Fotó: Dénes Ida
Szent István fából faragott szobrát avatták fel szombaton a moldvai csángók lakta Pusztinán. Nyisztor Tinka néprajzkutató, a helyi Szent István Egyesület elnöke elmondta, a szoboravatással egyfelől a Jászvásári Római Katolikus Egyházmegye naptárában augusztus 16. dátummal szereplő Szent István-napot ünnepelték, másfelől pedig arra emlékeztek, hogy a pusztinaiak ősei a madéfalvi vérengzés után, 250 évvel ezelőtt telepedtek át a Székelyföldről Moldvába.
2014. augusztus 17., 20:012014. augusztus 17., 20:01
A Szent István Egyesület elnöke elmondta, az életnagyságú mellszobrot Simmer Sándor csongrádi fafaragó készítette és ajándékozta a pusztinaiaknak. A szobor számára a templom szomszédságában lakó Beta Péter alakított ki az utcára néző beüvegezett, befedett fülkét a saját portája előtt. Az alkotást a helyi római katolikus plébános szentelte fel a szombat reggeli mise után.
„Így soha nem szenteltek fel más szentnek állított emléket. Alig tartott két-három percet a ceremónia. Az egyházi zászlókat sem vették elő. Úgy sietett a plébános, mintha kígyómarás érte volna. De mi utána imaórát tartottunk a templomban, pap nélkül, amelyen magyarul énekeltünk és imádkoztunk” – mondta Nyisztor Tinka.
A pusztinai magyar érzelmű csángó közösség vezetője a moldvai római katolikus egyháznak a magyar nyelvhez és a magyar szentekhez való ellenséges viszonyulására utalt. Emlékeztetett arra, hogy a pusztinai közösség hiába küzd évtizedek óta azért, hogy magyar nyelvű misét is tartsanak a település templomában. Azt is megjegyezte, az 1957-ben épített pusztinai római katolikus templomot a mai napig nem szentelték fel, mert a helyi közösség ragaszkodott ahhoz, hogy Szent István legyen a templom védőszentje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!