A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a megyezászló ügyében a Kovászna Megyei Tanács, miután megelégelte, hogy a román hatóságok folyamatosan akadályozzák a szimbólumhasználatot.
Tamás Sándor tanácselnök elmondta, a keresetben arra mutatnak rá, hogy a megye hivatalos zászlajának betiltásával a lakosság szimbólumhasználathoz való jogát sértette meg az igazságszolgáltatás, holott ezt az Emberi Jogok Európai Egyezményének a 12. kiegészítő jegyzőkönyve is előírja, amelyet Románia is ratifikált. A dokumentum rögzíti, hogy az egyezményben meghatározott jogok biztosításánál nem szabad valamely nemzeti kisebbséghez való tartozás alapján különbséget tenni.
Kifogásolják a kettős mércét
Tamás Sándor leszögezte, a helyi és megyei zászlók használata nem sérti a helyi román közösség érzékenységét, a Kovászna megye zászlaján levő címer olyan elemet is tartalmaz, melyet erdélyi román családok címereiben is szerepeltek a 16–17. században.
„Európában, ebben az országban, bennünket, székelyeket is ugyanazok a jogok illetnek meg, mint az ország többi megyéjében lakókat. Úgy gondolom, nekünk is lehet megyei és helyi zászlónk, hiszen a román többségű megyék javarésze is rendelkezik ilyennel. Úgy érezzük, mind az igazságszolgáltatás, mind a közigazgatás terén Romániát kétfelé osztották: vannak megyék, melyek a vonatkozó jogszabályok értelmében használhatják helyi szimbólumaikat, illetve van Hargita és Kovászna megye, ahol ugyanazon törvény szerint megtiltották ezt” – jelentette ki Tamás Sándor.
Rámutatott, az Európai Unióban, Bretagne-tól kezdve Dél-Tirolon át egészen a finnországi svéd közösségig használnak saját szimbólumokat. Az EU 11 országában létezik valamilyen típusú területi vagy kulturális autonómia, de még azokban az országokban is, ahol nincs ilyen, teljesen normális, hogy helyi zászlókat használhasson egy közösség”.
Mint ismeretes, a brassói táblabíróság idén ősszel hozott jogerős ítélete megsemmisítette azt a tanácsi határozatot, amellyel a megyei tanács öt évvel ezelőtt elfogadta Kovászna megye zászlaját. A lobogó ugyanis hasonlít a kék-arany színű székely zászlóra.
Súlyos bírság a székely zászló miatt Vásárhelyen
A bírósághoz fordulna az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete is, miután a marosvásárhelyi rendőrség megbírságolta, amiért a felszólítás ellenére sem távolította el székházáról a hatóság által reklámnak minősített székely zászlót.
A hatóságok október végén a Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) is felszólították Marosvásárhelyen, hogy távolítsák el a jelképet. Valentin Bretfelean rendőrfőnök szerint az MPP időközben elköltözött, és új székhelyén semmilyen zászló nincs kitűzve, az EMNP és EMNT közös székhelyén viszont kint maradt a székely zászló, ezért az épület bérlőjére – az EMNT-re – 30 ezer lejes bírságot szabtak ki.
„Ha nem veszik le a zászlót, újabb büntetést kapnak. A helyi közigazgatási törvényben nincs olyan területi egység, hogy „föld”, így ez nem lehet egy lobogó, hanem egyértelműen reklámzászló” – idézi a Mediafax hírügynökség az önkormányzat felügyelete alatt működő helyi rendőrség parancsnokát.
Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke elmondta: mindenképpen bírósághoz fordulnak, mert nem fogadják el, hogy a székely zászlót reklámnak minősítsék. Bár értesítést még nem kaptak, nem érte váratlanul a hír, tette hozzá. „Egy héttel ezelőtt egy rendezvényen összefutottunk a rendőrparancsnokkal, aki nagyon kedélyesen tájékoztatott bennünket, hogy Tőkés Lászlót (az EMNT elnökét) óhajtja megbüntetni ebben az ügyben. Egész biztos, a bíróságra fogunk menni az igazunkért” – mondta Portik Vilmos.
A figyelmeztetés kikézbesítésekor elmondta, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik önkormányzati képviselője által benyújtott panasz alapján jártak el. „Egy olyan intézményt reklámoz a zászló, amely nem létezik. Ha létrejön az úgynevezett Székelyföld régió, amelyik szerepel majd a közigazgatási törvényben is, akkor nem lesz a zászlóval semmi gond. Addig reklámzászlónak minősül” – hangoztatta korábban a rendőrparancsnok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!