
Fotó: A szerző felvétele
Gheorghe Grec, Emil Morariu és Virgil Mailat vagyonát, erre a tranzakcióra alapozva – minimum 50 millió euróra becsülik, de ennél nyilvánvalóan több van a tarsolyukban, hiszen a sörgyár évekig működött és virágzott.
Virgil Mailat élete az utóbbi időben igen különösen alakult. Azon kevesek közé tartozik, akik pénzfölöslegüket egészségügyi beruházásba fektették. Manapság ez nálunk még nem számít „virágzó” üzletágnak.
Övé volt az első
Az üzletember az 1960-as években, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban érettségizett. „Galacon élelmiszer-ipari egyetemet végeztem. Előbb vegyipari egyetemre felvételiztem, sikertelenül. Mikor elvégeztem az egyetemet, két évre – tanoncnak – Kolozsvárra kerültem az Ursushoz, ott húztam le a tanulóéveimet – mesélte a Krónikának Mailat. – Eredetileg a marosvásárhelyi sörgyárba kaptam a kinevezésemet, ami akkor még nem létezett, de tervbe vették a létesítését. Oda kellett volna jönnöm a két kezdőév után. Csakhogy az akkori első titkár, Iosif Banc végül Szászrégenben létesített sörgyárat. Így én is Régenben kezdtem a pályafutásomat.”
Még a szocializmus idején a főmérnökségig vitte ott, ahol többek között a ma is közismert és kedvelt Silva sört gyártották. 1989 előtt a gyár udvarán elkülönített magának egy kis üzemet. Közvetlenül a rendszerváltás után pedig ő volt az első magánvállalkozó Romániában, aki sört forgalmazott. Soha nem mondott le arról, hogy Vásárhelyen sörgyárat létesítsen. Sikerült megszereznie a megyeszékhely tőszomszédságában, Nyárádtőn a házelemgyár csarnokait, és annak helyére épült fel a létesítmény. Levédte a Neumarkt nevet, Marosvásárhely szász elnevezését. A Mailat-alaptőke tehát a korábbi, kis régeni sörgyárból származott. A előző állami sörgyárból egy szakértői csoport követte őt Marosvásárhelyre, ahol az üzlet igencsak felvirágzott.
Sorscsapások érték
Hosszú a története annak, hogy Virgil Mailat most nem a sikeres sörgyárat igazgatja, hanem egy marosvásárhelyi magánklinika, a Nova Vita igazgatói irodájában tölti mindennapjait, ahol elsősorban rákos betegeket kezelnek. Olyan pácienseknek jelent utolsó reménysugárt az itt alkalmazott kezelés, akikről a hagyományos orvoslással foglalkozó szakemberek lemondtak. „Nézze irodám falán azt a hatalmas fotót, az unokámat ábrázolja. Két lányom van. Egyikük férje, ennek az aranyos kislánynak az édesapja, Florin megbetegedett, rákos lett, agydaganata volt” – mesélte a család tragédiáját. Ekkor ért fordulóponthoz a család élete. Időközben, 2004-ben, ahogy most mondja, „elég meggondolatlanul” Virgil Mailat politikai pályára akart lépni. Sok gondja volt abban az időben. 2003-ban elvált a feleségétől, 2004-ben a Maros megyei liberálisok azt javasolták, legyen prefektus. „Zárójelben mondom, hogy abba a mocsárba, amivé a politikai élet alakult, többé semmilyen formában nem akarok belelépni” – iktatta közbe véleményét a jelenlegi belpolitikai helyzetről.
2004 novemberében, a választási kampány kellős közepén agyvérzést kapott. Szó sem lehetett arról, hogy folytassa a kampányt. Ez összeadódott a veje betegségével és a sörgyári gondokkal. A vásárhelyi orvosok 1-2 hónapot adtak a vejének, azt mondták, menthetetlen. Nem merték megműteni, mert a daganat a fő ütőéren volt. „Amikor kórházban voltam, megismerkedtem Copotoiu sebész-professzorral, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorával. Mikor kijöttem a kórházból, sokszor otthon is meglátogatott, injekciókat adott. Meséltem neki a vejemről. Ő végül megműtötte, és azt ajánlotta, hogy vigyük ki Belgrádba, a Vita Nova magánklinikára, ahol alternatív módszerekkel kezelik a rákos betegeket. Négy hetet töltött ott Florin. Meggyógyult” – fejezte be a történetet.
Gyógyítás – öt szinten
Tavasszal tehát a tulajdonosok megváltak a Bere Mureş sörgyártól, és Virgil Mailat úgy döntött, hogy Marosvásárhelyen létrehozza a belgrádi központ hasonmását, ahol a rákos betegeket mentálisan, valamint gyógynövényes kivonatokkal és elektromágneses úton kezelik. Ehhez megvásárolta a volt vásárhelyi sportszállodát, amely ötemeletes épület, és abban rendezte be a Nova Vita magánklinikát. A 75 férőhelyes intézményben mintegy 50-en dolgoznak, köztük 25 orvos. Többek között az úgynevezett palliatív gondozással foglalkoznak, ez a részleg 45 ággyal rendelkezik. Itt azokról a páciensekről van szó, akik már halálközeli állapotba jutottak. „Romániában nagyon sok beteg van ilyen fázisban, és egyelőre én csak három olyan kórházról tudok, ahol őket befogadják, és igyekeznek megkönnyíteni életük utolsó szakaszát, a halálba való átmenetet. Ilyenkor természetesen a gyógyszeres kezelés, a fájdalom szakszerű csillapítása mellett másfajta odafigyelésre, emberi hozzáállásra is szükség van. Nyugaton régóta igen foglalkoznak ezzel a kérdéssel, nálunk még gyerekcipőben jár ez a segítségnyújtás” – magyarázta a vállalkozó. Az immunostimuláló palliatív gondozás mellett az onkológiai és hemato-onkológiai megbetegedések, krónikus májbetegségek, rendszerbetegségek, valamint a sugárzás mellékhatásainak a csökkentése is a céljaik közé tartozik. Ugyanakkor orvosi szolgáltatást nyújtanak olyan krónikus betegek számára, akiknek egy vagy több szerve érintett.
Nem olcsó a kezelés
Virgil Mailat a továbbiakban a már meglévő egészségügyi központ felszereltségét szeretné a lehető legmagasabb színvonalra emelni. A napokban németországi szakértőkkel tárgyal annak érdekében, hogy beszerezzen egy igen drága PET komputertomográf készüléket. A berendezés az emberi sejtek szintjén mutatja ki a rákos elváltozásokat, és azt is, ha ezek eltűnnek a szervezetből. A már meglevő épülete mellé egy régebbi ingatlan helyén korszerű magánklinikát létesít, amely immár a hagyományos részlegekkel is rendelkezik majd.
A Nova Vita szolgáltatásainak igénybevétele nem olcsó mulatság. Az első beutaláskor egy kórházi napért 250 eurót kell fizetni, utána a további kezelések során egy napi bentlakás, ápolás 50 euróba kerül. Első alkalommal körülbelül 5000 eurójába kerül bárkinek a kezelés, hiszen huzamosabb ideig bent kell tartózkodni a kórházban.
„Egyelőre nem tudom megmondani, hogy érdemes-e az egészségügybe beruházni, mert otthonról hozom a pénzt, hogy a béreket ki tudjam fizetni. De most nem is ez a lényeg. Volt egy elképzelésem, és azt szeretném megvalósítani” – zárta beszámolóját Virgil Mailat.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.