Hétvégén, ahogy a rendszerváltás óta minden évben, ismét megemlékeztek Széchenyi Istvánról Kőszegremetén. Bár nincsenek arra bizonyítékok, hogy az avasi falucskában valaha is megfordult volna a legnagyobb magyar, a Széchenyi-kultusz élénken él a helyiek körében.
2013. szeptember 01., 17:182013. szeptember 01., 17:18
2013. szeptember 01., 17:182013. szeptember 01., 17:18
A település melletti dombon, a történelmi Magyarországon talán elsőként itt emeltek emlékművet Széchenyinek, pár éve pedig az ő nevét viseli a helyi iskola is. A falu melletti dombon álló obeliszket két alkalommal is tönkre akarták tenni – az 1940-ben kivonuló román hadsereg, illetve a Ceauşescu-rezsim – azonban mindkét alkalommal megúszta a rongálást az emlékmű: a katonák elől a helybéliek lovakkal elvontatták az oszlopot, a kommunisták tervének pedig a 89-es események szabtak gátat.
A rendszerváltás óta minden évben tartanak ünnepséget a Széchenyi-emlékműnél jelen Sike Lajos újságíró szervezésében. A szombati megemlékezésen jelen volt többek között Tischlér Ibolya kolozsvári magyar konzul. Pataki Csaba szenátor köszöntőjét követően Erdei D. István parlamenti képviselő méltatta Széchenyi munkásságát, különös tekintettel az általa a magyar gazdasági szakirodalom egyik első remekének nevezett művére, A hitel című kötetre. Mint kifejtette: a könyvben mindamellett, hogy hű képet rajzol a korabeli állapotokról, Széchenyi rámutat arra, hogy a nemességnek a földek elidegenítését tiltó, Nagy Lajos által 1351-ben bevezetett törvény az egyik fő akadálya az ország modernizálásának, és megfogalmaz ajánlásokat is a gazdasági rendszer korszerűsítése érdekében.
Sike Lajos azt hangsúlyozta, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellett gróf Széchenyi István az a magyar történelmi személyiség, akit a szomszédos népek is tisztelnek és nagyra becsülnek. Rámutatott: utóbbi következetesen harcolt a nemzeti kisebbségek jogaiért, előre látva, hogy katasztrófához vezet az, ha a többi nemzet tagjai számára nem biztosítanak a magyarokéval egyenlő jogokat.
Felician Pop, a Szatmár Megyei Hagyományőrző Igazgatóság vezetője arról beszélt, hogy a kizárólag a saját sikereikért dolgozó politikusokkal szemben Széchenyi államférfi volt, aki a jövő generációk érdekeit tartotta szeme előtt. \" Széchenyi István nemcsak a szó szoros értelmében épített hidat, de a közép-európai népek között is híd-építésre törekedett, kereste az együttműködés lehetőségeit\" – fejtette ki Felician Pop, hozzátéve: ma a magyaroknak és a románoknak egyaránt szükségük lenne egy Széchenyire, aki önzetlenül, áldozatokat hozva dolgozik a köz érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!