Szakértők a magyar kormánypártok és az RMDSZ viszonyáról

Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa úgy fogalmazott: kulcskérdés a határon túli magyar politikai szervezetek számára, hogy a kisebbségi magyar közösségek érdekképviseleti stratégiáiról Budapesten vagy helyben döntenek-e. Szerinte a magyar identitáspolitika vonatkozásában pedig az alapkérdés az, hogy a magyarországi politikai elit legitimnek tartja-e a szomszédos országok magyar közéleti elitjeit, elismeri-e külön, önálló politikai közösségi voltukat.

A magát önálló politikai közösségnek tekintő, Romániában a kormányban koalíciós partneri szerepet vállaló RMDSZ részéről a szövetség hétvégi kongresszusán Borbély László romániai környezetvédelmi és erdészeti miniszter egyértelműen visszautasította a Magyarországról érkező beavatkozásokat - hangsúlyozta Bárdi Nándor. Hozzátette: Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnöknek „a teremben rossz visszhangot kiváltó beszéde mögött inkább felkészületlenséget” lehet feltételezni, és szerinte az a figyelemreméltó, hogy „erre a kényes feladatra más nem vállalkozott a Fidesz elnökségéből”.

A szombaton megválasztott új elnök, Kelemen Hunor ugyanakkor nyitva hagyta a tárgyalások lehetőségét a Fidesszel, amely az RMDSZ-hez hasonlóan az Európai Néppárt tagja - mondta Bárdi Nándor, megjegyezte azt is, hogy Kelemen Hunor és a szövetség alelnöki tisztségére esélyes Borbély László kész nyitni az éppen pártot alapítani szándékozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és annak elnöke, Tőkés László felé.

Kántor Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) Romániával és kisebbségkutatással foglalkozó munkatársa azt hangsúlyozta, hogy az Európai Néppártban, amelynek az RMDSZ és a magyar kormánypártok egyaránt tagjai, folyamatos az egyeztetés a határon túli magyarokat is érintő kisebbségi ügyekről.

A szakértő természetesnek nevezte, hogy minden magyarországi kormányváltás után hangsúlyeltolódás tapasztalható a határon túli magyar politikai mozgalmakkal ápolt viszonyban. Ez így van Románia esetében is - mondta.

Szerinte az RMDSZ új elnöke, Kelemen Hunor nagy vonalakban folytatja az RMDSZ eddigi kompromisszumkereső és a romániai kormányzásban aktív szerepet vállalni kész politikáját, jelentős hangsúlyeltolódásra vagy meglepő fordulatra nem lehet számítani.

Az RMDSZ nagyváradi kongresszusán, amelyen a leköszönő Markó Béla után nagy többséggel Kelemen Hunor lett a szövetség elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a magyar kormány együttműködik Románia kormányával, amelynek az RMDSZ is tagja. Összefogást sürgetett annak érdekében, hogy „a magyar etnikai alapú pártok ott legyenek a környező országok törvényhozásában”. A magyar összefogás alapvető fundamentum, megkerülhetetlen - jelentette ki Semjén Zsolt, hozzátéve, az RMDSZ kongresszusa arról dönt, hogy Markó Béla után milyen úton haladjon a párt, milyen lesz az ország stabilitása, a magyar-magyar kapcsolat.

A kongresszuson felszólaló Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke úgy fogalmazott: „Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben (...) a Kárpát-medencei összmagyarság érdekében”. Az RMDSZ tisztújításával kapcsolatban Pelczné Gáll Ildikó kijelentette: „itt elsősorban nem személyekről döntenek, hanem utak közül választanak”, s nem mindegy, hogy a rövidebb, könnyebb utat, vagy a hosszú távú építkezést választják. Hosszú távon építkezve a Fidesznél és Európa-szerte biztos partnereket találnak - mondta a Fidesz alelnöke.