Sepsiszentgyörgyön három napig minden a kürtőskalács körül forgott
Fotó: Tuchiluș Alex
Sepsiszentgyörgy szeptember végi levegőjét idén is belengte az édes, karamellizált cukor illata: ismét megszervezték a Kürtőskalács Fesztivált, az édes ízek kavalkádját és versenyét. A rendezvény nem csupán gasztronómiai esemény, hanem identitásőrző ünnep: a kürtőskalács egyszerre a székelyek büszkesége, az erdélyi magyar közösség örök kedvence, és a román vásárlók körében is egyre keresettebb csemege. De mit jelent ez a hagyományos édesség azoknak, akik nap mint nap gyúrják, dagasztják, sütik a tésztát? Erre kerestük a választ.
2025. szeptember 29., 18:592025. szeptember 29., 18:59
A kürtőskalács nem csupán édesség: illata gyermekkorokat, íze családi ünnepeket idéz, formája pedig szinte szimbólummá vált Székelyföldön és szerte Erdélyben. A sepsiszentgyörgyi Kürtőskalács Fesztivál ennek az örökségnek állít ünnepet – ahol a hagyomány és a kísérletezés, a diós és a sajtos, a hosszú sorok és a közösen sütött óriáskürtős mind ugyanazt üzenik: a kürtőskalács több mint sütemény, közösségteremtő erő.
Egészen pontosan a versenyek, melyek közül az egyik az év reform kürtőskalácsára, míg a másik az Év Székelyföldi Kürtőskalácsára koncentrál, amelyen a hagyományos recept szerint sütött édesség mérettetett meg. Az előbbi kategóriában kötelező a teljes kiőrlésű liszt használata a fehér liszt mellett (fele-fele arányban), illetve a résztvevőknek sós változattal kellett előrukkolniuk. A rendezvény néhány résztvevőjét, versenyzőjét még az eredményhirdetés előtt faggattuk a kürtőskalács lényegéről, a családi receptekről, az újításhoz elengedhetetlen bátorságról.
A rendezvényen elkészült Székelyföld 1 méter átmérőjű lángosa is
Fotó: Tuchiluș Alex
Simon Julianna (Simon család kürtőskalács) már hét éve járja fesztiválról fesztiválra az országot a családjával. Számukra a kürtőskalács nem titkos családi recept, hanem olyan hagyomány, amit meg kell osztani másokkal.
– árulja el a szakmai „titkot” Simon Julianna. Vállalkozásuk keretében egyébként nemcsak árulják a kalácsot, hanem tanítják is annak készítését: a Lám Alapítvánnyal közösen foglalkozásokat szerveznek, ahol gyerekek vagy felnőttek, baráti társaságok, cégek, bárki közösen készítheti el első saját kürtőskalácsát.
Simon Julianna arról is beszélt, bár tudja, hogy a kürtőskalácsot mindenki magáénak akarja, tapasztalatai alapján a románok a székelyekhez kötik azt. Nekik például román vidékeken vagy például Nagyszebenben is állandó sütödéjük van. Azt is elárulta, hogy a románok körében a diós ízesítés a sláger, Magyarországon a fahéjas, Székelyföldön pedig a klasszikus cukros.
„Szív-lélek benne kell legyen, mert aki nem szereti csinálni, annak nem sikerül igazán” – vallják a kürtőskalács-sütők
Fotó: Tuchiluș Alex
A közösségi médiában is heves viták alakultak ki, volt, aki egyenesen „pizza kalácsnak” gúnyolta a sós változatot. „De a negatív reklám is reklám” – ismeri el nevetve Simon Julianna. Mégis, a kóstolás mindent felülírt. A sajttal, jalapenóval (mexikói csípőspaprika) vagy éppen angus marhahússal készült reformkürtős először meglepte az embereket, de a legtöbben visszatértek még egy darabért. „Amikor megkóstolják, rájönnek, hogy nagyon finom, és onnantól kezdve már keresik is” – tudtuk meg Simon Juliannától, aki hozzáteszi, hogy a sajtos-sós kürtős ma már a kínálat állandó része.
Gábri Mária (Nasa) számára a kürtőskalács készítése nem pusztán receptkérdés. „Szív-lélek benne kell legyen, mert aki nem szereti csinálni, annak nem sikerül igazán” – vallja. Az ő standjuknál a hagyományos mindig megmarad, de kíváncsiságból ők is vállalják az újító próbálkozásokat.
A háromszéki megyeszékhely főterén elhelyezett asztaloknál mintegy háromszázan reggeliztek együtt
Fotó: Tuchiluș Alex
Tapasztalata szerint a fesztiváloknak köszönhetően sokan otthon is kedvet kapnak a sütéshez. „Van, aki látja, megszereti, és azt mondja, én is kipróbálom. Keresnek egy fát, és nekiállnak” – magyarázza a székelyföldi kürtőssütő. A kürtőskalács így nem csupán vásári édesség, hanem lassan otthonokba is visszatérő, közös családi elfoglaltság lehet.
Kovács Veronika az Ozsdolai Kürtőskalács képviseletében úgy látja: a kürtőskalács nemcsak íz, hanem identitás. Vásárlóik közül sokan azért állnak meg náluk, mert személyes kötődés fűzi őket Ozsdolához – egy rokon, egy emlék, egy történet. Így válik a sütemény a település nagykövetévé. A román fogyasztók körében náluk is a diós-fahéjas kombináció a favorit. A reformversenyre való felkészülésről
„Sokat és lelkesen kísérleteztünk, de megérte, mert egy új ízvilág született, amit akár a mindennapokba is bevezetnénk” – magyarázta az ozsdolaiak képviselője, akiknek reform változata olajbogyós, fetasajtos és szezámmagos volt.
Esztolyka Botond a Kürt(Esz) Kalács alapítója, aki csak tavaly karácsonykor kezdte a szakmát, így a sepsiszentgyörgyi volt az első versenye. Kreatív nevük és kínálatuk (pisztáciás, dubajcsokis kürtős, fagyos változatok) is mutatja: a fiatal generáció nyitott a nemzetközi ízvilágokra.
Nem volt könnyű dolguk az ítészeknek a versennyel egybekötött fesztiválon
Fotó: Csulak Zoltán
Bár nehéz betörni a sokéves tapasztalattal rendelkező árusok mellé, Esztolyka Botond szerint ha valaki jót süt, lassan, de biztosan megtalálja a helyét.
Sándor Aranka, a csatószegiek képviselője szerint minden árusnak van egy egyedi jegye, amiről felismerik: náluk ez például a medvés dizájn. A vásárlók gyakran kifejezetten őket keresik fel, képesek akár fél órát is sorba állni.
„Mi nem csinálunk mást a versenyen sem, mint amit év közben. Mindig ugyanazt adjuk, mindig ugyanazt a színvonalat tartjuk. Ez a titok” – nyilatkozta a Krónikának a csíkszéki kürtőskalács-sütő.
A leghosszabb sor idén is Virág Csaba Róbert és édesanyja standja előtt kígyózott. A Melinda kürtőskalács már tíz éve van jelen Sepsiszentgyörgyön, és titkuk – ahogy Virág Csaba Róbert mondja – egyszerű: minőség és barátságos kiszolgálás. Az ő esetükben nem titkos családi recept áll a háttérben, hanem egy évek alatt kikísérletezett, állandóan magas színvonalon tartott saját recept.
Virág Csaba Róbert is kiemelte, hogy a román vásárlók inkább a diós és a fahéjas ízeket keresik, míg a helyiek ragaszkodnak a klasszikus cukroshoz. Arra is rámutatott, hogy mivel a háromszéki megyeszékhelyen van állandó kiszolgálópontjuk, a kürtőskalács nemcsak fesztiváli élvezet, hanem a hétköznapok része is Székelyföldön. Sokan hetente visszajárnak, a kürtős a mindennapi édesség szerepét is betöltheti.
Az Év Reform Kürtőskalácsa díjat ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi Oltisz Szuperpaszt nyerte, ők tepertős-sajtos kürtőst sütöttek. Emellett idén is megsütötték a fesztivál leghosszabb kürtőskalácsát is – a közösség és a bőség szimbólumát, ami ebben az évben 21 méteresre nyúlt.
Szeptember elején egy gyárrobbanás nyomán keletkezett szászsebesi tűzben megsérült három munkás közül a temesvári sürgősségi kórházban elhunyt egy Srí Lanka-i férfi.
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.
Az utolsó csepp volt a pohárban, hogy hétfőre virradóra Máramarosszigeten mentősre támadt egy páciens, a mentőszolgálatok személyzete bejelentette, hatalmas tiltakozásra készülnek.
Téliesre fordult az időjárás szeptember végére, legalábbis a magasabban fekvő hegyvidéken. Máramaros és Hargita megyéből is jelentettek hétfőn havazást.
Illatok, ízek és jókedv tölti majd meg a székelytompai Murok étterem parkolóját, amikor október 4-én ismét rotyogni kezdenek az üstökben a zakuszkák a 3. MurokFest – csapatos zakuszkafőző verseny alkalmából.
Vasárnap reggel a csíkszeredai meteorológiai állomás mínusz 6,4 Celsius-fokot regisztrált, ami az országos legalacsonyabb hőmérsékletnek számított.
A nyelvtanulás hosszú távon nagy mértékben megtérülő türelemjáték, a leggyorsabban pedig élő gyakorlással lehet elsajátítani egy nyelvet – vallja Popa Gitta, aki szerint fontos, hogy a román nyelv tanulása szeretetteljes, interaktív közegben történjen.
A globális ingatlanpiac túlzásai korrigálódni kezdtek, de a nagyvárosokban még mindig évtizedekbe telik, mire egy átlagjövedelmű munkavállaló saját lakáshoz juthat.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség határozottan elutasítja az ösztöndíjrendszer radikális átalakítását a 2025/2026-os tanévre vonatkozóan, amely a hallgatókat hozza nehéz helyzetbe az előző kormány felelőtlen döntései miatt – hangsúlyozza a szervezet.
Az adócsalás visszaszorítása és a szerzői jogok védelme érdekében szerveztek átfogó razziát szeptember 17–23. között a Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Szolgálatának rendőrei.
szóljon hozzá!