Gyakorlat teszi a mestert. Kizárólag online tanrend nem alkalmazható a szakoktatásban (képünk illusztráció)
Fotó: Mónus Márton/MTI
Jóval több szakemberre lenne szükség, nem mindenki az elméleti oktatásra, intellektuális munkára hivatott – fogalmazott a Krónikának Gindele Imre, a nagykárolyi Simion Bărnuţiu Szakközépiskola menedzsere. A mérnök tanárt a szakoktatásban tapasztalt, immár hatványozottan jelen lévő nehézségekről faggattuk.
2021. december 06., 07:482021. december 06., 07:48
Miközben az elmúlt években a szakoktatásnak javarészt a társadalom elutasító hozzáállásával kellett megküzdenie, a pandémia még rátett egy jókora lapáttal a problémákra. Gindele Imre, a nagykárolyi Simion Bărnuţiu Szakközépiskola menedzsere a szakoktatás gondjairól beszélt lapunknak.
A mérnök tanár szerint a társadalomban nagyobb szerepet kellene betöltenie a szakoktatásnak, mivel jelenleg nincs az őt megillető helyén, háttérbe van szorítva. Gyakran hallani a szülők szájából: „tanulj fiam, hogy ne kelljen dolgoznod”.
„Ez egy rossz hozzáállás, mert a munkaerőpiac is azt mutatja, hogy jóval több szakemberre lenne szükség. Európai szinten a szakoktatás és az elméleti oktatás közötti arány 70–30 százalék. Ezek a számok azt is bizonyítják, hogy nem mindenki az elméleti oktatásra, intellektuális munkára hivatott” – részletezte a nagykárolyi mérnök.
A pedagógus hozzátette, nagyon sok, egyetemet végzett személy nem tudja felhasználni az oklevelét, és a befektetett idő, energia, pénz veszteséggé alakul. A szakember szerint Romániában szükség lenne egy jobban kidolgozott rendszerre, amely segít a szülők tudtára adni, hogy a gyermekük miben jó, mihez van érzéke.
és az eredmény függvényében irányt mutatni nekik a tanügyi rendszerben. Ugyanakkor a társadalom hozzáállásán túl a koronavírus-járvány is ellehetetleníti a szakoktatás fejlődését. Hiszen a képernyő előtt ülve nem lehet megtanulni esztergálni, gyalulni vagy hegeszteni.
„A pandémia ideje alatt nem lehet minőségi szakoktatást végezni. Nálunk faipari és mechanikai profilú osztályok működnek, melyek fizikai jelenlétet igényelnek. Többször is felhívtam a figyelmet arra, hogy engedélyezzék diákjainknak a gyakorlatot is. Az oktatás elméleti részét tanulják online, a gyakorlatot, ami az egésznek az alapja, műhelyben folytassák” – jelezte Gindele Imre.
a heti praktikát, amely 2-3 napos, nem engedélyezték, viszont az összefüggőt, amely több héten keresztül tart, jóváhagyták. Az utóbbin jelen lehettek a diákok abban az esetben is, ha az országban az oktatás online térben zajlott.
Arra a kérdésünkre, hogyan látja a szakoktatás helyét világunkban, a nagykárolyi Simion Bărnuţiu Szakközépiskola menedzsere elmondta, szakoktatás nélkül nincs jövője a társadalomnak. Az utóbbi 5–6 évben történt egyfajta elmozdulás, a duális képzés pozitív irányba lendítette a szakoktatást, viszont rövid idő alatt, kevesen nem tudják megváltoztatni a rendszert.
amely rövidebb idő alatt nagyobb hangsúlyt fektet a műhelygyakorlatra, és csak a szakközépiskolai oktatás maradt, amelynek keretében kevesebb volt a szakmai gyakorlat. Ennek a döntésnek most is érezhető a hatása. „Dolgozunk azon, hogy változást hozzunk.
Ez a képzés lehetőséget nyújt a diákoknak, hogy az elmélet mellett a praktikát cégeknél, gyárakban vagy vállalkozásoknál végezzék el. Szép eredményeket sikerült elérni” – hangsúlyozta a mérnök tanár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!