Aggasztó példakép. A felnőttek kétharmada szerint Nicolae Ceaușescu „jó vezető” volt Románia számára (a cikkhez használt képek a sepsiszentgyörgyi Kommunizmus Múzeumának raktárában készültek)
Fotó: Tuchiluș Alex
Szabadulószoba segítségével érzékeltetik a kommunizmus kegyetlen mivoltát a középiskolásokkal Brassóban. Az oktatási projekt célja, hogy élményszerűen bemutassa egy elnyomó rezsim mindennapi életre gyakorolt hatását. Mégpedig egy olyan generáció számára, amelynek tagjai szerencsére nem tapasztalják meg saját bőrükön a diktatúra szörnyűségeit, miközben jelentős részük pozitívan viszonyul – a hamar felejtő felnőttek többsége által is inkább jónak tartott – kommunizmushoz.
2025. december 09., 14:292025. december 09., 14:29
2025. december 13., 17:362025. december 13., 17:36
A „Szabadulás a múltból” című projektet a 100% Playground Egyesület valósította meg a brassói Transilvania Műszaki Főgimnáziumban, ahol december 10-től lesz látogatható a szabadulószoba. A kezdeményezés innovatív koncepciót alkalmaz: a korhű díszletekkel kialakított szabadulószobát két virtuális valóság modullal kombinálják, hogy újraalkossák egy diktatúra nyomasztó légkörét.
A projekt ötlete olyan környezetben született, amelyet a szervezők aggasztónak tartanak: felmérések szerint a fiatalok csaknem fele jónak tartja a kommunizmust, és Nicolae Ceaușescu diktátort pozitív vezetőként ítéli meg. A projekt célja ezen percepciók ellensúlyozása, azáltal hogy lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy közvetlenül megtapasztalják, mit jelent a szabadság elvesztése, a cenzúra, a hiányok és az állandó félelem – számolt be a Brasovmetropolitan.ro helyi hírportál.
A szabadulószoba általános leírása szerint egy interaktív, játékos élménytér, ahol a résztvevőknek adott idő alatt kell rejtvényeket megoldaniuk és nyomokat megfejteniük, hogy „kiszabaduljanak” vagy teljesítsék a küldetést. A helyszín mindig egy adott történet vagy tematika szerint van berendezve, így a játék élményszerű, csapatmunkát és kreatív gondolkodást igényel.
A szervezők hangsúlyozzák, hogy ez nem egy hagyományos óra, de nem is játék. Az élmény, amely öt fizikai állomásból és két VR-jelenetből áll, a kommunista valóságból ihletett kulcspillanatokon vezeti végig a diákokat:
„A Szabadulás a múltból egy innovatív oktatási projekt, amely egy immerzív szabadulószobás élményen és két VR-jeleneten keresztül vezeti be a diákokat a kommunizmus kemény valóságába. Abban a helyzetben, amikor a fiatalok közel fele jónak tartja a kommunizmust, és Ceaușescut pozitív vezetőként látja, a projekt ritka lehetőséget kínál arra, hogy átérezzék, mit jelent a szabadság elvesztése, a nyomás, a cenzúra és egy elnyomó rezsim manipulációja.
Ez egy kontrollált tér, ahol a fiatalok a saját élményükön keresztül értik meg a demokrácia és a diktatúra közötti különbséget – egy olyan tapasztalat, amely megváltoztatja a percepciókat, fejleszti a kritikai gondolkodást és erősíti a civil rezilienciát” – vallják az ötletgazdák.
A StartONG nevű finanszírozási program keretében a bodzafordulói Mircea Eliade Gimnáziummal partnerségben megvalósított projekt célja a kritikai gondolkodás fejlesztése, a civil reziliencia növelése és a demokratikus értékek megerősítése a diákok és az iskolai közösség körében. A szervezők úgy vélik, hogy egy jól informált, érzelmileg is a múlthoz kapcsolódó generáció mélyebben megértheti a mai szabadság értékét.
Felmérések szerint a fiatalok csaknem fele jónak tartja a kommunizmust
Fotó: Tuchiluș Alex
A felépítés egy gondosan kidolgozott előrehaladást tesz lehetővé, amely az első állomástól – amelyet lelkesedés, sürgés-forgás és energia jellemez – elvezeti a résztvevőket a hiányosságok, az igazságtalanság és az abszurditás kemény valóságával való szembesüléshez a második állomáson.
Ezt követően, a 3. állomáson a cenzúrával és az állandó veszélyérzettel kapcsolatos élmények jelennek meg, amelyeket ma természetesnek és kockázatmentesnek tartunk. Itt jelennek meg az első erkölcsi dilemmák is, például az alapvető kérdés: „lopjak vagy ne lopjak?”. Végül, a 4. állomáson a résztvevőknek a legnehezebb kihívással kell szembenézniük: az árulásról való döntéssel. Olyan helyzetbe kerülnek, ahol újra átélhetik a kommunizmus egyik legnyomasztóbb dilemmáját – engednek-e a rendszer nyomásának, vagy hűek maradnak a saját igazságukhoz, vállalva a szabadságuk, sőt akár az életük elvesztésének kockázatát is. A szervezők várják a középiskolák, iskolás csoportok jelentkezését.
Az elmúlt években több felmérés is készült arról, hogyan vélekedik a romániai lakosság a kommunizmusról bő három–három és fél évtizeddel az 1989-es véres népfelkelés, a diktatúra bukása után. Az eredmények pedig aggasztók. A kommunizmus bűneit vizsgáló és a száműzöttek emlékét ápoló intézet (IICCMER) által az INSCOP közvélemény-kutatótól megrendelt, idén júliusban közölt adatok szerint
A nosztalgia személyekhez is kötődik: a válaszadók mintegy 66%-a gondolja úgy, hogy Nicolae Ceaușescu „jó vezető” volt Románia számára, és csak kb. egynegyed tartja őt rossz vezetőnek. A pozitív kommunizmuskép főleg az idősek (60+), az alacsony iskolázottságúak, a vidékiek és kisvárosiak, illetve az anyagilag nehéz helyzetben lévők körében erős.
A fiatalabb korosztály ugyanakkor jóval megosztottabb. A 18–29 évesek körében kb. 45% látja inkább pozitívnak a kommunizmust, miközben közel 48% kimondottan inkább negatív időszaknak tartja – ez az egyik legtöbb elutasító véleményt mutató csoport. A felmérés csak 18 év felettieket mért, tehát a középiskolások (16–18) közvetlenül nem szerepelnek benne.
Nem véletlen, hogy a kommunizmus rémtetteinek relativizálása és a történelem átírása elleni fellépésre szólította fel a minap a kommunizmus bűneit vizsgáló és a száműzöttek emlékét ápoló intézet (IICCMER) Nicuşor Dan elnököt és Ilie Bolojan miniszterelnököt és más közéleti szereplőket a kommunista rendszer megdöntésének közelgő évfordulója apropóján.
Korábban a júliusi felmérést készítő INSCOP igazgatója, Remus Ștefureac úgy fogalmazott: a kommunizmus és Nicolae Ceaușescu ajnározása „az ellenséges hatalom által folytatott információs háború” és „a dezinformációs hullámok, hazugságok és groteszk manipulációk közvetlen következménye, amelyeket főként a közösségi hálózatokon terjesztenek”.
1956-ra és a kommunista diktatúra áldozataira emlékeznek szombaton a háromszéki Nagyajtán: Európában egyedülálló emlékjelet állítanak a rendszer ellen önégetéssel tiltakozó áldozatok tiszteletére.
Nyílt levélben kérte a koalíciós pártokat Florin Daniel Șandru, a Kommunizmus Bűneit Feltáró és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet elnöke, hogy fogadjanak el egy törvényt a kommunista rezsim szimbólumainak és az azt támogatók kultuszának betiltásáról.
Jobb volt az élet a kommunizmus idején – így vélekedik a romániai polgárok jhelentős többsége egy friss közvélemény-kutatás szerint.
A romániai lakosság kétharmada szerint Nicolae Ceauşescu jó vezető volt – derül ki az INSCOP felméréséből, amelynek az eredményeit amúgy csak kedden teszik közzé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
Tizennégy házkutatást tartottak három megyében kedd reggel egy nagyszabású, illegális faanyagszállítással kapcsolatos büntetőügyben. A Maros megyei rendőrök által irányított akció során tíz szállítójárművet és kétezer köbméter faanyagot helyeztek zár alá.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!