2007. augusztus 31., 00:002007. augusztus 31., 00:00
Az AVE az idén tavasszal látott neki az első Hargita megyei, európai szabványoknak is megfelelő hulladéktározó és az odavezető út építésének. A kilenc kilométernyi út első, négy és fél kilométeres szakasza helyi érdekeltségű út, máréfalvi tulajdonosok területeiből kiszakított telken épült, és az önkormányzat köztulajdonát képezi. Évtizedek óta – a 01811-es számú katonai egység használja, ezért az átlagos mezei utaknál jobb állapotban van, makadámútnak minősíthető. A hulladéktározóhoz vezető út további része Székelyudvarhely tulajdonát képezi, itt már útalapot is kell az AVE-nak építenie; amúgy a teljes kilenc kilométeres szakaszt aszfalttal burkolná és karbantartaná a cég.
A máréfalvi önkormányzat júliusban és augusztusban is közbeszerzési árverésen próbálta értékesíteni az út bérleti jogát, azonban az elsőn csak az AVE tett ajánlatot, az augusztus végi kiíráson már nem is volt jelentkező, ezért mindkettőt érvénytelennek nyilvánították. Újabb kiírás másfél hónapon belül várható, a bérleti díjról ugyanis nem mondott le az önkormányzat, érvelésük szerint a Cekend-tetőn 200 hektáros helyi védettségű területe van Máréfalvának, az ezen áthaladó útért pedig fizetni kell. Dávid Lajos máréfalvi polgármestertől, akit Brüsszelben értünk el telefonon, arra szerettünk volna választ kapni, hogy miért csak az AVE-tól kérnek pénzt, ha az utat a katonai egység teherautói és bárki más is használhatja, hiszen nincs, és tervek szerint nem is lesz elzárva a közúti forgalom elől. „A katonai egység máréfalvi telektulajdonos, ezért bejárási joga van a területre, míg a székelyudvarhelyi önkormányzat által megbízott AVE-nak nincs” – jelentette ki Dávid Lajos, és minden további kérdés elől elzárkózott. Steigerwald Tibor, az AVE igazgatója politikai indokokat sejt a bérleti díj hátterében, a Szász Jenő vezette Székelyudvarhely beruházását ugyanis szerinte nem feltétlenül szeretné megvalósulva látni az RMDSZ. Álláspontját azonban nem kívánta indokolni, mint mondta, az AVE érdeke a hosszú távú, minőségi szolgáltatás, a politikai jellegű csatározásokból ki akarnak maradni, és a máréfalvi önkormányzattal is előbb-utóbb megállapodásra jutnak. A Cekend-tetőn kedden láttak neki az első, 1,6 hektár területű hulladékgyűjtő cella fóliázásának, amely a tervek szerint jövő tavasszal már üzemelni is fog. A 220 ezer köbméter befogadóképességű cella hat évre biztosítja Udvarhelyszék hulladéktárolását.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.