infrastruktúra adott, hiszen két éve megvásárolták a téesz-székházat, teljesen felújították, így ebbe bármikor beköltözhet a polgármesteri hivatal.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.