Fotó: Krónika
Az épületet és a hozzá tartozó, igen jelentős központi fekvésű telket az állami becsüsök 8,7 millió lejre értékelték.
Mint arról beszámoltunk, 2004 végén az épületet a hozzá tartozó telekkel együtt a román kormány nagyvonalúan átengedte az ortodox egyháznak. A Park Szálló az elmúlt évszázadban többször is gazdát cserélt. Az 1990-es évek elején az egykori megyei önkormányzat lemondott róla az állami vagyonkezelő ügynökség javára. Az ingatlan ennek a fennhatósága alól került az ortodox egyház kezelésébe, ám az erről szóló kormányhatározatot azonnal megtámadta a Maros Megyei Tanács. Ennek folyományaként a kormány egy nemrég megjelent határozatában visszautalta az önkormányzatnak az ingatlant, tájékoztatta a Krónikát Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök. Az elöljáró arról is beszámolt, hogy a napokban aláírták az átadási-átvételi okiratot az állami vagyonkezelőség képviselőjével, ugyanis továbbra is ennek tulajdonában volt az ingatlan. Mint mondta, az ortodox egyház vezetői nem tiltakoztak az újabb kormányhatározat ellen, tehát valószínűleg lemondtak az ingatlanról, amelyért négy évvel ezelőtt igencsak harcoltak.
„A kormányhatározat nem szól arról, mi lesz a sorsa az épületben levő bútorzatnak, ágyneműnek, egyéb tárgyaknak. Egyelőre ideiglenes jelleggel a mi kezelésünkben maradnak, és várjuk a végleges megoldásról szóló határozatot. Ha megkapjuk a végzést, akkor szétosztjuk azon önkormányzatok között, amelyek egy-két vendégszobát akarnak létesíteni, a többit pedig szociális intézmények kapják meg” – közölte a tanácselnök.
A megyei tanács főleg azért igényelte évek óta a jelenlegi megyeházával összeépült Park Szállót, mert több hivatalnak nincs megfelelő székhelye a Bernády György polgármester által a múlt század elején épített egykori városházában, amelyet két folyosó köt össze a Park Szállóval. Az utóbbi hónapokban kihasználatlan épület állaga igen megromlott, fűtés sem volt benne, így a megyei tanácsnak fel is kell újítania az épületet.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.