Vizsgázik a rendszer. Az érettségi tételek előkészítésével is külön oktatásfejlesztési intézménynek kellene foglalkoznia
Fotó: Pál Árpád
Megoszlanak a vélemények a nemrég létesült magyar pedagógustovábbképző központról. Szakmabeliek szerint számos pozitív hozadéka van a nagyváradi intézetnek, úgy vélik ugyanakkor, hogy oktatásfejlesztéssel foglalkozó intézményre is szüksége lenne a romániai magyar oktatásnak.
2018. december 14., 12:422018. december 14., 12:42
Számos pozitív hozadéka van annak, hogy magyar pedagógus-továbbképző központ létesült novemberben Nagyváradon, hiszen szakmai fejlődési lehetőséget biztosít a tanároknak, tanítóknak, akik anyanyelvükön vehetnek részt szakmai továbbképzőkön. A lapunk által megkérdezett szakemberek üdvözölték az intézet létrehozását, másrészt úgy vélik: ezzel párhuzamosan oktatásfejlesztéssel – tantervfejlesztéssel, értékeléssel, országos monitorozásokkal, a kimeneti vizsgák előkészítésével, szervezésével – foglalkozó intézményre is szüksége lenne a romániai magyar oktatásnak.
Az RMDSZ november közepén jelentette be, hogy
Kelemen Hunor szövetségi elnök akkor elmondta: a 2011-ben elfogadott oktatási törvény közel hét éve biztosít lehetőséget kisebbségi továbbképző központok létrehozására, az RMDSZ javaslatára három éve folyamatosan anyagi forrást is sikerül elkülöníteni a magyar intézetre a román költségvetésből, az állami bürokrácia azonban mindmáig ellehetetlenítette ezt a kezdeményezést.
„A Nagyváradon megalakuló központnak éppen a határmentiségéből fakad az előnye, ugyanakkor ebben a térségben volt leginkább hiányos a magyar pedagógus-továbbképzés” – érvel Szabó Ödön parlamenti képviselő. Az RMDSZ oktatásért felelős szakpolitikusa a Krónikának kifejtette, bár a Székelyföldön működik a pedagógus-továbbképzés, egy civil szervezet finanszírozása esetleges, ugyanakkor a közoktatás finanszírozása a román állam feladata.
– részletezte a politikus. Felidézte, hogy amikor a központ megalakítása 2011-ben bekerült az oktatási törvénybe, mindenki üdvözölte.
Szerinte Székelyföldön egy ilyen központ nem hiányzik annyira, hiszen az ottani pedagógusházak tulajdonképpen magyar képzőközpontként működnek, ám a Partiumban, a szórványban, Kolozsváron csak egy-egy magyar szakember dolgozik ezekben a pedagógusházakban, miközben például Nagyváradon több magyar él, mint bármelyik székelyföldi városban, ugyanannyi a pedagógus- és a diáklétszám. Szabó Ödön azt is elmondta, Nagyváradnak előnye, hogy a határ menti programokból uniós forrásokat lehet lehívni a központra, másrészt, ha anyaországi szakembereket vonnak be a működésébe, itt ez elérhetőbb.
A nagyváradi politikus kifejtette, oktatásfejlesztési központ megalakítását is lehetővé teszi az oktatási törvény, ez a következő lépés. „Az is benne van az oktatási törvényben, hogy az oktatáskutatási intézetben legyen kisebbségi szakosztály. Mindenki tudja, hogy felállítottuk a prioritást, első volt az önálló pedagógus-továbbképző központ megalakítása, de ehhez is hét év kellett. Kérdést intéztem az oktatási miniszterhez ebben az ügyben, egyeztetünk még, remélem, a következő évben megoldódik a probléma” – mondta Szabó Ödön.
Eközben Fóris-Ferenczi Rita, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának egyetemi docense, valamint Péntek János nyelvész-
professzor az oktatásfejlesztési központ fontosságára hívta fel a figyelmet. A szakemberek – akik az elmúlt évtizedekben részt vettek a tantervfejlesztés munkálataiban, és több szakelemzést is írtak a romániai kisebbségi oktatás helyzetéről – úgy vélekednek,
„Még 1989 előttről örököltük, hogy az oktatásban nem tartották fontosnak a szakmai hátteret, a kutatásokat és az erre alapozott fejlesztést, hiszen ideológiai központú volt a rendszer, így nem is alakult ki a szakmaiság és a kutatás kultúrája” – fejtette ki lapunknak az egyetemi docens. Kitért arra is, hogy Romániában a bukaresti Neveléstudományi Intézet (ISE) biztosítja a tantervfejlesztés szakértői hátterét. Aztán megalakult az Országos Értékelési és Vizsgáztatási Központ (CNEE), amely az értékeléssel és a mérésekkel foglalkozik: a vizsgák kimeneti követelményeivel, a záróvizsga és az érettségi vizsga előkészítésével, tételszerkesztéssel, a tanári versenyvizsgákkal stb.
Szakértők szerint tantervfejlesztésre, a tételsorok standardizálására is szükség lenne
Fotó: Barabás Ákos
„Ezekben az intézményekben ideig-óráig a kisebbségi magyar oktatásért felelős főállású alkalmazottak is dolgoztak, de az alapvető probléma, hogy a rendszer országosan sem működik jól: az értékelési és vizsgáztatási központban is egy-egy ember foglalkozik egy-egy tantárggyal, területtel. Ez a struktúra azért nem működőképes, mert ha egy ember koordinálta pl. a magyar nyelv és irodalom érettségi tételeinek a kidolgozását, nem tehetett mást, mint pályázati rendszerben bizottságokba kerülő tanárokkal kellett „elvégeztetnie” a „munkát” – állapította meg Fóris-Ferenczi Rita. Hozzátette, mivel a CNEE-ben nincs főállású alkalmazott, hogy a magyar oktatásért felelős minisztériumi szakfelügyelő továbbadja a feladatot a tanfelügyelőségeknek, megyénként a tanárok kidolgoznak 20–20 tételt, és ezekből áll össze a végleges tételsor.
– mondta Fóris-Ferenczi Rita. Úgy fogalmazott, nem arról van szó, hogy a tanárok nem értenek hozzá, de ez külön szakma: a tételek szakszerű összeállításához szükség van monitorozásra, elemzésekre, majd a tervezett tételek kipróbálására, standardizálására, ezzel szakértőknek kellene foglalkozniuk. „Ebben a helyzetben nem hibáztatható a minisztériumi szakfelügyelő vagy bárki, akinek az éppen adódó feladata az, hogy tételeket biztosítson például a magyar nyelv és irodalom érettségire, mert olyan méretű, jellegű munkát kellene koordinálnia, amit szakértői háttér nélkül nem lehet, másfelől pedig a gyakorló tanárokat sem lehet arra kényszeríteni, hogy érettségi tételeket szerkesszenek, mert ez nem az ő dolguk” – fogalmazott a szakember.
Hozzátette, olyan oktatásfejlesztési intézményes háttérre lenne szükség, ahol főállású szakemberek – akik beleássák magukat a tantervfejlesztésbe vagy a docimológiába, – kutatásokra alapozva foglalkoznának a kimeneti követelményrendszerek tantervekhez igazodó kidolgozásával, a tételsorokkal, azok standardizálásával, hogy az érettségi ne lehessen évről évről megismétlődő botrány. „Amikor Kötő József volt az oktatási államtitkár, kidolgoztuk annak az intézménynek a tervét, amely mindezeket a kisebbségi oktatás számára biztosíthatja még akkor is, ha az országos gyakorlat nem e szerint működik.
szóval szakértői hátteret biztosítanak. Az országos rendszer jelenlegi működése tökéletes biztosítéka annak, hogy ne lehessen jól csinálni. De ha már országosan rossz, s mint a nagyváradi központ kapcsán kiderült, igenis külön kormányrendelettel lehet intézményeket létrehozni, miért ne lehetne valami olyat, amire ténylegesen nagy szükség lenne?” – tette fel a kérdést a szakember.
Fóris-Ferenczi Rita kifejtette, évekkel ezelőtt többen együtt dolgoztak egy oktatásfejlesztési intézmény tervén (1999-ben és RMDSZ-es felkérésre 2017-ben), de a kezdeményezés elakadt. „Az kellene legyen a cél, hogyha már az oktatásfejlesztés az egész romániai rendszer szintjén nem működik jól, akkor legalább a magyar kisebbségi oktatásban tartalmi kérdésekben, vagy amihez mi hozzá tudunk nyúlni, működjék rendesebben. Most lesz a továbbképzés céljára egy háttérintézmény. De minek, ha már a továbbképzés rendszerét jól kiépítette a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége? Mi célja, tétje, funkciója lenne párhuzamos intézmények létrehozásának, amikor mindannyian tudjuk, hogy milyen hiányok pótlására lenne égető szükség? Mert a továbbképzés egy dolog, az oktatásfejlesztés, tantervfejlesztés, kimeneti vizsgakövetelmények, tételek szerkesztése teljesen más” – mutatott rá Fóris-Ferenczi Rita.
Péntek János nyelvészprofesszor – aki az oktatásfejlesztési központ tervezetének szintén kidolgozója volt – úgy nyilatkozott, a nagyváradi pedagógus-továbbképző központ megalakulása több kérdést is felvet.
– fogalmazott lapunknak a nyelvészprofesszor. Hozzátette, miközben minden országban a szakminisztériumnak van szakmai háttérintézete, romániai magyar oktatási vonalon ilyen nincs. „Ennek az intézménynek a megvalósítása 1990 óta mindig elhal valahol, ezért történtek a tételfordítási botrányok is. A tanterveket is amatőrök készítik gyakorlatilag. Például én magam voltam tantervbizottsági elnök, de én is amatőr vagyok, hiszen nem az én szakmám, hogy tantervet készítsek” – mutatott rá a professzor. Hozzátette, a magyar oktatásban nincs szakmai intézményes háttér, nincsenek szakértők, akik valóban hozzáértőként dolgozzanak.
A romániai magyar pedagógus-továbbképzésről szólva azt mondta, a Bolyai nyári egyetem több mint 25 éve működik, mindenféle továbbképzések zajlanak Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában is módszertani központokat működtet a pedagógus-szövetség, ezek elsősorban szintén továbbképzéssel foglalkoznak.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!