
A Székely autonómia napján évről évre őrtüzek és mécsesek gyúlnak, Székelykeresztúr polgármestere szerint azonban az erdélyi magyarság autonómiaköveteléseit határozottabban kellene képviselni
Fotó: Beliczay László
A székelyföldi kisvárosok jövőjét is bizonytalanná teszik a Szociáldemokrata Párt (PSD) egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelései. A tízezer lakos alatti városok esetleges visszaminősítése Székelykeresztúrt is érintheti, bár Koncz Hunor János polgármester szerint egyelőre semmilyen konkrét törvénytervezet nem támasztja alá a politikai nyilatkozatokat. Az EMSZ elöljárója úgy véli, a területi átszervezés körüli vitának alkalmat kell teremtenie arra is, hogy az erdélyi magyar politika ismét határozottan napirendre tűzze az autonómia ügyét.
2026. november 18., 08:012026. november 18., 08:01
A romániai közigazgatási-területi átszervezésről szóló politikai nyilatkozatok mögött egyelőre nem látszik átgondolt, szakmailag megalapozott reformtervezet – véli Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere. Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben mandátumot szerzett városvezető szerint a PSD politikusai szinte napról napra változtatják elképzeléseiket, miközben az önkormányzatok számára továbbra sem világos, milyen változásokra kellene felkészülniük.
„Egyik nap 1500, másik nap 3000, 5000, aztán megint visszahozzák a városoknak a tízezer fős limitet. Nem lehet tudni semmit” – kifogásolta a Krónikának nyilatkozva a Hargita megyei kisváros polgármestere. Koncz Hunor János szerint a PSD által felvetett közigazgatási átszervezés inkább politikai kommunikációs eszköz, mintsem kidolgozott reformprogram. Bár nem tartja kizártnak, hogy az elképzelésekből végül valamilyen jogszabály születik, úgy látja, a szociáldemokraták egymásnak ellentmondó kijelentései egyelőre csak a bizonytalanságot fokozzák.
Miközben az ország gazdasági nehézségekkel küszködik, az energiaárak alakulása kiszámíthatatlan, az üzemanyagárak pedig egyre nagyobb terhet rónak a lakosságra, a politikai közbeszédet olyan átszervezési elképzelések uralják, amelyeknek még a pontos tartalma sem ismert. A polgármester elfogadhatatlannak tartja, hogy felelős politikai tisztségviselők egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal bizonytalanságban tartják az önkormányzatokat és a helyi közösségeket.
Koncz Hunor János polgármester: a felelős politikai tisztségviselők egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal bizonytalanságban tartják az önkormányzatokat és a helyi közösségeket
Fotó: Csató Andrea
A PSD által felvetett egyik elképzelés szerint a tízezer lakosnál kisebb városok közigazgatási besorolását is felülvizsgálhatnák. Ez súlyosan érintheti azokat a székelyföldi kisvárosokat is, amelyek lakossága az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent.
Székelykeresztúr a 2021-es népszámlálás szerint már nem éri el a tízezer lakost, ezért felmerülhet a kérdés, hogy egy esetleges átszervezés során elveszítheti-e városi rangját. Koncz Hunor János ugyanakkor nem tartja közvetlenül veszélyeztetettnek a települést. Mint rámutatott, a városok községgé történő visszaminősítése nem egyszerű adminisztratív döntés, hiszen a települések jogállását törvényes előírások szabályozzák, amelyeket sorra meg kellene változtatni.

A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Ráadásul az sem világos, hogy egy esetleges reform során milyen lakossági adatokat vennének alapul.
Míg a népszámlálás hozzávetőleg kilencezer lakost mutatott ki Székelykeresztúron, a statisztikai nyilvántartásban tízezernél több lakos szerepel. Ennek a különbségnek már most is vannak közigazgatási következményei. Székelykeresztúron továbbra is 17 tagú az önkormányzati képviselő-testület, nem csökkent 15 főre, és az alpolgármesteri kabinet létszámát érintő korlátozások sem sújtották úgy a települést, mint a kisebb önkormányzatokat. „Ilyen szempontból én úgy érzem, hogy nem vagyunk veszélyeztetve” – fogalmazott az elöljáró.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyelőre nincs olyan konkrét jogszabálytervezet, amelyből meg lehetne állapítani, milyen következményekkel járna a tízezer lakos alatti városok esetleges átsorolása. Így az sem tisztázott, hogy egy ilyen döntés miként befolyásolná az önkormányzatok működését, hatásköreit vagy finanszírozását.
Székelykeresztúr lakossága a 2021-es népszámlálás szerint már nem éri el a tízezer főt, ezért felmerülhet, hogy egy esetleges átszervezés során elveszítheti városi rangját
Fotó: László Ildikó
A székelykeresztúri polgármester szerint az átszervezés legfontosabb kérdése nem pusztán a települések lakosságszáma, hanem az, hogy a helyi közösségek beleszólhatnak-e saját jövőjük alakításába. Koncz elfogadhatatlannak tartaná, ha Bukarestben a helyiek megkérdezése nélkül döntenének egy város községgé történő visszaminősítéséről vagy több község összevonásáról. Úgy véli, akár az 1500 lakos alatti községek egyesítéséről, akár a kisvárosok jogállásának megváltoztatásáról van szó, minden esetben ki kell kérni az érintett lakosság véleményét. Ehhez azonban szerinte nem elegendő egy közvélemény-kutatás: helyi népszavazást kell tartani, amelyen az érintett közösség maga dönthet a település jövőjéről.
Az EMSZ politikusa szerint az átszervezésnek különösen nagy a tétje a magyarok által lakott térségekben, ahol a közigazgatási határok módosítása a helyi közösségek érdekérvényesítő képességét is befolyásolhatja.

Az uniós szabályozás, a közösségi akarat, valamint a többségi hozzáállás fontosságát emelték ki a résztvevők csütörtökön a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvésekről rendezett pódiumbeszélgetésén.
Koncz Hunor János szerint a romániai területi-közigazgatási átszervezés körüli vitának jóval túl kellene mutatnia a községek és kisvárosok lakosságszámáról folytatott számháborún. ,,Az erdélyi magyar politikának ismét határozottan napirendre kell tűznie a székelyföldi területi autonómia, illetve az erdélyi magyarság kulturális önrendelkezésének ügyét” – jelentette ki a Krónikának az EMSZ-es elöljáró.
Arra a kérdésre, hogy miért nem sikerült az elmúlt 36 évben érdemi előrelépést elérni az autonómiatörekvések terén, a városvezető úgy válaszolt: könnyű lenne felelősöket megnevezni, de szerinte ennél fontosabb levonni a politikai tanulságokat. Meggyőződése, hogy az erdélyi magyar érdekképviseletnek az elmúlt évtizedekben sokkal következetesebben és határozottabban kellett volna kiállnia az autonómia mellett.
A székelykeresztúri polgármester szerint az átszervezés legfontosabb kérdése nem pusztán a települések lakosságszáma, hanem az, hogy a helyi közösségek beleszólhatnak-e saját jövőjük alakításába
Fotó: Szatmári Bence
A polgármester szerint az autonómiát nem szabad olyan követelésként kezelni, amelyet a román állam valamiféle különleges engedményként biztosíthatna a magyarságnak.
– jelentette ki, hozzátéve, hogy az Európai Unión belül számos működő önrendelkezési modell szolgálhat példaként.
Koncz Hunor János úgy fogalmazott, hogy a magyar politikai szervezeteknek nem szabad lemondaniuk erről a célkitűzésről pusztán azért, mert az elmúlt évtizedekben nem sikerült áttörést elérniük.

Olyan, átfogó közigazgatási átszervezésre van szükség Romániában, amely egyúttal a magyar közösség igényeit is figyelembe veszi – jelentette ki Emil Boc kolozsvári polgármester.
A nemzetközi politikai környezet változhat, ezért az autonómiatörekvéseket folyamatosan napirenden kell tartani.
A polgármester szerint egy esetleges országos területi átszervezés során az erdélyi magyar politikának legalább azt el kellene érnie, hogy a jelentős magyar többségű székelyföldi térségek közigazgatási egysége megmaradjon.
Úgy véli, ha a román politikai pártok valóban hozzányúlnak a megyerendszerhez, a magyar érdekképviseletnek határozottan fel kell lépnie annak érdekében, hogy a magyar közösségek ne kerüljenek számukra kedvezőtlen közigazgatási struktúrákba.
Ezt az autonómia irányába tett fontos lépésnek tekintené, még akkor is, ha egy ilyen megoldás önmagában nem jelentené a területi önrendelkezés megvalósulását.
Koncz Hunor János szerint az erdélyi magyar politikának nem szabad megelégednie azzal, hogy csupán védekezik a Bukarestből érkező átszervezési tervekkel szemben: saját elképzelésekkel és követelésekkel kellene részt vennie a vitában.
Az EMSZ továbbra is zászlóshajójának tekinti az autonómiát
A székelykeresztúri polgármester hangsúlyozta, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőségében rendszeresen napirendre kerül az autonómia kérdése, és a politikai alakulat továbbra is egyik legfontosabb célkitűzésének tekinti az önrendelkezés megvalósítását. Úgy véli, ha az EMSZ az elmúlt időszakban erősebb parlamenti képviselettel rendelkezett volna, jóval határozottabban tudta volna megjeleníteni ezt a követelést az országos politikában. A párt elnökségi és választmányi ülésein többször is megerősítették, hogy az autonómiatörekvések nem szorulhatnak háttérbe a napi politikai küzdelmek miatt. A polgármester ezért arra biztatja az erdélyi magyar politikai vezetőket, hogy ne engedjék eltűnni a közbeszédből az autonómia ügyét, és ne csupán alkalmi nyilatkozatokban foglalkozzanak vele. Szerinte a székelyföldi és az erdélyi magyarság megérdemli, hogy politikai képviselői hosszú távú, következetes munkával küzdjenek a közösségi önrendelkezésért.

A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.
A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
szóljon hozzá!