Több ország iskolái egymillió eurós oktatási támogatásban részesülnének, hogy hatékony módszereket fejlesszenek ki egy-egy alapkészség javítására
Fotó: Haáz Vince
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja, amely egymillió eurós iskolai támogatásokkal, a diákoknak szóló MI-kompetenciatanúsítvánnyal és a drámai tanárhiányt enyhítő pedagógusprogramokkal formálná át a jövő iskoláját. Cél a biztonságosabb, felkészültebb és versenyképesebb európai oktatás.
2026. november 05., 17:312026. november 05., 17:31
Az Európai Bizottság kidolgozta az Európai oktatási és készségfejlesztési csomagot, reagálván a szomorú számokra, miszerint az európai 15 éves diákok mintegy harmada nem éri el a minimális kompetenciaszintet szövegértésből, és hasonló az arány matematikából is;
A kezdeményezés prioritásai közé tartozik
Az EB többek között az Európai Iskolaszövetségek létrehozását javasolja, amelyeken keresztül
továbbá javasolja a mesterséges intelligencia (MI) kompetenciatanúsítvány tesztelését a 15 éves diákok számára, akik így megtanulhatják az MI által generált válaszok ellenőrzését, megérthetik annak korlátait, és elsajátíthatják a felelősségteljes használatát.
Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke csütörtökön mutatta be az Európai oktatási és készségfejlesztési csomagot. „Minden európai fiatalnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy egy olyan jövőben nőjön fel, ahol az alaptantárgy maga a változás lesz” – jelentette ki a News.ro portál által idézett Mânzatu.
A csomag prioritásai az alapkészségek – mint a szövegértés, a matematika és a természettudományok – megerősítése, az iskolák európai digitális infrastruktúrájának fejlesztése és a mesterséges intelligencia biztonságos oktatási célú használata, a munkakörülmények, valamint a pedagógusok felkészítésének és támogatásának javítása, továbbá a szakmai és technikai oktatás korszerűsítése oly módon, hogy a fiatalok bizalommal, elsődleges opcióként válasszák azt.
A javasolt intézkedések között szerepelnek az Európai Iskolaszövetségek, amelyeken keresztül több ország iskolái és oktatási hatóságai egymillió eurós támogatásban részesülnek, hogy hatékony és bevált módszereket fejlesszenek ki egy-egy alapkészség (például a szövegértés) javítására
Az iskolák összehasonlítják az eredményeiket, és megosztják azokat a módszereket, amelyek segítik a diákokat, beleértve a hátrányos helyzetűeket is. A cél évente 100 új szövetség létrehozása. Romániában Buzău és Vâlcea megyék négy iskolája vesz részt az Európai Iskolaszövetségek Erasmus+ program által 20 millió euróval finanszírozott kísérleti szakaszában” – magyarázta Mânzatu.
Az európai támogatási és tanácsadói hálózat 2027 első negyedévében válhat működőképessé, 30 régióban Erasmus+ által finanszírozott kísérleti projektek révén, amelyek keretében a pedagógusok és igazgatók iránymutatást kérhetnek a diákok érzelmi támogatásához, a szülőkkel való együttműködéshez és a mesterséges intelligencia tantermi alkalmazásához.
Az Eurostat adatai szerint az EU-ban a 16-24 éves fiatalok 63,8%-a használt generatív mesterséges intelligenciát 2025-ben. Romániában a 15 éves tanulók 40%-a állítja, hogy legalább hetente egyszer használ MI-alapú chatbotot a tanuláshoz.
Az EB alelnöke szerint az Európai Bizottság a mesterségesintelligencia-kompetenciatanúsítvány tesztelését javasolja a 15 éves tanulók számára a 2027–2028-as tanévtől kezdődően.
Az Európai oktatási és készségfejlesztési csomag emellett javasolt megoldásokat is tartalmaz a pedagógusok munkakörülményeinek javítására, és ezáltal a tanulók jobb tanulmányi eredményeinek elérésére, annak fényében, hogy a 27 tagállamból 25 tanárhiánnyal küzd, és az EU-ban csak minden ötödik pedagógus érzi úgy, hogy meghallgatják a hangját, és befolyásolni tudja az oktatáspolitikát.
Országos szinten a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy
az óradíjak csökkenésével, valamint a tanítási norma heti 18-ról 20 órára történő emelésével.
Az egyik javasolt megoldás az Európai pedagógusmenetrend, amelynek célja a tanárok munkakörülményeinek javítása, valamint a jó pedagógusok oktatási rendszerbe vonzása és megtartása a tagállamok oktatási beruházásainak ösztönzése révén.
Egy másik megoldás a Pedagógusakadémiák 2.0 programot célozza, amelyen keresztül a pályakezdő pedagógusok támogatást kapnak a tantermi munkához. A tanárokat bevonják az adminisztratív feladatokra fordított időt csökkentő digitális eszközök fejlesztésébe is.
A minden diák számára jobb alapkészségeket, az összes pedagógus számára jobb munkakörülményeket, valamint az iskolákban biztonságosabb digitális technológiákat megcélzó három kiemelt célkitűzés mellett a negyedik prioritás az Európai szakoktatási és szakképzési stratégia, amely
„2025-ben a középfokú szakoktatást nemrégiben elvégző, 20 és 34 év közötti romániai fiatalok mindössze 9,1%-a vett részt legalább egy hónapos munkahelyi gyakorlaton a tanulmányai alatt. Az uniós átlag 66% volt” – részletezte Roxana Mânzatu.
Emlékeztetett: az EU-ban kizárólag a tagállamok döntenek az iskolai tantervről, és kizárólag ők rendelkeznek egyedüli hatáskörrel az oktatási rendszer finanszírozása és az iskolák megszervezésének módja felett.
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál. Az Oktatásértékelési és Elemzési Központ (CEAE) friss jelentése rávilágít: a kutatásalapú tanulás rendszerszintű hiánya az egyik fő oka annak, hogy a romániai diákok teljesítménye évtizedek óta az Európai Unió leggyengébbjei közé tartozik.
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Republikánus Párt az iráni háború miatt veszítette el a keddi félidős kongresszusi választásokat – ismerte be az amerikai alelnök.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a Nyitottakták.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
A külföldön élő magyar állampolgárok – legyenek külhoni magyarok vagy külföldön tanulók, dolgozók – szavazási lehetőségeinek egységesítése az egyik fontos módosítás, amelyet az NVI a választásokat érintő jogszabályokra vonatkozóan javasol.
Ilie Bolojan pártelnökkel, korábbi miniszterelnökkel az élen több nemzeti liberális párti (PNL) politikus is elítélte Alice Weidel, az AfD elnökének kijelentését, amelyben a német szociális rendszer lerablásával vádolta meg a románokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!