Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázására hivatkozva kéri Sütő András életnagyságú szobrának a felállítását Marosvásárhelyen.
2013. április 29., 17:012013. április 29., 17:01
2013. április 29., 17:042013. április 29., 17:04
A szövetség elképzelése szerint a szobornak a színház közelében kellene állnia, és a padon ülő Sütő Andrást kellene megörökítenie, lehetővé téve, hogy a járókelők leülhessenek az író mellé.
Az RMDSZ-szervezet hétfői közleménye idézte Peti Andrást, a szervezet elnökét, aki szerint Sütő András egyetemes jelentőségű alkotó, így a tervezett szoborállítás természetszerűen illeszkedhetne az Európai Kulturális Főváros-2021 programba.
Korábban Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is támogatta, hogy Sepsiszentgyörgy az egész Székelyföld nevében pályázza meg a kulturális fővárosi címet, melyet 2021-ben ismét romániai város viselhet. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke az elköteleződéséből fakadó teendőkre vonatkozó javaslatcsomagot nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz.
Sütő András marosvásárhelyi szobrának a felállításáról 2009-ben határozott a városi önkormányzati testület. Az akkori döntést az RMDSZ úgy tudta elfogadtatni, hogy a magyar képviselők is megszavazták Ştefan Guşă néhai tábornok köztéri szobrának a felállítását. Az utóbbi határozatot Tőkés László keresete nyomán érvénytelenítette a Maros Megyei Törvényszék. Tőkés arra hivatkozva támadta meg a határozatot, hogy a tábornok felelős volt az 1989-es forradalom idején elkövetett temesvári vérengzésért.
A 2009-es határozat más helyszínt jelölt ki a szobornak, amelynek a kompozíciója is eltért a most javasolt változattól. Az emlékállítást kezdeményező Sütő András Baráti Társaság azonban a meghirdetett szoborpályázatra beérkezett egyik munkát sem fogadta el. A helyszínváltoztatásra és az új kompozícióra Peti András tett javaslatot a tanács március végi ülésén. Akkor azonban a testület elnapolta a döntést.
Sütő Andrásnak a helyi román közösség általi megítélését befolyásolja az a tény, hogy a Kossuth- és Herder-díjas drámaíró a Ceauşescu-diktatúra bukása után a marosvásárhelyi közéletben is szerepet vállalt. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi román-magyar összecsapásban az RMDSZ székházat feldúló román tüntetők az írót súlyosan megsebesítették, fél szemére megvakították.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!