Hirdetés

Székely pizza vagy szent édesség? – Már a kürtőskalács sajtos-sós változata is hódít

kürtőskalács

Sepsiszentgyörgyön három napig minden a kürtőskalács körül forgott

Fotó: Tuchiluș Alex

Sepsiszentgyörgy szeptember végi levegőjét idén is belengte az édes, karamellizált cukor illata: ismét megszervezték a Kürtőskalács Fesztivált, az édes ízek kavalkádját és versenyét. A rendezvény nem csupán gasztronómiai esemény, hanem identitásőrző ünnep: a kürtőskalács egyszerre a székelyek büszkesége, az erdélyi magyar közösség örök kedvence, és a román vásárlók körében is egyre keresettebb csemege. De mit jelent ez a hagyományos édesség azoknak, akik nap mint nap gyúrják, dagasztják, sütik a tésztát? Erre kerestük a választ.

Tóth Gödri Iringó

2025. szeptember 29., 18:592025. szeptember 29., 18:59

A kürtőskalács nem csupán édesség: illata gyermekkorokat, íze családi ünnepeket idéz, formája pedig szinte szimbólummá vált Székelyföldön és szerte Erdélyben. A sepsiszentgyörgyi Kürtőskalács Fesztivál ennek az örökségnek állít ünnepet – ahol a hagyomány és a kísérletezés, a diós és a sajtos, a hosszú sorok és a közösen sütött óriáskürtős mind ugyanazt üzenik: a kürtőskalács több mint sütemény, közösségteremtő erő.

A szeptember 26. és 28. között megrendezett fesztivál egyik kulcspontja a verseny volt.

Hirdetés

Egészen pontosan a versenyek, melyek közül az egyik az év reform kürtőskalácsára, míg a másik az Év Székelyföldi Kürtőskalácsára koncentrál, amelyen a hagyományos recept szerint sütött édesség mérettetett meg. Az előbbi kategóriában kötelező a teljes kiőrlésű liszt használata a fehér liszt mellett (fele-fele arányban), illetve a résztvevőknek sós változattal kellett előrukkolniuk. A rendezvény néhány résztvevőjét, versenyzőjét még az eredményhirdetés előtt faggattuk a kürtőskalács lényegéről, a családi receptekről, az újításhoz elengedhetetlen bátorságról.

kürtőskalács Galéria

A rendezvényen elkészült Székelyföld 1 méter átmérőjű lángosa is

Fotó: Tuchiluș Alex

Kürtőskalács: hagyomány és újítás kéz a kézben

Simon Julianna (Simon család kürtőskalács) már hét éve járja fesztiválról fesztiválra az országot a családjával. Számukra a kürtőskalács nem titkos családi recept, hanem olyan hagyomány, amit meg kell osztani másokkal.

„Édesanyám mindig azt mondja: a recept nem titok, hisz hiába az alaprecept, mindenki kicsit másképp készíti. A legfinomabb kürtőskalács pedig az, amit az ember maga süt”

– árulja el a szakmai „titkot” Simon Julianna. Vállalkozásuk keretében egyébként nemcsak árulják a kalácsot, hanem tanítják is annak készítését: a Lám Alapítvánnyal közösen foglalkozásokat szerveznek, ahol gyerekek vagy felnőttek, baráti társaságok, cégek, bárki közösen készítheti el első saját kürtőskalácsát.

Tapasztalataik szerint az édesség készítése igazi közösségi élmény tud lenni, amelynek során a közös munka és a közös falatozás egyformán fontos.

Simon Julianna arról is beszélt, bár tudja, hogy a kürtőskalácsot mindenki magáénak akarja, tapasztalatai alapján a románok a székelyekhez kötik azt. Nekik például román vidékeken vagy például Nagyszebenben is állandó sütödéjük van. Azt is elárulta, hogy a románok körében a diós ízesítés a sláger, Magyarországon a fahéjas, Székelyföldön pedig a klasszikus cukros.

kürtőskalács Galéria

„Szív-lélek benne kell legyen, mert aki nem szereti csinálni, annak nem sikerül igazán” – vallják a kürtőskalács-sütők

Fotó: Tuchiluș Alex

A család azonban nem állt meg a hagyományosnál: kísérleteznek sajtos és húsos verziókkal is. Az első próbálkozások eleinte értetlenséget és ellenállást váltottak ki – sokan felháborodtak, hogy „ne csúfoljuk meg a kürtőskalácsot, az édesség maradjon édes”.

A közösségi médiában is heves viták alakultak ki, volt, aki egyenesen „pizza kalácsnak” gúnyolta a sós változatot. „De a negatív reklám is reklám” – ismeri el nevetve Simon Julianna. Mégis, a kóstolás mindent felülírt. A sajttal, jalapenóval (mexikói csípőspaprika) vagy éppen angus marhahússal készült reformkürtős először meglepte az embereket, de a legtöbben visszatértek még egy darabért. „Amikor megkóstolják, rájönnek, hogy nagyon finom, és onnantól kezdve már keresik is” – tudtuk meg Simon Juliannától, aki hozzáteszi, hogy a sajtos-sós kürtős ma már a kínálat állandó része.

A szív és lélek szerepe

Gábri Mária (Nasa) számára a kürtőskalács készítése nem pusztán receptkérdés. „Szív-lélek benne kell legyen, mert aki nem szereti csinálni, annak nem sikerül igazán” – vallja. Az ő standjuknál a hagyományos mindig megmarad, de kíváncsiságból ők is vállalják az újító próbálkozásokat.

Idén rögtön két változattal kísérleteztek: egy rókagombás-petrezselymessel és egy pisztáciás-garnélarákos változattal.

kürtőskalács Galéria

A háromszéki megyeszékhely főterén elhelyezett asztaloknál mintegy háromszázan reggeliztek együtt

Fotó: Tuchiluș Alex

Tapasztalata szerint a fesztiváloknak köszönhetően sokan otthon is kedvet kapnak a sütéshez. „Van, aki látja, megszereti, és azt mondja, én is kipróbálom. Keresnek egy fát, és nekiállnak” – magyarázza a székelyföldi kürtőssütő. A kürtőskalács így nem csupán vásári édesség, hanem lassan otthonokba is visszatérő, közös családi elfoglaltság lehet.

Egy falu íze és neve

Kovács Veronika az Ozsdolai Kürtőskalács képviseletében úgy látja: a kürtőskalács nemcsak íz, hanem identitás. Vásárlóik közül sokan azért állnak meg náluk, mert személyes kötődés fűzi őket Ozsdolához – egy rokon, egy emlék, egy történet. Így válik a sütemény a település nagykövetévé. A román fogyasztók körében náluk is a diós-fahéjas kombináció a favorit. A reformversenyre való felkészülésről

Kovács Veronika beszélgetésünkkor csak annyit árul el, hogy kísérleteztek a teljes kiőrlésű liszttel, ami másképp viselkedik sütés közben, de megtalálták a megoldást egy különleges, saját szájízükre formált sós változatra.

„Sokat és lelkesen kísérleteztünk, de megérte, mert egy új ízvilág született, amit akár a mindennapokba is bevezetnénk” – magyarázta az ozsdolaiak képviselője, akiknek reform változata olajbogyós, fetasajtos és szezámmagos volt.

Újoncok a pályán

Esztolyka Botond a Kürt(Esz) Kalács alapítója, aki csak tavaly karácsonykor kezdte a szakmát, így a sepsiszentgyörgyi volt az első versenye. Kreatív nevük és kínálatuk (pisztáciás, dubajcsokis kürtős, fagyos változatok) is mutatja: a fiatal generáció nyitott a nemzetközi ízvilágokra.

kürtőskalács Galéria

Nem volt könnyű dolguk az ítészeknek a versennyel egybekötött fesztiválon

Fotó: Csulak Zoltán

A fagyis kürtős ötletét egyébként Budapestről hozta, ott kóstolta először, és annyira megtetszett neki, hogy Sepsiszentgyörgyön is bevezette, tudomása szerint elsőként.

Bár nehéz betörni a sokéves tapasztalattal rendelkező árusok mellé, Esztolyka Botond szerint ha valaki jót süt, lassan, de biztosan megtalálja a helyét.

Csíkszékiek Háromszéken

Sándor Aranka, a csatószegiek képviselője szerint minden árusnak van egy egyedi jegye, amiről felismerik: náluk ez például a medvés dizájn. A vásárlók gyakran kifejezetten őket keresik fel, képesek akár fél órát is sorba állni.

Mint elmondta, nem a versenytrükkökben hisz, hanem abban, hogy mindig ugyanazt a minőséget kell nyújtani, akár fesztiválon, akár kisebb vásáron.

„Mi nem csinálunk mást a versenyen sem, mint amit év közben. Mindig ugyanazt adjuk, mindig ugyanazt a színvonalat tartjuk. Ez a titok” – nyilatkozta a Krónikának a csíkszéki kürtőskalács-sütő.

A sor titka: minőség

A leghosszabb sor idén is Virág Csaba Róbert és édesanyja standja előtt kígyózott. A Melinda kürtőskalács már tíz éve van jelen Sepsiszentgyörgyön, és titkuk – ahogy Virág Csaba Róbert mondja – egyszerű: minőség és barátságos kiszolgálás. Az ő esetükben nem titkos családi recept áll a háttérben, hanem egy évek alatt kikísérletezett, állandóan magas színvonalon tartott saját recept.

Ők már régóta kísérleteznek sós változatokkal is, például sajtos kürtőssel, így a reformverseny kevésbé jelentett kihívást számukra. Tavaly majdnem megnyerték a díjat, idén pedig pisztáciás variánssal készültek.

Virág Csaba Róbert is kiemelte, hogy a román vásárlók inkább a diós és a fahéjas ízeket keresik, míg a helyiek ragaszkodnak a klasszikus cukroshoz. Arra is rámutatott, hogy mivel a háromszéki megyeszékhelyen van állandó kiszolgálópontjuk, a kürtőskalács nemcsak fesztiváli élvezet, hanem a hétköznapok része is Székelyföldön. Sokan hetente visszajárnak, a kürtős a mindennapi édesség szerepét is betöltheti.

Az Év Székelyföldi Kürtőskalácsa címet idén a csíkszeredai Parázska vitte haza a sepsiszentgyörgyi megmérettetésen.

Az Év Reform Kürtőskalácsa díjat ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi Oltisz Szuperpaszt nyerte, ők tepertős-sajtos kürtőst sütöttek. Emellett idén is megsütötték a fesztivál leghosszabb kürtőskalácsát is – a közösség és a bőség szimbólumát, ami ebben az évben 21 méteresre nyúlt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 18., szombat

„Krisztust nem kell »eladhatóbbá« tennünk” – Tönkő-Lukács Levente református lelkész a fogyasztói mentalitás hatásáról (1.)

„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.

„Krisztust nem kell »eladhatóbbá« tennünk” – Tönkő-Lukács Levente református lelkész a fogyasztói mentalitás hatásáról (1.)
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről

Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről
2026. július 17., péntek

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának
2026. július 17., péntek

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat

Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő
2026. július 17., péntek

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat

Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat
2026. július 16., csütörtök

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély

Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban

Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban
2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
Hirdetés
Hirdetés