Fotó: Radu Norbert
Petőfi érzékeny dalköltészete volt a témája a Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, a Marianum épületében tartott pénteki rendezvénynek, amelyen Egyed Emese irodalomtörténész, egyetemi tanár kalauzolta a résztvevőket a költő lírájának, a versek utóéletének világába.
2022. augusztus 19., 19:572022. augusztus 19., 19:57
A bölcsészkar egykori magyar szakosai évek óta találkoznak a Kolozsvári Magyar Napok keretében: Egyed Emese kezdeményezte az évente megszervezett eseményt, amelybe idén is sokan kapcsolódtak be. Egyed Emese többek közt arra hívta fel a figyelmet, közeledik a költő születésének bicentenáriuma – 1823. január 1-jén látta meg a napvilágot – , és jó lenne figyelembe venni, hogy manapság talán sokat emlegetjük Petőfit, de kevesen olvassák a verseit. A pénteki esemény a költő néhány, széles körben talán kevéssé ismert verse hangzott el a Thé-Trupp Egyetemi Irodalmi Színpad képviselőinek előadásában. Tar Gabriella Nóra, a bölcsészkar német szakának oktatója, Soós Amália filozófus és Erdélyi Tünde református lelkész tolmácsolásában hallhatta a közönség a Merengés, az Álmaim, A költészet, az Egypár rövid nap és a Dalaim című Petőfi-verseket. Egyed Emese arra is felhívta a figyelmet, a 26 éves korában elhunyt Petőfi rövid idő alatt született költészete ma is sok aktuális tartalmat hordoz, nyilván nem kell minden sorába aktualitást erőltetni, de lírája rendkívül színes, ezért érdemes ma is kézbe venni.
A kolozsvári Marianum (bölcsészkar) kertjében álló filagóriában énekelték el az esemény résztvevői Petőfi Távolból című, megzenésített versét Egyed Emese (jobbról a második) kezdeményezésére
Fotó: Kiss Judit
„Diákkoromban, amikor a kortársak, vagyis Juhász Ferenc, Nagy László és Weöres Sándor költészetét bújtuk, nem értettem, hogy az irodalomtanárnőnk miért akar mindenáron Petőfi-versekből összeállított rendezvényeket szervezni. Tanárként értettem meg, később. Mert
– fejtette ki Egyed Emese.
Fotó: Radu Norbert
Ezt igazolja a rendezvényen elhangzott, A költészet című vers néhány sora is: „a költészet! olyan épület,/ Mely nyitva van boldog-boldogtalannak, / Mindenkinek, ki imádkozni vágy, / Szóval: szentegyház, ahová belépni / Bocskorban sőt mezítláb is szabad.” A közönség tagjai is bekapcsolódtak hozzászólásaikkal a Petőfi-versek világának felidézésébe, felmerült többek közt az is, hogy mai napig nem tudni biztosan, hol is található a költő végső nyughelye. Egyed Emese azt mondta, meglátása szerint
Azt, hogy a „lánglelkű” költő versei ma is élőek és széles körben elhangzanak, az egyik résztvevő, a kolozsvári születésű, évtizedek óta a németországi Stuttgartban élő Ferenczy-Vass Éva hozzászólása húzta alá.
Fotó: Radu Norbert
Mint mondta, az aktív kulturális tevékenységet folytató,
A rendezvény meghitt hangulatú, spontán énekléssel zárult: a résztvevők a Marianum kertjében található filagóriában dalolták el a Kis lak áll a nagy Duna mentében kezdetű, Távolból című Petőfi-vers megzenésített verzióját. Egyed Emese úgy fogalmazott, ez a vers és dal érzelmes, de néha lehetünk érzelmesek is, hiszen nagyon gyakran szigorúak és igazságkeresők vagyunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!