Fotó: A szerző felvétele
Gheorghe Grec, Emil Morariu és Virgil Mailat vagyonát, erre a tranzakcióra alapozva – minimum 50 millió euróra becsülik, de ennél nyilvánvalóan több van a tarsolyukban, hiszen a sörgyár évekig működött és virágzott.
Virgil Mailat élete az utóbbi időben igen különösen alakult. Azon kevesek közé tartozik, akik pénzfölöslegüket egészségügyi beruházásba fektették. Manapság ez nálunk még nem számít „virágzó” üzletágnak.
Övé volt az első
Az üzletember az 1960-as években, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban érettségizett. „Galacon élelmiszer-ipari egyetemet végeztem. Előbb vegyipari egyetemre felvételiztem, sikertelenül. Mikor elvégeztem az egyetemet, két évre – tanoncnak – Kolozsvárra kerültem az Ursushoz, ott húztam le a tanulóéveimet – mesélte a Krónikának Mailat. – Eredetileg a marosvásárhelyi sörgyárba kaptam a kinevezésemet, ami akkor még nem létezett, de tervbe vették a létesítését. Oda kellett volna jönnöm a két kezdőév után. Csakhogy az akkori első titkár, Iosif Banc végül Szászrégenben létesített sörgyárat. Így én is Régenben kezdtem a pályafutásomat.”
Még a szocializmus idején a főmérnökségig vitte ott, ahol többek között a ma is közismert és kedvelt Silva sört gyártották. 1989 előtt a gyár udvarán elkülönített magának egy kis üzemet. Közvetlenül a rendszerváltás után pedig ő volt az első magánvállalkozó Romániában, aki sört forgalmazott. Soha nem mondott le arról, hogy Vásárhelyen sörgyárat létesítsen. Sikerült megszereznie a megyeszékhely tőszomszédságában, Nyárádtőn a házelemgyár csarnokait, és annak helyére épült fel a létesítmény. Levédte a Neumarkt nevet, Marosvásárhely szász elnevezését. A Mailat-alaptőke tehát a korábbi, kis régeni sörgyárból származott. A előző állami sörgyárból egy szakértői csoport követte őt Marosvásárhelyre, ahol az üzlet igencsak felvirágzott.
Sorscsapások érték
Hosszú a története annak, hogy Virgil Mailat most nem a sikeres sörgyárat igazgatja, hanem egy marosvásárhelyi magánklinika, a Nova Vita igazgatói irodájában tölti mindennapjait, ahol elsősorban rákos betegeket kezelnek. Olyan pácienseknek jelent utolsó reménysugárt az itt alkalmazott kezelés, akikről a hagyományos orvoslással foglalkozó szakemberek lemondtak. „Nézze irodám falán azt a hatalmas fotót, az unokámat ábrázolja. Két lányom van. Egyikük férje, ennek az aranyos kislánynak az édesapja, Florin megbetegedett, rákos lett, agydaganata volt” – mesélte a család tragédiáját. Ekkor ért fordulóponthoz a család élete. Időközben, 2004-ben, ahogy most mondja, „elég meggondolatlanul” Virgil Mailat politikai pályára akart lépni. Sok gondja volt abban az időben. 2003-ban elvált a feleségétől, 2004-ben a Maros megyei liberálisok azt javasolták, legyen prefektus. „Zárójelben mondom, hogy abba a mocsárba, amivé a politikai élet alakult, többé semmilyen formában nem akarok belelépni” – iktatta közbe véleményét a jelenlegi belpolitikai helyzetről.
2004 novemberében, a választási kampány kellős közepén agyvérzést kapott. Szó sem lehetett arról, hogy folytassa a kampányt. Ez összeadódott a veje betegségével és a sörgyári gondokkal. A vásárhelyi orvosok 1-2 hónapot adtak a vejének, azt mondták, menthetetlen. Nem merték megműteni, mert a daganat a fő ütőéren volt. „Amikor kórházban voltam, megismerkedtem Copotoiu sebész-professzorral, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorával. Mikor kijöttem a kórházból, sokszor otthon is meglátogatott, injekciókat adott. Meséltem neki a vejemről. Ő végül megműtötte, és azt ajánlotta, hogy vigyük ki Belgrádba, a Vita Nova magánklinikára, ahol alternatív módszerekkel kezelik a rákos betegeket. Négy hetet töltött ott Florin. Meggyógyult” – fejezte be a történetet.
Gyógyítás – öt szinten
Tavasszal tehát a tulajdonosok megváltak a Bere Mureş sörgyártól, és Virgil Mailat úgy döntött, hogy Marosvásárhelyen létrehozza a belgrádi központ hasonmását, ahol a rákos betegeket mentálisan, valamint gyógynövényes kivonatokkal és elektromágneses úton kezelik. Ehhez megvásárolta a volt vásárhelyi sportszállodát, amely ötemeletes épület, és abban rendezte be a Nova Vita magánklinikát. A 75 férőhelyes intézményben mintegy 50-en dolgoznak, köztük 25 orvos. Többek között az úgynevezett palliatív gondozással foglalkoznak, ez a részleg 45 ággyal rendelkezik. Itt azokról a páciensekről van szó, akik már halálközeli állapotba jutottak. „Romániában nagyon sok beteg van ilyen fázisban, és egyelőre én csak három olyan kórházról tudok, ahol őket befogadják, és igyekeznek megkönnyíteni életük utolsó szakaszát, a halálba való átmenetet. Ilyenkor természetesen a gyógyszeres kezelés, a fájdalom szakszerű csillapítása mellett másfajta odafigyelésre, emberi hozzáállásra is szükség van. Nyugaton régóta igen foglalkoznak ezzel a kérdéssel, nálunk még gyerekcipőben jár ez a segítségnyújtás” – magyarázta a vállalkozó. Az immunostimuláló palliatív gondozás mellett az onkológiai és hemato-onkológiai megbetegedések, krónikus májbetegségek, rendszerbetegségek, valamint a sugárzás mellékhatásainak a csökkentése is a céljaik közé tartozik. Ugyanakkor orvosi szolgáltatást nyújtanak olyan krónikus betegek számára, akiknek egy vagy több szerve érintett.
Nem olcsó a kezelés
Virgil Mailat a továbbiakban a már meglévő egészségügyi központ felszereltségét szeretné a lehető legmagasabb színvonalra emelni. A napokban németországi szakértőkkel tárgyal annak érdekében, hogy beszerezzen egy igen drága PET komputertomográf készüléket. A berendezés az emberi sejtek szintjén mutatja ki a rákos elváltozásokat, és azt is, ha ezek eltűnnek a szervezetből. A már meglevő épülete mellé egy régebbi ingatlan helyén korszerű magánklinikát létesít, amely immár a hagyományos részlegekkel is rendelkezik majd.
A Nova Vita szolgáltatásainak igénybevétele nem olcsó mulatság. Az első beutaláskor egy kórházi napért 250 eurót kell fizetni, utána a további kezelések során egy napi bentlakás, ápolás 50 euróba kerül. Első alkalommal körülbelül 5000 eurójába kerül bárkinek a kezelés, hiszen huzamosabb ideig bent kell tartózkodni a kórházban.
„Egyelőre nem tudom megmondani, hogy érdemes-e az egészségügybe beruházni, mert otthonról hozom a pénzt, hogy a béreket ki tudjam fizetni. De most nem is ez a lényeg. Volt egy elképzelésem, és azt szeretném megvalósítani” – zárta beszámolóját Virgil Mailat.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.