Szabadulna Esztergom a vargyasi kastélytól

Bizonytalan a háromszéki Vargyason található Daniel-kastély sorsa a tulajdonos esztergomi önkormányzat eladósodottsága miatt. A magyarországi várost több mint 25 milliárd forint adósság terheli, a Fidesz-frakció és Tétényi Éva független polgármester között állandó a politikai hadakozás, a csődhelyzet miatt az elmúlt év végén egy időre leállították a közvilágítást és a tömegközlekedést, s egy ideig nem volt közétkeztetés sem. Ilyen körülmények között a városvezetésből többen megfogalmazták, hogy az Esztergomtól 700 kilométerre levő székelyföldi kastélyt kellene eladnia az önkormányzatnak. Tétényi Éva nemrég blogbejegyzésben adott hangot felháborodásának, feltéve a kérdést, „vajon minek kell az önkormányzatnak fenntartani Romániában egy kastélyt, ha csak megszorításokkal tudja működtetni saját intézményhálózatát”.

„A fideszes testület utasított arra, hogy biztosítsak 5 millió forintot a 2005-ben egy balatoni üdülőbérletért és 75 millió forintért megvásárolt, felújítandó vargyasi kastély fenntartására. Miért fontosabb egy külföldi bejegyzésű társaság, mint az esztergomi közművelődés?” – olvasható a polgármester blogbejegyzésében. Nyíri Attila önkormányzati képviselő, az MSZP esztergomi elnöke is azt javasolta, hogy a vargyasi kastély értékesítéséből törlesszék a közvilágítást biztosító cég felé felhalmozott adósságot, hiszen a kastély felújítása milliárdokba kerül, erre pedig Esztergomnak úgysincs pénze, és a vargyasi ingatlanon még nincs banki jelzálog.

Nagy tervek függőben

A reneszánsz stílusú, de barokk jegyeket is őrző Daniel-kastélyt, a hozzá tartozó kertet és arborétumot 2005-ben 300 ezer euróért Daniel Polixena bárónőtől vásárolta meg Esztergom városa. A kettős állampolgárság bevezetéséről tartott 2004. december 5-ei magyarországi népszavazás az anyaországban nem, de Esztergomban érvényes volt, ezt az akkori önkormányzat úgy értékelte, támogatnia kell a határon túli magyarságot, és ezért vásárolták meg többek között a vargyasi kastélyt is. A vásárlás másik célja az volt, hogy az erdélyi kirándulások során bázisul szolgáljon az esztergomi diákok és polgárok utazásaihoz. Akkor nagy terveket szőttek a kastély felújításáról és idegenforgalmi értékesítéséről, ennek ellenére a tervekből az elmúlt hat esztendőben nem valósult meg semmi, s eddig egyetlen esztergomi kiránduló sem szállhatott meg Vargyason. Eközben évente 9,5 millió forintot utalnak át a kastély fenntartására, s az önkormányzatnak további évi 5 millió forintot kell kifizetnie a vagyonbiztosításhoz.

Benczédi Sándor sepsiszentgyörgyi építész, műemlékvédelmi szakember a Krónikának elmondta, már három évvel ezelőtt befejezték a terveket az egykori istálló felújítására, és azóta nem történt semmilyen előrelépés a vargyasi kastély ügyében. A sepsiszentgyörgyi szakember ugyanakkor felidézte, évekkel ezelőtt Meggyes Tamás, Esztergom akkori fideszes polgármestere személyesen járt Háromszéken, hogy első kézből tájékozódjon a Daniel-kastély lehetőségeiről. „Akkor az is felvetődött, hogy a csernátoni Haszmann Pál Néprajzi Múzeum mintájára nyári népművészeti táborokat szerveznek, ráépítve Vargyas híres fafaragómúltjára, kihasználva a faluban jelenleg is tevékenykedő népi mesterek jelenlétét. A nagy tervekből nem valósult meg semmi” – összegzett a műemlékvédő szakember, aki aggódik a kastély sorsáért, hiszen nem lehet tudni, hogy az adásvételi szerződésben van-e olyan záradék, amely kötelezi a tulajdonost, hogy megszabott határidőn belül felújítsa a műemlék épületet, vagy legalább gondoskodjon az állagmegőrzésről. Ugyanakkor – tette hozzá – a román művelődési minisztérium vagy a műemlékvédő hatóság nehezen tudja felelősségre vonni egy más ország önkormányzatát, ha elhanyagolja műemlékvédelmi feladatait.

Fizetés nélkül a vargyasi alkalmazottak

Román Attila, a vargyasi kastély gondnoka, Esztergom városának alkalmazottja eközben a Krónikának arról számolt be, hogy nagyon nehéz évet zártak, és az idei sem ígérkezik jobbnak. „Három hónapja nem kaptuk meg Esztergomból a fizetéseinket, tudomásunk szerint a pénzt erre a célra az esztergomi testület jóváhagyta, ám a polgármester asszony az utalványt nem írta alá” – részletezte Román Attila. Az erdővidéki fiatalember elmondta, a túlélésre vannak berendezkedve, a kastély sorsára is rányomta bélyegét a gazdasági és az esztergomi politikai válság, nem kaptak támogatást az ingatlan és az arborétum karbantartására, működtetésére.

A romániai műemlékvédelmi törvény ugyan kötelezi a tulajdonost az állandó őrzés biztosítására, ám Román Attila úgy tudja, márciusig a jelenlegi három alkalmazottból csak egy marad. „Szívügyem lett, megfertőzött a kastély, éjjel-nappal itt vagyok, de egyedül nem fogom tudni ellátni a feladatokat” – panaszolta a gondnok, hozzátéve,  bár az önkormányzat eddig sokat költött a tervek elkészítésére, a jóváhagyások beszerzésére, sok esély nincs arra, hogy a beruházások megvalósuljanak. Román Attila levelet is írt Tétényi Éva polgármesternek és Esztergom önkormányzatának, amelyben megfogalmazta, hogy hat év alatt nem volt semmi fejlesztés, és hogy a 700 éves magyar örökség, székelyföldi világi építészet egyedi alkotása, a reneszánsz-barokk Daniel-kastély jobb sorsra érdemes. A szakember egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy ha újra eladnák a kastélyt, a román államnak, a művelődési minisztériumnak elővásárlási joga van, és még egyszer nem fogja ezt a lehetőséget elszalasztani.

Közösségi célokra használnák

Ilkei Ferenc, Vargyas polgármestere azonban azt mondja, nem szeretnék, ha az esztergomi önkormányzat eladná a kastélyt, és bíznak benne, hogy a jövőben kerül majd pénz a tervek megvalósítására. Az elöljáró emlékeztetett, a vargyasiak több rendezvényt szerveztek már az elmúlt években a kastélyban, idén is több eseményt terveznek, egyebek mellett családnapot, kastélynapot, a helyi népi mesterek kiállítását, s abban bíznak, hogy az ingatlant a továbbiakban is közösségi célokra lehet használni, sőt sikerül forrásokat mozgósítani annak a felújítására.