Oktatói ösztöndíj bevezetését, a romániai magyar sajtó függetlenségét javító rendszer kidolgozását, a politikai elit esetében pedig valós elszámoltatást kérnek a Beszéljünk megoldható problémákról című, egy hónapja indított internetes petíció szerzői.
2016. december 20., 18:442016. december 20., 18:44
2016. december 20., 18:512016. december 20., 18:51
A kezdeményező értelmiségi csoport három tagja – Néda Zoltán fizikus, Sipos Zoltán újságíró és Váradi Nagy Pál programozó – kedden nyílt levélben ismertette az erdélyi magyar nyelvű oktatás nehéz helyzetét és a sajtó politikának való túlzott alárendeltségét taglaló petíció megjelenése óta eltelt időszak tanulságait. Ebben kifejtik, hogy a petíciót közel 700 személy, többségében tanár írta alá, de hiányolják a nagy múltú iskolák oktatóinak, igazgatóinak visszajelzését, az erdélyi magyar sajtó állásfoglalását, ahogy a politikum reakcióját is.
Rámutatnak, a kampány beigazolta a petícióban leírtakat, miszerint az erdélyi magyar politikai elit populista ígéreteket, terveket vállal fel, melyek megvalósítása nem rajta múlik, így az elszámoltathatósága is kérdéses marad. Kifejtik, miközben az RMDSZ a kampányban látszólag zászlajára tűzte az oktatási rendszer problémáit, az elmúlt négy évben csupán 12 esetben nyújtott be interpellációt, és egyik sem vonatkozott erre a területre. Eközben a többi kisebbség képviselői nyolc esetben interpelláltak oktatási kérdésekben.
A nyílt levél aláírói úgy vélik, az oktatásban a legnagyobb gondot a megfelelő humánerőforrás hiánya és a szakmaiság háttérbe szorulása okozza, amit szerintük a Romániai Német Demokrata Fórum bevált módszerével, az anyaország támogatásával biztosított bérkiegészítéssel lehetne orvosolni. Míg az oktatás terén fokozottabb szerepvállalást kérnek az RMDSZ-től, a sajtó, a nyilvánosság esetében ennek épp az ellenkezőjét várják a nyílt levél szerzői, akik szerint mára az erdélyi magyar sajtónyilvánosság közel totális politikai kontroll alatt áll. A kritikus hangokat ilyen-olyan indokokkal kiszorítják a „mainstream” médiából, így az érdemi, közügyekkel kapcsolatos viták a Facebookra, különféle blogokra költöznek, a szélesebb társadalmi rétegekhez pedig már nem jutnak el, hívják fel a figyelmet.
Úgy vélik, „a közösség érdekében, az RMDSZ-nek elsősorban önkontrollt kell tanúsítania”, és meg kell találnia a módját, hogy az erdélyi magyar sajtóorgánumok „átlátható módon, objektív mutatók szerint és politikai jellegű feltételek támasztása nélkül” részesüljenek abból a pénzből, melyet a román kormány utal ki az erdélyi magyar kisebbség számára, és melyet véleményük szerint a Communitas Alapítvány nem az előbbi jellemzők szerint oszt ki.
Mint arról beszámoltunk, az internetes petíciót kiadó húszfős értelmiségi csoport egyik tagja, Néda Zoltán fizikus, egyetemi tanár annak megjelenésekor a Krónikának azt nyilatkozta: vészkiáltásnak szánják, és konkrét intézkedéseket várnak a politikai elittől az erdélyi magyar társadalom jövője szempontjából létfontosságú területeken.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!