Sokallják a papírmunkát az orvosjelöltek

Hargita megyében is leginkább az alapellátásban érezteti negatív hatását a fiatal orvosok elvándorlása: a háziorvosok átlagéletkora jóval ötven év fölött van, illetve egyes nyugdíjkorhatárt elérő orvosok nem találnak utódot, aki átvenné a praxisukat – nyilatkozta érdeklődésünkre Soós-Szabó Klára, a Hargita megyei háziorvosok egyesületének elnöke.

Mint kifejtette, öt–tíz év múlva ez nagy gondot jelenthet az egészségügyi ellátórendszerben, amennyiben nem történik változás. A szakember szerint a fiatal orvoshallgatókat nem vonzza az alapellátás, ennek pedig több oka is van: az itthoni rossz munkakörülmények, az egészségügyi biztosítórendszerben uralkodó fejetlenség, a szakma alulfinanszírozottsága, illetve a társadalmi megbecsülés hiánya is közrejátszik. „Ha fiatalabb lennék, én sem maradnék az országban háziorvosként dolgozni” – ismerte el a csíkszeredai háziorvos.

Hargita megyében idén tizenkét háziorvosi állás maradt betöltetlen, az új keretszerződések megkötése után derül ki, hogy ez a szám változik-e. A fiatalokat leginkább a háziorvosi praxisra jellemző bürokrácia, a rengeteg papírmunka riasztja el attól, hogy ezt a pályát válasszák, mondta Soós-Szabó Klára, aki szerint ez a hivatás sem szakmailag, sem anyagilag nem vonzó. Tudomása szerint egyre többen hagyják ott működő rendelőiket, hogy külföldön vállaljanak munkát, az egyik kedvelt célpont Franciaország.

Több tízezer euróba kerül a praxis

Ahhoz, hogy egy háziorvos elkezdjen praktizálni, jelentkeznie kell egy megüresedett helyre, vagy átveheti a pácienslistát egy olyan kollégától, aki nem akar tovább dolgozni, magyarázta az eljárást Soós-Szabó Klára. Hangsúlyozta, hogy praxist lehet vásárolni, nem pácienseket, hiszen a polgárok maguk dönthetnek arról, hol veszik igénybe a szolgáltatást. Az, hogy mennyibe kerül egy működő rendelő átvétele, attól is függ, milyen a felszereltsége, városon vagy vidéken van, lehet-e fejleszteni, illetve milyen bevétellel rendelkezik, magyarázta a háziorvos, de konkrét összeget nem tudott mondani. Lapunk értesülései szerint 25–30 ezer eurót is elkérhetnek egy háziorvosi praxisért.

A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár az elmúlt évben 154 háziorvossal állt szerződéses viszonyban, de 166-ra lenne szükség, még 12 orvossal tudnának megállapodást kötni. A székelyföldi megyében csupán Székelyandrásfalvának nincs háziorvosa, így az ottani lakosokat bedolgozó orvos látja el. Tavaly megyeszerte hét nyugdíjba vonuló orvos adta át a helyét pályakezdő kollégának.

A megyei kórházban nincs hiány

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban jelenleg nem jellemző az általánosorvos-hiány – nyilatkozta Konrád Judit orvosigazgató. Mint mondta, az utóbb időben pozitív változásként könyvelhető el, hogy sok, a marosvásárhelyi orvosi egyetemen végzett fiatal inkább a három székely megye valamelyikében helyezkedne el rezidensként, mint külföldön.

Bár sok fiatal kivándorol, sokan maradnak itthon is, ezért a kórházakban nem mutatkozik meg olyan súlyosan a hiány, fejtette ki Konrád Judit. Az alapellátásban viszont nagyobb gondok vannak a házorvosok pótlása terén, erősítette meg Demeter Ferenc kórházmenedzser. Rámutatott, Nyugaton sokkal jobban megfizetik a háziorvosokat.

Átfogó orvosi tudást igényel

A székelyudvarhelyi Szakács-Paál Ágnes jelenleg Kolozsváron rezidens, fül-orr-gége-, fej- és nyaksebészetre szakosodik. Mint mondja, legalább egyszer minden orvostanhallgató elgondolkozik azon, hogy a háziorvosi pályát válassza, ő sem volt kivétel. „Nagyon szép ágazata az orvoslásnak, amit sajnos részben megbénít és korlátoz az itthoni rendszer, a rengeteg papírmunka, ami egy háziorvosi rendelő vezetésével jár” – fejtette ki. Ágnes szerint nem könnyű szakterület, egy háziorvosnak átfogó általános orvosi tudással kell rendelkeznie, ő az, akivel először kapcsolatba lép a beteg, ő javasolja a szakrendelést, ő az elsődleges szűrő az egészségügyi rendszerben.

A háziorvosi szakirányhoz rengeteg tapasztalat kell, ha valódi szakértelemmel akar dolgozni az orvos, de talán az egyik legszebb ága a gyógyításnak – véli a nagyváradi Kor Áron, aki Marosvásárhelyen végzett és nőgyógyász szeretne lenni. Azt tervezi, 5–10 évre kimegy külföldre, hogy gyarapítsa tudását, tapasztalatot szerezzen, de utána visszajönne.

Mint arról beszámoltunk, szakemberek szerint veszélybe kerülhet a hazai egészségügyi alapellátás a fiatal orvosok kivándorlása miatt. Az orvosi kamara felmérése szerint az orvosi egyetemet végzettek több mint 80 százaléka hagyná el az országot. Az online kérdőíveket 700 fiatal orvos töltötte ki, és 29,5 százalékuk mondta azt, hogy külföldön szeretne munkát vállalni, míg 52,8 százalék már fontolóra vette, hogy kivándorol. Mindössze 10 százalék nyilatkozta azt: fel sem merült benne, hogy elhagyja az országot. A felmérés szerint a fiatal orvosok többsége az Európai Unió valamelyik tagországában vállalna munkát.